Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)

2009-04-10 / 7. szám

2009. április 10. 7 Paksi Hírnök (Folytatás a 6. oldalról) Ha probléma volt, meg tud­tuk beszélni négyszemközt, alapvetően nem az volt a cél, hogy bármit megtoroljak, ha­nem hogy mi az irány, amerre menni kell előre, és mitől mit várhatunk. — Az atomerőmű elfogadott­sága évek óta 70 százalék felet­ti az országban. Mi a helyzet a most napirenden lévő bővítés elfogadottságával?- Ilyen szempontból jót tett az év eleji gázkrízis, az ország döntő többsége támogatja a bő­vítést, de ez bonyolult ügy. Ko­rábban, amikor úgy tettük fel a kérdést, hogy egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon atomerőmű épüljön, akkor a támogatás lement 50% alá, amikor Paksot is megjelöltük, akkor visszament 50% fölé. Az előző esetben a válaszadók egy része elbizonytalanodott, a kertjük végében már nem lát­ták volna szívesen, de hogy le­gyen-e bővítés Pakson, azzal úgy voltak, hogy itt már hozzá­szoktak. Most a támogatás ará­nya nagyon jó, de hamar meg lehet fordítani. A csatákat meg fogjuk vívni, hiszen mindig lesznek ellenzők. Nekünk be kell mutatnunk az országos ha­tását, s azt, hogy mibe kerülne mindez, ha olaj vagy gázerőmű termelné az energiát.-Más, Paksot érintő dolog: Erzsébet Szálló. Látjuk, épül­­szépül. Sajtóhírek szerint a tu­lajdonos MVM-nél (ahol most több ügyben is folyik belső el­lenőrzés) vizsgálatra kérték fel az atomerőmű felügyelő bizott­ságát, hogy miért kellett Pak­son ilyen beruházást végrehaj­tani. Mi lesz a szálló sorsa? — Elkészül, szép lesz, hasz­nálni fogja a város is, meg az erőmű is. A döntés akkor jó volt, én is támogattam, hogy az erőmű a várostól vegye át. Rengeteg fórumunk van, sok vendég érkezik a városba, ha konferenciát tartunk, mindig el kell menni vidékre. Ha bőví­tünk, még inkább szükség lesz rá. Hogy adott esetben, az épí­tés során indokolt volt-e pont az a költség vagy nem, még magam sem tudom, nem én foglalkoztam vele, vannak most is viták. Lehet azon vitat­kozni, hogy jó döntés volt-e az a beruházás, amit még a plusz szárnyba építettünk, de azt gondoltuk, hogy ezzel a fő épület kihasználtsága is javul, hiszen egy kiegészítő szolgál­tatással ide lehet csalni máso­kat is egy konferencia megtar­tására. Egy tény: a városnak szebb lesz, jobb lesz, a fel­ügyelő bizottság meg elvégzi a dolgát, s akkor nincs mese, végre kell hajtani azon intézke­déseket, amiket ő javasolni fog.- Elég sok fotót láttam most Önről, általában mindegyiken mosolyog. Optimista ember, maradnak az ilyen fotók?- Szeretnék mosolyogni ak­kor is, amikor módunk lesz gu­micsizmában megnyitni a két új blokk alapgödrét. Alapvető­en optimistának kell lenni, ez segít átvészelni a nehezebb időket. Dávid Ildikó Területfejlesztési pályázat a recesszió ellen A Paks környékiek az ESZI főiskolai szár­nyában tartott tájékoztatón ismerhették meg a Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány idei első negyedévi pályázati feltételeit. Az alapítvány szakértői a felhí­vás értelmezésében segítettek, illetve a pá­lyázatok megírásával, benyújtásával és egyéb részletekkel kapcsolatban felmerült kérdésekre válaszoltak. Mint ismert, a paksi atomerőmű évente ötszázmillió fo­rintot bocsát a Duna-Mecsek Területfej­lesztési Alapítvány számára, hogy segítse a nukleáris létesítményeket befogadó tér­ségek fejlesztését. A szervezet idén azon túl, hogy az eddigi szisztéma szerint támo­gatja a térségfejlesztést, a gazdasági vál­ság hatásait is igyekszik csökkenteni. Er­ről Kisnémediben tartott ülésén határozott a kuratórium. Miszler Miklós kuratóriumi tag javaslatára a tartalékkeretből megnö­velték az idei keretet százmillió forinttal, így hatszázmillió forintra pályázhatnak két fordulóban az érintett önkormányza­tok, vállalkozások és civil szervezetek. A tartalékkeret növekedése is összefügg a válsággal, vélekedtek a kurátorok, több pályázó visszalépett, több projekt meghiú­sult, így nem tudták felhasználni az alapít­ványtól kapott összeget. A recesszió ellen­­súlyozását hivatott szolgálni az a lépés, hogy növelték a támogatási intenzitást, te­hát kevesebb önerővel juthatnak segítség­hez a pályázók. Ebben az évben az önkor­mányzatok akár 90%-os támogatást kap­hatnak az eddigi 80%-kal szemben. A vál­lalkozások esetében pedig 50-ről 65%-ra növelték a pályázaton elnyerhető összeg arányát. A Duna-Mecsek Alapítvány egyébként változatlanul a gazdaságfejlesztést, mun­kahelyteremtést kívánja elősegíteni. Le­het pályázni települések összefogását, va­lamint turisztikai vonzerő fejlesztését elő­segítő programokkal. Dr. Varga-Sabján László operatív ügyekért felelős kurátor beszámolt, hogy tekintettel a gazdasági helyzetre csak különféle beruházások megvalósítását tudják segíteni, idén pá­lyázatok előkészítésére, adminisztratív feladatokra nem kaphatnak pénzt a pályá­zók. Kivétel ez alól a közintézmények és közfeladatot ellátó épületek akadálymen­tesítése, amire az alapítvány kétmillió eurót nyert a Norvég Alaptól. Százmilliós önerővel egy újabb - forint-euró árfo­lyamtól függő nagyságú - keretet képez­tek. Ez azon a hatvan településen segíti az esélyegyenlőség növelését, amely az ala­pítvány érdekeltségi területén van. Ez a projekt az alapítványon kívül álló okok miatt később indul, de a pályázati célok közé bekerült az előkészületek finanszíro­zása. Ugyancsak itt szerepel a kis közös­ségek energiaracionalizálási tevékenysé­gének támogatása is. láda Tünde

Next

/
Thumbnails
Contents