Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)

2009-05-29 / 10. szám

Paksi Hírnök 6 2009. május 29. Pakson is voksolunk Magyar állampolgár először 2004-ben, uniós csatlakozá­sunk után pár héttel küldhetett képviselőt szavazatával az Eu­rópai Parlamentbe (EP). 2009. június 7-én ismét a szavazófül­kékben dönthetünk, ki képvi­selje a következő öt évben Ma­gyarország érdekeit Stras­­bourgban és Brüsszelben. Je­lentkező akad bőven a huszon­két magyar parlamenti székre: összesen 28 párt gyűjtött össze 20 ezer ajánlószelvényt, ami a listaállítás feltétele volt. A szavazáson az országgyűlési választásokkal ellentétben kizá­rólag országos pártlistákra lehet szavazni, tehát az ország egyet­len választókerületet alkot. A szavazóköröket városunkban az eddig megszokott módon alakí­tották ki, a szavazás helyét a minden választópolgárnak eljut­tatott értesítés tartalmazza. Pak­son 22 szavazókörben reggel 6- tól este 7-ig várják a voksolókat. A szavazatok összeszámlálása után a mandátumokat az összes érvényes szavazat öt százalékát elérő pártlisták között osztják ki: a legtöbb szavazatot kapó pártlisták arányosítva kapják meg a 22 EP-mandátumot. Hazánk mellett egyébként 26 másik uniós országban is sza­vaznak ebben az időszakban. A magyar választópolgárokkal együtt mintegy 375 millió vok­solót várnak a szavazófülkék­hez Európa-szerte, az Európai Parlament ugyanis az egyetlen olyan nemzetek feletti intéz­mény, amelynek tagjait köz­vetlen és általános választójog alapján választják meg. -kg-A TelePaks EP-választási műsorának utolsó adásában az alábbi három témát tár­gyalják a pártok képviselői: energia- és klímapolitika; a kormánypártok öt évvel ez­előtti kampány ígéretei; a rendszerváltás és az EU csat­lakozás eredményei. Az élő vitafórum június 2-án, 19.20-kor kerül adásba. Hogyan mozgósítják paksi választóikat a pártok, miközben a közvélemény-kutatások szerint ma Magyarország lakosságának alig egyharmada üdvözli belépésünket az unióba? Mit jelent számunkra az uniós csatlakozás? Erről kérdeztük (ábécé sorrend­ben megjelenne) a Fidesz, az MSZP és az SZDSZ helyi szervezeteinek vezetőit. Felfokozott várakozás és ígéret­halmaz, amiből vajmi kevés va­lósult meg, idézi fel a Fidesz paksi szervezetének elnöke 2004-es uniós csatlakozásunkat. Ennek egyik okát a bonyolult pályázati rendszerben látja, amelyben nehéz nyerni és meg­felelni a követelményeknek. Ez az EU és a magyar kormány kö­zös felelőssége, az azonban az utóbbié, hogy nincs koncepció, nincs irányvonal, amihez a pá­lyázók tartani tudnák magukat, taglalja Bordács József. - Nem lehet tudni, hogy mit preferál a kormányzat az önkormányzati fejlesztéseknél, a környezetvé­delemnél és így tovább. Teljes összevisszaságot látok. A másik probléma, ami kiábrándultság­hoz vezet, hogy nap mint nap korrupciós hirekről hallani, s ar­ról, hogy a pénzek egy részét le­nyúlták - hangsúlyozza. A ren­delkezésre álló uniós keretből 1800 milliárd forintot nem tud­tunk lehívni, mert vagy nem ír­ták ki időben a minisztériumok a pályázatot, vagy pedig rosszul. Ez a pénz azonban még nem ve­szett el, teszi hozzá. 2003 júliusában az akkori szo­cialista miniszterelnök még arról számolt be, hogy 2008. január 1- től euróbán fogunk fizetni. Eh­hez képest egyre jobban távolo­dunk az eurótól, még a céldátu­mot sem tudjuk megmondani, sorolja a Fidesz paksi vezetője. Az a versenyképességi mutató, amely világviszonylatban 2002- ben még a 29. helyen mutatta Magyarországot, ma a 62. helyre teszi. Az öt éve belépett tiz uniós tagország gazdasági növekedé­sének átlaga 22 százalék, sőt Szlovákiáé 36, Magyarországé pedig az átlag fele alatt maradt. Az Európai Bizottság elemzése szerint a vállalkozások támoga­tására elnyert és felhasznált pén­zek tekintetében pedig a 27 tag­állam között a sereghajtó 24. he­lyen állunk, mondja. Összességében mégis pozití­van ítéli meg az unióba való belépésünket, hiszen a gazda­sági válság még inkább leterí­tett volna, ha nem vagyunk bent, de úgy véli, ha jobban tudtunk volna élni a támogatási rendszerrel, akkor a választók is másképp állnának az unió­hoz. - Olyan mértékű az embe­rek kiábrándultsága, hogy ezt a választást belpolitikai véle­ménynyilvánításként élik meg. Tavaly a háromigenes népsza­vazáson bebizonyosodott, hogy nem lehet mindent lenyomni a társadalom torkán, társadalmi egyetértés nélkül nem megy. Minden egyes választásnak tét­je van, és ennek is komoly kö­vetkezménye lehet, s ezt az em­berek látják - fejtette ki Bordács József. -dávid-Bayer Zsolt publicista és Széles Gábor médiavállalko­zó lesz a vendég Pakson, jú­nius 3-án 18 órakor a Duna Hotelben. Választás: komoly következmények

Next

/
Thumbnails
Contents