Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2009-01-09 / 1. szám
2009. január 9. 11 Paksi Hírnök A Duna felé fújnak a tisztító szelek A levegőminőséget, a talaj és vizek állapotát, a zaj- és rezgésterhelést, valamint a hulladékgazdálkodást is értékeli az önkormányzat a városról évente elkészített környezetiállapot-felmérésben. A tanulmány megtekinthető a polgármesteri hivatal földszinti hirdetőtábláján. Nagyon sok tényező befolyásolja egy település környezeti állapotát. Hatással van rá többek között az egészségügyi és szociális helyzet, a gazdaság szerkezete, a környezettudatos nevelés helye és szerepe az adott közösségben, valamint a lakosság korösszetétele is. Pakson sincs ez másként. Városunkban és a kistérségben a lakosság korösszetételére a 19 éven aluliak és a 60 éven felüliek alacsony aránya jellemző. A foglalkoztatási adatokat tekintve Pakson kedvező a helyzet, annak ellenére, hogy Tolna megyében a munkanélküliséget tekintve az országos átlaghoz viszonyítva kedvezőtlen. A turizmus és az idegenforgalom területén fejleszteni szeretne a város. Lehetőségként említhető a gyógyvízhasznosítás, a lussoniumi helyreállítások folytatása, a kortárs képtár népszerűsítése vagy a Városi Múzeum rendezvényeinek támogatása. A gazdasági környezetet jelentősen befolyásolja a Paksi Atomerőmű Zrt. A vállalaton kívül 2006-ban Pakson 985 társas és 1138 egyéni vállalkozást tartottak nyilván. Számuk 2008-ban tovább emelkedett. A gazdasági szervezetek városba telepítése során továbbra is törekedtek a környezetbarát technológiák bevezetésére. Komoly eredmény, hogy a város közigazgatási területén tavaly sem szabtak ki jelentős környezetterhelési bírságot a hatóságok. Paks kedvező fekvésének, a 6-os főút város melletti - és nem a várost átszelő - elhelyezkedésének, a Duna felé fújó tisztító szeleknek köszönhetően a város levegőminősége megfelelő. A pollenszennyezettsége is kedvezőbb képet mutat a Dél-Dunántúl többi területénél, köszönhetően annak, hogy a parlagfűmentesítésre nagy hangsúlyt fektet az önkormányzat. A város vízellátása, szennyvízelvezetése és kezelése is a magyarországi és regionális viszonyoknál lényegesen jobb. Paks zaj- és rezgéshelyzetét leginkább a közúti közlekedés befolyásolja. Hiányoznak a várost elkerülő utak, amelyek elvezetnék az átmenő forgalmat a város területéről. Kedvezően hat a zaj helyzetre viszont az a tény, hogy az üzemek többsége betartja a zajvédelmi előírásokat. A hulladékgazdálkodás vizsgálatakor megállapították, hogy a közszolgáltatás bővült és színvonala emelkedett. Biztosított a hulladékok környezetkímélő ártalmatlanítása, és megtörténtek az előkészületek a rendszer a kor követelményeinek megfelelő továbbfejlesztésére. 2008-ban új szolgáltatásként megnyílt a Kisállat Hulladékgyűjtő és Átmeneti Tároló is. Az illegális hulladéklerakások viszont folyamatosan visszatérő problémaként vannak jelen a városban. Felszámolásukra nagy hangsúlyt fektet a város, hatékonyabb ellenőrzéssel és a lakosság bevonásával kívánják ezt a problémát megszüntetni. A tanulmány emellett kitér a természeti környezet és az épített környezet állapotára Pakson. A munkában áttekinthető a város környezetének jelenlegi helyzete és azok a feladatok, amelyek megvalósításával biztató jövőkép áll településünk előtt. Dallos Szilvia Négyest kapott a prevenciós óra Tavaly ősszel paksi iskolákban tartott egészségnevelő órákat Molnámé Haholt Zsuzsanna, az ÁNTSZ vezető védőnője, amelynek keretében preparált emberi szervekkel is illusztrálta a dohányzás ártalmait. A sorozatot követően a módszer hatékonyságáról, valamint a fiatalok dohányzási szokásairól végzett kérdőíves felmérést, amelynek célcsoportját az előadásokhoz illeszkedően, a paksi iskolák 7-11. osztályos tanulói alkották. Azért ők, mert a szakemberek tapasztalatai, illetve országos felmérések adatai alapján ez a legveszélyeztetettebb korosztály. 114 fiú és 103 lány válaszolt a vezető védőnő által összeállított a kérdéssorra. A válaszok alapján elmondható, hogy a megkérdezettek körében a dohányzást kipróbálok aránya 39 százalék, ami 84 főt jelent, rendszeresen 14 százalékuk dohányzik, ez 29 fő. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a megkérdezett 14 évesek körében, az országos átlaghoz képest 10-15 százalékkal kevesebben próbálták ki a cigarettát, illetve dohányoznak. A fiatalok 98 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ismeri a cigaretta egészségkárosító hatását, 89 százalékuk emiatt nem akar dohányozni. A szervbemutató óra átlag osztályzata 3,97, hasznosságának osztályzata 3,85 lett. A szakember végkövetkeztetése, hogy a dohányzás kialakulása nem függ a család anyagi helyzetétől, a szülők szokásaitól, valamint, hogy hasznosak a prevenciós órák. A vezető védőnő elmondta, hogy folytatni szeretné ezt a munkát, hiszen a felmérések megmutatják az aktuális helyzetet, illetve iránymutatást adnak arról, hogy hol van esetleg szükség célzott prevencióra. A jövőben szociológus segít a kérdéssor összeállításában, ehhez a paksi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatban talált partnerre. Kohl Gyöngyi
