Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)

2008-12-05 / 23. szám

Fotó: TelePaks Kistérségi Televízió 2008. december 5. 5 Paksi Hírnök Egy kategóriában Pakisztánnal- A mostani világválság a neo­liberalizmusnak a válsága, amire a kereszténydemokrácia fél évszázada hivja fel a fi­gyelmet. Az effajta gondolko­dás lényege az, hogy egy lát­hatatlan kéz irányítja a gazda­ságot, a pénzügyeket és mint­egy önmagától rendezi önma­gát a piac, ezért a liberálisok szerint nincs szükség az állam­ra, az állami szabályozásra - kezdte előadását Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, a párt parla­menti frakciójának vezetője. Lakossági fórumra érkezett Paksra, a VMK nagyklubjába, a Fidesz és a KDNP paksi szervezeteinek meghívására, ahol az aktuális politikai hely­zetről beszélt.- A liberálisok és a korrupt, gazember bankárok azt várják, hogy a kialakult helyzetet az állam és az adófizető állam­polgárok mentsék meg - foly­tatta. A probléma megoldására Magyarországnak IMF hitel­keret áll rendelkezésére, me­lyet a Nemzetközi Valutaalap­tól igényelhet. - A kormány felelőtlen, rossz és korrupt kormányzásának köszönhető­en legyengítette az ország im­munrendszerét, gazdaságilag, pénzügyileg, politikailag, mo­rálisan és lelkileg, tehát min­den szempontból. Egyedüli­ként az Európai Unióban, egy kategóriában állapították meg a hitelkeretet Pakisztánnal és Belorusziával. Megjegyzem, nem tudjuk, milyen feltételek­kel, mert a kormány titkoló­zott a parlament és a választó­­polgárok előtt is. Nagyon nagy gond, hogy a kormányzó párt nem jó irányba halad. A gazda­ságot élénkíteni kell, pénzt kell befektetni, hogy az embe­rek vállalkozzanak, nem el­venni tőlük - tette hozzá a par­lamenti frakcióvezető. Paksra is begyűrűzött a vál­ság, bár az atomerőmű jelenlé­te sokáig garantálta a biztonsá­got, mondta el az összejövete­len Bordács József, a Fidesz paksi szervezetének elnöke. - Egyre több olyan alvállalko­zót is érint a válság, akik részt vesznek az atomerőmű mun­kálataiban. Sok paksi vállalko­zótól és paksi polgártól hall­juk, hogy leépítések várhatók, sőt ez a folyamat több helyen már meg is indult. Sajnos Pak­son is egyre többen vannak, akik a középrétegekből le­csúsznak a szegény rétegek közé - fogalmazott a párt pak­si vezetője. Faller Gábor Lemondott a Duna-Sió elnöke Személyes okokra hivatkozva lemondott a Duna-Sió Turiszti­kai Egyesület elnöke, Dömény Zoltán. A médiumokhoz eljut­tatott, a polgármesternek írott levelében ezt azzal indokolja, hogy „az elmúlt két esztendő­ben Paks Város Önkormányza­ta és a Duna-Sió Turisztikai Egyesület választmánya, illetve Hajdú János polgármester és Dömény Zoltán elnök között a kommunikáció és az együttmű­ködés gyakorlatilag megszűnt”. Mivel ennek Dömény Zoltán szerint személyes okai is van­nak, ezért távozik az egyesület éléről. Az egyesület választmányá­nak valamennyi tagja lemon­dott, új vezetőséget februári, rendkívüli közgyűlésükön vá­lasztanak. Hajdú János szerint az egyesület belügye, hogy új vezetőséget választ, s nem kí­vánta kommentálni Dömény Zoltán döntését. -dávid-Most érdemes fejleszteni Akinek gazdasági válság idején van pénze, abból lesz a multi a válság után, most érdemes a cégekbe invesztál­ni, mikor ezt lényegesen olcsóbban tehetik meg a vállal­kozások, mondta Palotás János üzletember, aki a Paksi Iparos Kör meghívására érkezett Paksra, nem eló'ször. Tíz éve annak, hogy az akkor életre hívott iparos kör vendé­gül látta Palotás Jánost, aki most ismét visszatért, hogy a Pavill Sárgödör téri borházá­ban vázolja: ő hogyan látja most, világválság idején a vállalkozások helyzetét. Ha a híreket hallgatja az ember, legszívesebben bezárná cégét, vezette fel az üzletember elő­adását Kovács Sándor, az ipa­ros kör elnöke, majd feltette a kérdést: mennyire gerjesztett, illetve mennyire valós az a kép, amit a média sugároz fe­lénk. Palotás János szerint törté­nelmi lehetőség áll az ország előtt, csakúgy mint rendszer­­váltás után, mikor egy évtized leforgása alatt akár a vezető európai országok közé kerül­hetett volna Magyarország. Nem így történt. Most, aki he­lyesen lép, pillanatok alatt az élre törhet, fogalmazott. Ma a magyar gazdaság fejlődéséhez pénzügyi segítségre van szük­ség. Ez lehetne a nemzetközi közösség által nyújtott 25 mil­liárd dolláros hitelkeret, ami­ről a kormány úgy nyilatko­zik, hogy ha lehet, akkor nem hívják le, csupán biztonsági háttérként rendelkezésre áll. Palotás szerint azonban - bár mindig ellene volt az állami eladósodásnak - most mégis szükség lenne erre. Példaként a nyugdíjrendszert hozta. Míg az osztrákoknál elkülönül az aktív korúak befizetése a nyugdíjak folyósításától - hi­szen ez utóbbit a már felhal­mozódott vagyonalapból fize­tik -, addig nálunk amit befi­zetnek, azt azonnal ki is fize­tik, azaz „elköltik a pénzün­ket”, a keresők leendő nyugdí­ját. Most, mikor például a csökkenő ingatlanárak miatt, harmad-, negyedáron lehetne vagyont képezni, akkor igenis fel kellene használni a 6 szá­zalékon kamatozó pénzügyi mentőcsomagot, véli. Baj van, mondta a válságról, de töredéke annak, ami felénk sugárzik. Hiszen nem háborús recesszió van, amikor újra kell építeni egy gazdaságot. Most ez azt jelenti, hogy néhány százalékkal csökken a világ­ban a gazdasági növekedés. Senkit nem beszélne le arról, hogy fejlesszen, sőt, most ér­demes, amikor mindent ol­csóbban kap meg, taglalta. Véleménye szerint a krízis át­meneti, s nem tarthat tovább másfél évnél. Dávid Ildikó

Next

/
Thumbnails
Contents