Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)

2008-11-21 / 22. szám

Paksi Hírnök 6 2008. november 21. Paksi diákelőadók Bécsben A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség meghívására Bécs­ben, az ENSZ székházában jártak diákok az Energetikai Szakközépiskolából és a komlói Nagy László Gimnázium és Szakközépiskolából. A látogatás során a fiatalok prezentáci­óval egybekötött előadásokat tartottak, angol nyelven. A pak­si középiskolából 21 diák utazott, akik hét csapatot alkotva léptek katedrára. Hónapokkal ezelőtt kapta a hírt az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium, valamint a kom­lói középiskola, hogy diákok utazhatnak Bécsbe, az ENSZ székházba, és ott előadásokat tarthatnak a NAÜ konferencia­­termében. A meghívás az atom­erőmű projekt menedzserén, dr. Eiler Jánoson keresztül, a kom­lói születésű, ott díszpolgárrá avatott Oszvald Glöcklertől, a NAÜ vezető munkatársától ér­kezett az ESZI-be. A paksi isko­lában válogatást tartottak a je­lentkező csapatok között, de vé­gül mindegyikük előtt nyitva állt az út, mert a bírálóbizottság úgy találta, hogy mindegyik produktum megfelel az elvárt színvonalnak. Az ESZI-s diá­kok választott témái között megjelent az urán útja, a nukle­áris energia békés és katonai cé­lú felhasználása, a csernobili katasztrófa következményei, a sugárvédelem alapelvei, Wig­­ner Jenő életútja, a fúziós erő­művek valamint a radioaktív hulladékok végleges tárolása. Az odaúton Fertődön pihentek meg egy éjszakára, ahol meg­nézték a kastélyt, majd kora reggel indultak végső úti céljuk felé, Bécsbe. Az ENSZ székház látogatóközpontjában körsétát tettek, megismerhették a szer­vezet, illetve a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség törté­netét, szervezeti felépítését, te­vékenységét. A tájékoztató után tartották meg előadásaikat, amelyeket mások mellett dr. Zanathyné dr. Martin Györgyi bécsi ENSZ nagykövet és Russell Clark, a NAÜ mérnök­csoportjának vezetője érdeklőd­ve hallgatott. A felejthetetlen él­ményt megünneplendő tett még egy rövid sétát Bécsben a társa­ság, majd elindultak haza. A di­ákok egybehangzó véleménye az volt, hogy ezzel a kirándu­lással egy talán soha vissza nem térő lehetőséget kaptak, ami fe­lejthetetlen élmény számukra, felemelő, kellemesen borzon­gató érzés volt azon a helyen előadni, ahol annyi neves szak­ember megfordult már. Az uta­zás költségeit az iskola alapít­ványa biztosította és az atom­erőmű is hozzájárult a megva­lósításhoz. Kohl Gyöngyi Felvételi előkészítőt hirdet az ESZI, amely november 25-én, 14.30-kor indul. A szakközépiskola a következő tanévben az aláb­bi szakmacsoportokat kívánja indítani: informatika, elektrotechni­ka-elektronika, gépészet, környezetvédelem-vízgazdálkodás, köz­gazdaság, ügyvitel. Az írásbeli és szóbeli vizsgakövetelményekről részletesebben tájékozódhatnak a www.eszi.hu honlapon. Sürgetnék a kormánydöntést Ha a trendek így folytatódnak, negyven év múlva a világ vil­­lamosenergia-fogyasztása két és félszeresére nő, hangzott el az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület pécsi konfe­renciáján. Jelenleg 439 reaktor működik szerte a világban, az óvatosabb becslés alapján 2050-ben 600, az optimista jóslat szerint 1400 atomerőművi blokk működik majd. Világszerte kétszer annyi szén­dioxidot bocsátanak ki a villa­mos energiát előállító szén-, gáz- és egyéb erőművek, mint amennyi a közlekedésből adó­dóan kerül a légkörbe, taglalta Kovács Pál, az OECD Nuclear Energy Agency szakértője a pécsi konferencián. Ezért is fontos az energiatermelésben a nukleáris ipar térnyerése, amely nem károsítja a levegőt. A klímaváltozás mellett egy másik érv az atomerőművek mellett, hogy az urán politikai­lag stabil országokból szerez­hető be, nagy mennyiségben rendelkezésre áll, kis helyen évekre előre tárolható, azaz: az ellátás biztonsága is adott. A gazdaságosság érve pedig még hangsúlyosabbá válik. A jelenleg kibontakozó pénz­ügyi válság rövid távon - a hi­telnyújtás módjának változása miatt - minden bizonnyal a nukleáris beruházásoknál is ér­ezteti hatását, hosszú távon azonban, mivel munkahelyte­remtő fejlesztésekről van szó, amely évtizedekre stabilitást biztosít, előtérbe kerülnek az új atomerőművek, mondta Ka­tona Tamás, a Magyar Atomfó­rum Egyesület elnöke. Magyarországon, a tavasszal elfogadott energiapolitikai koncepció nyomán az ország­­gyűlés arra hatalmazta fel a kormányt, hogy kezdje meg új atomerőművi blokkok kapcsán a döntés-előkészítő munkát. Új atomerőműhöz a parlament jó­váhagyása kell, el kell jutni odáig, hogy határozzanak a kérdésben, ám ennek a folya­matnak a forgatókönyve nem teljesen világos, hívta fel a fi­gyelmet Katona Tamás. Véle­ménye szerint a döntés-előké­szítés rendkívül akadályozott, nincsenek konkrét időpontok - mint például Finnországban - hogy a kormánynak meddig kell előterjesztenie javaslatát. Arra a kérdésre, hogy mikor születhet hazánkban döntés új atomerőművi blokkokról, a konferencia résztvevői nem tudtak választ adni, abban azonban egyetértettek, hogy minél előbb szükség lenne er­re. Évtizednyi folyamat, mire működésbe léphet egy új blokk, s már jelenleg is négy­éves sorban állás van egy reak­tortartályért, utalt az atomfó­rum elnöke a lefoglalt gyártási kapacitásra. Dávid Ildikó

Next

/
Thumbnails
Contents