Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)

2008-10-17 / 20. szám

Fotó: Szaffenauer Ferenc Paksi Hírnök 8 2008. október 17. RENDELŐ A VÁROS SZÉLÉN Magyarországon 1953-ban még kb. 40 ezer új tébé­­cés beteg volt egy évben, ma kevesebb, mint 2500 új esetet jelentenek a tüdőgondozók. A tbc-t tehát hazánkban sikerült visszaszorítani, viszont a légúti asztmás, allergiás esetek, illetve tüdőrákos betegek száma jelentősen megnőtt - mondja dr. Kárpáti István tüdőgyógyász szakorvos. A TBC elleni Nemzetközi Unió létrejöttének évében, 1920-ban a résztvevő országok között Ma­gyarország még a második he­lyen szerepelt a betegség miatti halálozást tekintve, annak elle­nére, hogy már megindult ellene a szervezett küzdelem. Az intéz­ményrendszer folyamatos fejlő­désének és az egyre jobb gyógy­szereknek köszönhetően idővel sikerült visszaszorítani a beteg­séget. 1969-re a betegek száma rohamosan lecsökkent, ezért a tüdőgondozók feladatkörébe vonták a nem tbc-s betegek szű­rését, gondozását, így a tbc­hálózat tüdőgyógyász hálózattá vált. A paksi tüdőgondozó 1950 óta működik ugyanazon a he­lyen. A betegeket 1973 óta dr. Kárpáti István látja el, aki akkor költözött a városba. Szívesen emlékszik arra, amikor érkezése másnapján felkereste dr. Csók Sándor, és azt mondta, hogy olyan lakást keressen magának, hogy itt fog megöregedni, mert nem fog paksi emberben csalód­ni. Kárpáti doktor nem is csaló­dott, Pakson otthonra lelt. El­mondta, hogy orvosként sok vál­tozásnak volt tanúja az eltelt év­tizedek alatt. A tbc-s megbetege­dések száma ugyan nagymérték­ben csökkent, viszont a légúti asztmás, allergiás betegeké az elmúlt negyven évben jelentősen nőtt. Szerencsére a rendelkezés­re álló gyógyszerekkel jól kezel­hetők a páciensek, tette hozzá. Szintén megnőtt az úgynevezett COPD, azaz a krónikus, obs­truktiv tüdőmegbetegedés, ahol a krónikus azt jelenti, hogy idült, lassú lefolyású, hosszan­tartó betegség, de nem zárja ki az állapot stabilizálását, romlá­sának lassítását, az obstruktiv pedig arra utal, hogy kilégzés­kor a hörgők szűkülete miatt a légzés akadályozott. Ez a beteg­ség nem csak dohányosoknál alakulhat ki, de kilencven szá­zalékuk a dohányzásnak kö­szönheti betegségét. Jelentős növekedés tapasztal­ható Magyarországon a tüdőrá­kos esetek számát tekintve is, hívja fel a figyelmet Kárpáti dok­tor. Ennek okaként említette, hogy kutatások szerint, míg a ré­gi, erősebb cigarettából keveseb­bet szívott a dohányos, a finomí­tott dohányára megjelenésével, amelyben kevesebb a nikotin, többet szív el, hogy az „adagjá­hoz” jusson, így az egyéb káros, idült légúti hurutot és tüdőrákot okozó vegyületekből több jut a szervezetébe. Míg a nikotin az érrendszert károsítja, a kátrány tüdőrákot okozhat, sőt ez az anyag eljut az emésztőrendszer­be is, ahol az emésztőrendszeri rák kockázatát megsokszorozza. Talán sokan nem tudják, hogy a tbc diagnosztizálására szolgáló évenkénti tüdőszűrés a tüdőrák szűrésére nem alkalmas mód­szer, ugyanis a biztos nyomon követéshez negyedévenként kel­lene felvételt készítem, ez pedig mind a költségek, mind a kapaci­tás miatt lehetetlen. A tüdőrák és a krónikus légúti betegségek megelőzésében a külső környe­zetszennyezést megakadályozni nem tudjuk, azonban a dohány­zást abbahagyni igen, amihez ma már kitűnő gyógyszer áll rendel­kezésre, melyet minden házior­vos ismer, fel tudja írni. A beteg­­forgalom magas a szakrendelé­sen, ahol napi három órában vég­zik ezt a tevékenységet háziorvo­si beutalással, másik három órá­ban gondozói munka folyik: a tü­dőszűrő filmek kiértékelése, ösz­­szehasonlítása, iktatása, a gondo­zott tbc-s és nem tbc-s betegek kórlapjainak áttekintése, ellenőr­zésük követése, szükség esetén beidézésük, ha hosszabb ideig nem jelentkeznek ellenőrző vizs­gálatra. A lakossági tüdőszűrést az emyőszűrő részlegen végzik, mely szorosan összefügg a tüdő­gondozó tevékenységével, de a szakrendeléstől független.-gyöngy-Már kapható az oltás Elérkezett az influenza elleni oltás ideje. A kiemelt kockázati csoportba tartozók, azaz többek között a két éven aluliak, a hat­van év felettiek, a krónikus im­munhiányos, illetve anyagcse­re-betegségben szenvedők in­gyenesen juthatnak hozzá a vé­dőoltáshoz háziorvosuknál, a szükséges mennyiségű oltó­anyag már megérkezett Paksra és környékére. Aki nem tartozik a kockázati csoportba, de sze­retné beoltatni magát, keresse fel háziorvosát, az oltóanyag ugyanis csak receptre kapható. Az oltások kiszállítása mellett megkezdte működését az influ­enzafigyelő szolgálat az ország­ban, amelynek lényege, hogy a kijelölt orvosok rendszeresen jelentik az influenzaszerű meg­betegedéseket az ÁNTSZ-nek. A klinikai mellett virológiái adatgyűjtést is végeznek, azaz a megbízott háziorvosok az influ­enzaszerű tünetekkel jelentkező páciensektől mintát vesznek, amit laboratóriumi vizsgálatnak vetnek alá, kiderítendő, hogy jelen van-e az influenzavírus. Tolna megyében a felnőtteket ellátó orvosok közül az erre ki­jelölt háziorvos dr. Ságh Beáta. Ha járvány ütné fel a fejét, élet­be lép egy intézkedési terv, amely szabályozza a teendőket a továbbterjedés megfékezésé­re, illetve tartalmazza, hogy ki­nek, kit, hogyan kell riadóztat­­nia. Az influenza tünetei a láz, orrfolyás, köhögés, fejfájás, rossz közérzet, az orr és a lég­utak nyálkahártyájának duzza­nata, illetve már a hőemelkedés is beletartozik a tünetcsoportba. Az influenza súlyos szövődmé­nyekkel járhat, ilyen például a tüdő- és hörgőgyulladás, közép­fül- vagy orrmelléküreg-gyulla­­dás - tájékoztatott Frits Adri­enn, a helyi ANTSZ járvány­ügyi felügyelője. Kohl Gyöngyi

Next

/
Thumbnails
Contents