Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-12-19 / 24. szám
2008. december 19. 5 Paksi Hírnök Hajdú János Fiatalabb korában kézilabdázott és súlyt emelt, ha ideje engedi, szívesen főz - például pacalpörköltet, kedvenc előadói között Cseh Tamás éppúgy megtalálható, mint a Tankcsapda, írt internetes naplót, amiben nem csak közéleti gondolatait osztotta meg, ez ugyan most szünetel, ám tervezi folytatását. Mint mondja: nem attól lesz híres egy város, hogy jók az útjai, hanem attól, milyen különlegességekkel tud előrukkolni. Hajdú János kezdetektől tagja a képviselőtestületnek, s második ciklusban dolgozik a Polgári Összefogás színeiben polgármesterként. Zala megyei származású, fiatal gépészmérnökként került a paksi állami gazdasághoz, s egészen 1990-ig Gyapán élt. Vajon, hogyan tekintene a 18 évvel ezelőtti Hajdú János a mai Paksra, elégedett lenne-e a fejlődés irányával? - A város jövőjét sokan a városszerkezet változásával, intézményrendszerével azonosítják. Én azt gondolom, egy település fogalmát máshonnan kell megközelítenünk - mondja a polgármester. - Ha nem arra gondolunk, hogy tíz év múlva valamilyen középületet meg kell építenünk, hanem arra, hogy tisztességes közéletet kell mind a húszezer állampolgár érdekében teremtenünk, és minden döntésünkkel a közjót kell szolgálni, akkor a többi csak technikai kérdés - teszi hozzá. Ami más volt a város első emberének posztján, mint amit várt: hogy a képviselő-testületi határozatok előkészítése, majd végrehajtása (amivel sokan azonosítják a polgármesteri munkát) mintegy húsz százaléka a polgármester feladatainak, a többi olyan operatív háttérmunka, amit naponta el kell végezni. Az elmúlt két év legnagyobb sikere, ahogy fogalmaz, hogy nyugalom volt a testület környékén. Paksra nem jellemzőek azok a villongások, veszekedések, netán korrupció gyanúja, amiről sok más önkormányzatnál hallani. Ez a legfontosabb kérdés, mondja a polgármester. A konkrétumokat illetően az Erzsébet szállót emeli ki. - Bebizonyosodott, hogy jó döntés volt a szállótól megválni, hiszen ennek a ciklusnak az egyik jellemzője lesz, s a város arculatában meghatározó, ha elkészül az épület, melynek beruházója az atomerőmű - mondja. A másik fontos dolog a beruházásokat illetően: a minőség. Nem az a lényeg, hogy hány utat tudnak felújítani, hogy hány ezer négyzetméter szépül meg, hanem, hogy ami megújul, azt jó pár évig ne kelljen újra csinálni. Egyedi dolgokat is megvalósítanak, mint például a képtár.- Arról nem lesz híres ez a város, hogy jók az útjai. Arról lesz híres, hogy milyen különlegességekkel tudunk előrukkolni - mondja az épület kapcsán, amit egyébként jelöltek az Európai Unió Kortárs Építészeti Kitüntetésére is. Paks gazdag város, szól az egyik vélemény, túl sok feladat hárul rá a megnövekedett igényszint miatt, szól a másik. - Szerintem a paksi emberek túlnyomó része (bár nem akarok senkit megsérteni) nem tudja, hogy Paks mennyivel jobb helyzetben van, mint egy átlag magyar település. Mennyivel több mindent tud nyújtani kulturális, egészségügyi, oktatás vagy szociális támogatás terén. Vagy mennyivel rendezettebb, tiszták az utcák, a parkok. Paks egy kis sziget a magyar kaotikus települések sorában - mondja a polgármester. Itt nagyobb az igényszint, ami nem baj, teszi hozzá, mert nagyobb teljesítményre sarkallja a városvezetést is. Egészségügyi rendszer fejlesztése, a turizmus vonzerejének növelése, ügyfélbarát polgármesteri hivatal, amely nyújtani tudja az elektronikus ügyintézés lehetőségeit - három prioritás a Polgári Összefogás terveiből. - Mind a három területen dolgozunk. Egy biztos: ciklusokban ma már nem lehet és nem érdemes gondolkodni. A forrásokat igyekszünk pályázati úton elnyerni. Ám ezeket nem mindig arra írják ki, amire gondoljuk, amihez alkalmazkodnunk kell - sorolja. A legfontosabb most, hogy minden elérhető uniós forráshoz hozzájusson a település, még annak árán is, hogy nem mindig azt valósítják meg, ami a korábbi elképzelésekben elsőbbséget élvezett. Gyakori kérdés: munkahelyteremtés. Ami ugyan az önkormányzatnak nem feladata, ám nagyon rosszul teszi, ha nem foglalkozik vele, mondja. - Aki sikeres ezen a területen, annak vagy szerencséje van, vagy kormányzati segítsége. Arra kevés példa van, hogy az önkormányzat erőfeszítése nyomán százával születnek munkahelyek - feleli. Pakson nyolc év alatt hatszáz munkahelyet tudtak teremteni az ipari parkba invesztált közel 500 millió forinttal. Munkahelyteremtés az is, ha az önkormányzat tiszta légkört teremt, s olyan gazdasági környezetet, ami kiszámítható a vállalkozásoknak. No meg az is, hogy maga az önkormányzat közel ezer embert foglalkoztat, illetve, hogy támogatja az atomerőmű fejlesztési törekvéseit, mondja. Paks jövőjét illetően nehéz megmondani, hogy milyen lesz 20 vagy 50 év múlva, hiszen a világ olyan mértékben változik, a fejlődés olyan mértékben felgyorsult, amit az emberek még néhány éve sem tudtak elképzelni. - Az irány, amerre a világ megy, nekem egyáltalán nem tetszik. Az emberiség az arcát kezdi veszteni, föláldozza a napi jólét, illetve a technika nyújtotta kényelem oltárán. Én azt szeretném, ha ez az irány megváltozna, s az emberiség, benne Paks, fenn tudjon maradni - mondja a jövővel kapcsolatosan. Dávid Ildikó A Félidőben című sorozat 2009-ben folytatódik a Tele- Paks csatornáján.
