Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2009-04-24 / 8. szám
Paksi Hírnök 4 2009. április 24. Szabó Péter A képviselő-testület legfiatalabb tagja. Harminckét éves lettem én” - szól a József Attilái strófa - épp ennyi idős volt, mikor 2006-ban, a Paksi Lokálpatrióták Egyesülete jelöltjeként a képviselő-testületbe került. A „lehettem volna oktató” ugyan megvalósult, hiszen a Vak Bottyán Gimnázium tanára, ám ő nem elégedett meg ennyivel, a közéletbe is belevetette magát. A történelemtanár-muzeológus szabadidejében a paksi zsidóság történetét kutatja, ahogy mondja, több-kevesebb sikerrel kosárlabdázik a városi bajnokságban, mindemellett kétéves kisfia tölti ki idejét. No meg Paks helytörténete, amit már egyetemi évei alatt kutatni kezdett, és ami végül a közéletbe vitte Szabó Pétert. A XX. század első felének egyesületeit, civil szervezeteit kutatta, így került kapcsolatba az akkori közélettel, és kezdte érdekelni a mostani. Mielőtt önkormányzati képviselő lett volna, négy évig külső tagként az oktatási és kulturális bizottságban munkálkodott, így nagy meglepetések az önkormányzat működési mechanizmusát illetően már nem érték. Ahogy meséli, inkább meg volt illetődve, mikor először járt képviselőként a városháza üléstermében, de mellette a közélet két doyenje ült, jobbról Szinger Ferenc, balról Faller Dezső segítette útmutatásaival az első időkben. A Lokálpatrióták a többséghez tartoznak, de van úgy, külön utakon járnak, mint az a testületi ülés szavazásaiban többször megnyilvánul. — Koalícióban vagyunk a Polgári Összefogással, de mint minden rendes és természetesen működő szövetségben, így nálunk is vannak véleménykülönbségek. Vannak olyan témakörök, amikor ezt a szavazáson is kifejezésre juttatjuk, de akkor működik jól egy koalíció, ha ilyen szabadság létezik mindkét fél számára - mondja Szabó Péter. A képviselő nagyon fontosnak tartja a civil szerveztek létét, közéletben való részvételüket. Igaz, mint mondja, a legutóbbi helyhatósági választásokon nem éppen ez tükröződött, akkor az emberek inkább pártpolitikai szempontból szavaztak. Mégis bízik abban, hogy főleg helyi szinten és kisebb közösségekben megmaradnak a közéletben a civilek is, hiszen annak ellenére, hogy 2006-ban mi dominált, mégis három lokálpatrióta képviselő ül a testületben. Szabó Péter listáról jutott be, de mint mondja, a 8-as körzet egyéni képviselőjével, Bana Jánossal nagyon jó a kapcsolata és mindent megbeszélnek, megosztják elképzeléseiket a beruházásokat illetően. A körzet, ahol Péter él, jellemzően lakótelepi, a feladatok is ehhez igazodnak. Már a játszóterek mindegyike megfelel az uniós normáknak, jelenleg zajlik a Kurcsatov úti házak között a térfelújítás, mely során a parkokat, padokat teszik rendbe, és orvosolták az újságosbódé mögötti terület vízlefolyását is, ahova növényeket telepítettek, és térkövekkel tették stabilabbá a lejtős területet. A panelprogram egyik leglátványosabb példája a Kurcsatov utca. - Ahogy járom az országot, máshol nem látom, hogy ennyire intenzív lenne a panelfelújítás, és azok is rácsodálkoznak a megszépült épületekre, akik máshonnan érkeznek látogatóba - sorolja. Ehhez persze az is kell, hogy a képviselő-testület a panelprogram mellé álljon, és az önkormányzat a beruházás egyharmadát finanszírozza, ami országosan is kiemelkedő. Míg a paksi lakótelep európai színvonalú, addig a központi park igencsak megérett a felújításra. Erre ugyan pályázatot nyújtott be az önkormányzat, ám ezt formai okokra hivatkozva elutasították. A döntés ellen fellebbezett a város, az eredményt még várják, kérdés, mi lesz, ha nem járnak sikerrel. - Elodázhatatlan a felújítás, alig lehet már közlekedni rajta. Bele kell fogni a rendelkezésre álló pénzösszeggel, esetleg újabb pályázaton indulni, de a legszükségesebb felújításokat mindenképp el kell kezdeni - hangsúlyozza. A város egészét illetően a jövőben esedékes nagyberuházások közül a szeméttelep, a szennyvíztelep európai uniós előirások szerinti megújhodását emelte ki, ami ugyan a láthatatlan feladatok közé tartozik, azaz ha jól működik, nem veszünk tudomást róla, mégis mindkét esetben milliárdos tétel. Pozitívumként említi a képviselő-testület eddigi munkáját illetően, hogy Pakson elég sok mindenre jut pénz, vannak nagyberuházások, útfelújítások, amikről más város csak álmodhat. Ám negatívumot is említ. — Véleményem szerint a rendelkezésre álló öszszeggel nem mindig tudunk úgy gazdálkodni, ahogy kellene. Sok olyan település van, amely kisebb költségvetéssel rendelkezik, mégis jól kijön a pénzéből, nálunk ez egy kicsit nehézkes — szól az érvelés. Jelenleg a legfontosabbnak tartja, hogy a parlament hozzájárult a Pakson létesítendő új atomerőművi blokkok munkálatainak előkészítéséhez, ami, mint mondja a városnak óriási lehetőséget fog teremteni. Ebben a mindenkori képviselő-testületnek is lesz feladata bőven, hiszen mind az építőket, mind a későbbi üzemeltetőket a városnak be kell fogadnia, és megfelelő infrastrukturális hátteret kell biztosítani számukra. S, hogy milyen lesz — különösen a fentiek tükrében - Paks néhány évtized múlva? Annak idején nagy bevándorlás volt, Péter is a „gyütt-mentek” közé tartozott. Ez még a 80-as években talán okozott megkülönböztetést, ma már ez nem áll fenn, véli. Jó a közösség, az emberek egymás közti viszonyát nem ez határozza meg, s mivel az új blokkok következtében nem lesz ilyen drasztikus bevándorlás, ez nem fog ilyen identitásproblémát okozni. S egyébként is, az egykori „gyütt-menf ’ ma már lokálpatriótaként helytörténetet kutat. Dávid Ildikó Szabó Sándort, a 6-os körzet képviselőjét ismerhetik meg április 27-én, hétfőn a TelePaks híradó után. Fotó: TelePaksi Kistérségi Televízió