Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-10-03 / 19. szám
2008. október 3. 15 Paksi Hírnök RENDELŐ A VÁROS SZÉLÉN A pszichiátriai betegek száma egyre növekszik, melynek okaként a túlhajszolt, stresszes mindennapok, családi, munkahelyi problémák, valamint külső káros környezeti tényezők, például a tömeg, zaj, szmog is megjelölhetők. Van, aki maga kér segítséget a szakembertől; más orvostól jut el orvosig, és van, aki az őt körülvevő emberek biztatására kopogtat be a pszichiáter ajtaján. Amikor egy egyébként egészséges ember komoly, hirtelen kialakuló, 10-30 percen belül megszűnő, erős szívdobogással, légszomjjal, izzadással, remegéssel, mellkasi nyomásérzéssel, sőt halálfélelemmel kísért rosszullétekről számol be, illetve az összes tünet közül legalább négy együttesen jelentkezik, akkor felmerül a pánikroham gyanúja. Ha valakinek huzamos időn át megváltozik a magatartása, gondolkodása elnehezül, érzelmei eltompulnak, csökken a szellemi-fizikai teljesítménye, beszűkül- g nek a társas kapcsolatai, önbi- 1° zalomhiány, bűnösségérzet lép § fel, felnagyít jelentéktelen cse- >§ lekedeteket, csüggedés és ajövőtől való félelem lesz úrrá raj- 12 ta, szexuális vágya csökken, alvászavarral küzd, és gyakoriak az önpusztító gondolatai, bizonyos, hogy depresszióról van szó, amit kezelést igényel. Ez a két, manapság talán leggyakrabban emlegetett lelki eredetű betegség: előbbi egy szorongásos zavar, utóbbi pedig hangulatzavar. Ezek a betegségek rontják az egyén életminőségét, társas kapcsolatait beszűkítik, hosszú idejű fennállásuk esetén szervi megbetegedést is okozhatnak, sőt gyakran társulnak szenvedélybetegségekkel. A szorongásos zavarok, mint a pánikbetegség vagy a fóbiák előfordulási gyakorisága az összlakosságnál meghaladja a 10%-ot, nőknél kétszer olyan gyakori, mint a férfiaknál. Ami a depressziót illeti, egyes felmérések szerint a lakosság 15%-a legalább életében egyszer átesik egy súlyos depreszsziós időszakon, illetve minden hónapban a népesség 3-5%-a tekinthető depressziósnak. Dr. Szita István pszichiáterneurológus szerint annak oka, hogy a betegek száma növekszik, felgyorsult világunkban is keresendő. Elvesztettük a régi tipusú kiszámíthatóságot, biztonságot, sokan alapvető egzisztenciális problémákkal küzdenek. Felületes információk tömkelegé zúdul ránk, amelyek ott munkálnak az agyunkban tudattalan szorongást keltve, de olyan hétköznapi okok is tünetképzők lehetnek, mint a hirtelen munkahelyvesztés, válás, a stabil értékrend hiánya. Természetesen vannak, akik meg tudják oldani problémáikat a gondok szintjén, de vannak, akik nem. Esetükben a stressz, a szorongtató élmények tünetképzővé válnak. Saját magunkon kevésbé vesszük észre a hangulati változásokat, környezetünk viszont észleli azt. Ezért van különös jelentősége annak, hogy az együtt élő vagy dolgozó emberek hívják fel a tünetet mutató figyelmét arra, hogy forduljon szakemberhez. Pakson a Barátság úti rendelőben működik a pszichiátria, illetve neurológiai szakrendelés. A pszichiátria elmegyógyászat, lélekgyógyászat. Az ideggyógyászat az idegrendszer szervi károsodásával összefüggő betegségek kivizsgálásával és kezelésével foglalkozik. Ide tartoznak többek között az agyi keringési betegségek, például a szélütés; az eszméletvesztéses rosszullétek, amilyen az epilepszia; a mozgászavarok, mint például a Parkinson-kór; a szellemi leépüléssel járó betegségek, mint a demenciák vagy az Alzheimer-kór és még sorolhatnánk. Mivel a pszichiátriára sokkal nagyobb az igény, ezért heti egy napot kivéve ez érhető el a paksi rendelésen, ahol délelőttönként nincsen előjegyzés, délután viszont csak előjegyzés alapján várják a betegeket. Keddenként fogadják a kezelés alatt álló neurológiai betegeket, ha sürgősségi eset van, Szekszárdhoz fordulnak. A betegforgalom mértékét leginkább úgy lehetne meghatározni, hogy a több és a még több között hullámzó, ami magában hordozza, hogy csak módjával tudják megközelíteni azt az időkeretet, ami egy beteg számára ideális lenne. A helyzet azóta jobb, amióta pszichológus is dolgozik a rendelésen Kitanics Márk személyében, aki a diagnosztikában és adott esetben a nem gyógyszeres terápiában is nagy segítség, emelte ki Szita doktor hozzátéve, hogy magasabb óraszámra lenne szükség. A betegszám emelkedésében talán annak is van némi szerepe, hogy a pszichiátriai betegekkel szemben érzett előitéletek enyhülni látszanak, egyre kevésbé jellemző a stigmatizálás, és így az érintettek is egyre bátrabban felvállalják problémájukat. A gyógyulás lehetőségéről a doktor úr elmondta, hogy a szervi eredetű bajok könnyebben diagnosztizálhatok, és a terápia is egyértelműbben meghatározható, a megfelelő gyógyszerekkel segíthetnek a betegnek. Minél jobban távolodunk azonban a biológiai meghatározottságtól, annál nehezebb az orvos dolga a hagyományos orvosi terápiákkal. A mentális betegségek gyógyítása nem egzakt tudomány, nincsenek a kezelést meghatározó abszolút sémák. Már a pontos diagnózis sem könnyű, az egyes betegségeknek gyakran több altípusa van, amelyek között igen keskeny a határ. Az orvos belátásának nagy szerepe van abban, hogy milyen terápiát javasol, alkalmaz-e gyógyszert vagy inkább pszichoterápiát, avagy a kettő ötvözetét. Mindezek mellett a beteg személyiségét, körülményeit is figyelembe kell venni. A mentális betegségek egyébként jól kezelhetők, de a sikeres gyógyuláshoz a beteg akarása, környezetének segítő hozzáállása is nagyon fontos. Kohl Gyöngyi
