Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)

2008-09-19 / 18. szám

Paksi Hírnök 16 2008. szeptember 19. Nem esik messze az alma Meglehet, hogy egyszer - nem túlságosan hosszú idő múlva - új tábla kerül a gimnáziummal szem­közti ügyvédi iroda ajtajára. Dr. Wartig László ugyanis már nem egyedül dolgozik itt, fiával oszto­zik a munkán, az irodán. Új sorozatunk, mely az azonos vagy hasonló életutat választó szülők-gye­­rekek életébe segít bepillantani, elsőként Wartigéknak teszi fel a kérdést, milyen az, ha a gyermek továbbviszi apja-anyja mesterségét? Faültetéssel a közöny ellen Várják azokat, akik szívesen csatlakoznának a „Tégy a kö­zöny ellen” országos faülteté­si akcióhoz. A Fény Gyerme­kei Magyar Esszénus Egyház országos kezdeményéhez csatlakozott Paks is, tudtuk meg Ritterné Vájer Ágnes szervezőtől, aki október har­madik hétvégéjére hirdeti meg az akciót. Egyébként ugyancsak a fenti egyház or­szágos mozgalmának kereté­ben már volt paksi megmoz­dulás, akkor szemetet szedtek az önkéntesek a Duna-parton és az Ürgemezőn. Most facse­metékkel gyarapítanák a kör­nyezetet, ehhez várja a jelent­kezőket (tel.: 20/586-3596), azokat, akik nem csak az ülte­tésnél, hanem az utógondo­zásnál is segédkeznének, il­letve akik ötleteikkel, javasla­taikkal, hozzájárulásukkal elősegítenék az akció sikerét, melyet az ÖKO Munkacso­port is támogat. Az önkormányzat számára is felajánlották segítségüket, ugyanis a megmozduláshoz csatlakozók mintegy 200 cser­je elültetésében vesznek majd részt, továbbá a város főkerté­szével egyeztetve facsemeté­ket is ültetnek közterületen.-dávid-Képzőművészeti Iskolába invitálja az érdeklődőket Takács Éva, ahol hat, illetve tizenkét éves kortól két cso­portban folyik az oktatás, melynek a művelődési köz­pont ad helyet. A hétfőn­­kénti foglalkozásokon mindkét korosztály a szá­mára elsajátítható képző­­művészeti technikákkal is­merkedhet meg, fejlesztheti kreativitását. Beiratkozás szeptember 29-én, bővebb felvilágosítás a 70/59 76 582-es telefonszámon. Hogy mi ösztökélte ifjabb Wartig Lászlót, hogy apjához hasonlóan jogi pályát válasz­­sza, nehéz megmondani. Az apja szerint génjeiben hor­dozta az igényt, vagy munkál­kodott benne az apának meg­felelni vágyás. Az biztos, hogy már az óvodában szerző­dést rajzolt, míg a többiek lab­dát, autót. Az általános iskolá­ban, miután valaki megje­gyezte, hogy úgy hívják, mint az apját, dr. Wartig Lászlóként mutatkozott be. Az édesapa jobbára indirekt módon igyekezett fiát terelget­ni, amit ő többnyire jó érzékkel leleplezett. A szülői útmutatás­sal szemben akadtak kisebb el­lenszegülések, ágált előbb a ruha ellen, amit fel kellett ven­ni, aztán a gimnázium ellen, ahova szánták. Ma, ha bemen­nek egy boltba, ugyanazt a ci­pőt veszik le és a Vak Bottyán Gimnázium is „bejött”. - Azt mondta, igazam volt, amikor nem engedtem el - fogalmaz az idősebb Wartig. Ő igyeke­zett megtenni a tőle telhetőt, amit - akkor legalább is úgy érezte - kamasz fia néha teher­nek tartott, később, a diploma­­osztó tájékán aztán megkö­szönt. Laci se Paksra, se ügy­védnek nem akart menni, így vezetett az út az egyetemről a közigazgatási hivatalba, Szek­­szárdra.- Belső késztetés volt, hogy megmutassam, a saját lábamon is meg tudok állni - mondja korábbi munkájáról ifjabb Wartig László. Miután úgy ér­tékelte, hogy ezt bizonyította, s felmérte, mi biztosíthat számá­ra jobb perspektívát, „jelentke­• • • zett” ügyvédjelöltnek a családi irodába. Éppen egy éve, hogy együtt dolgoznak. A fiú szerint nem nehéz összehangolni a munkát, ugyanis egy oldalon állnak, nincsenek érdekellenté­tek. A munkastílusuk más, de ez előnyökkel is jár, kiegészí­tik egymást, és igyekeznek át­venni egymástól az arra érde­mes dolgokat. Ezzel szemben apja nem ta­gadja, nehéz együttdolgozni. Elárulja, a kettejük közti mun­kakapcsolat pillanatnyi helyze­tét jól jellemzi a megszólítás, mely a fiam, kisfiam, Lacus, Lacitól a jelölt úrig terjed. - Arra törekszünk, hogy ez utóbbi a lehető legkevesebb­szer forduljon elő - fogalmaz tréfásan, hozzátéve: mára ki­alakították kettejük munka­rendjét. O inkább korán kezd, és nem dolgozik késő estig, el­lentétben fiával. Felosztották a szakterületeket is, a nagyobb gyakorlatot kívánó, főként sze­mélyes kapcsolattartáson ala­­_! puló kérdésekben, ahol közve- 5 títő funkciót is ellát a jogász, | jobbára ő jár el. A cégjogban, ^ munkajogban fia mélyül el, s ^ őrá hárulnak a „leülős, utána­­nézős” témák. Az ifjú Wartig László most szakvizsgára készül, s néhány hete kétlaki életet él: Pakson dolgozik, de kedvesével Pé­csett él. - Ahogy elfogadtam, hogy nem nálam kezdte a pá­lyáját, fájdalommal, de tudo­másul veszem, ha úgy dönt, máshol folytatja - fogalmaz az édesapa, aki azonban nem rejti véka alá, közös irodát képzel el. - Azt sem bánom, ha azt ír­juk az ajtóra: Wartig és apja - mondja. Lacinál úgy tűnik, nyitott kapukat dönget, mert szerinte is ez a jó megoldás, hi­szen butaság lenne egy jól mű­ködő családi vállalkozást nem folytatni. - Nekem ez nem kényszerpálya, kemény érvek kellenének, hogy mást válasz­szák - mondja. Vida Tünde

Next

/
Thumbnails
Contents