Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)

2008-09-05 / 17. szám

2008. szeptember 5. 9 Paksi Hírnök Akik túlélték a zuhanást Ahogy mondani szokás, Margó kétszer repült júli­us 31-én, először és utoljára. A Pakson élő, egyéb­ként németkéri Nagyné Wahl Margit azon a napon kétéves fiával utazott azon a mentőhelikopteren, ami lezuhant Kiskunlacháza és Apajpuszta között. Gyakori vendég szülei németkéri házában Margó és kétéves kisfia, Szilveszter. Egy ilyen alkalommal történt bal­eset a kicsivel, beleült vagy be­leesett a vízbe, amivel a csirkét forrázta anyja és nagyanyja. Bár most mindketten úgy em­lékeznek, hogy a kétségbeesés­től azt sem tudták, mit tegye­nek, mégis percek alatt csele­kedtek: hideg vízzel hűtötték a bőrét, rohantak vele Paksra. A szakrendelőből továbbirányí­tották őket, előbb Szekszárd és Pécs került szóba, majd az édesanya legnagyobb megle­petésére Budapest, a Bethesda égési centrum. Mentőhelikop­tert hívtak, ami a tűzoltóság udvarán szállt fel. Mielőtt az megérkezett, ellátták a mentő­ápolók a kis Szilvesztert. Any­ja akkor sem, most sem érti, miért kellett a fővárosba men­niük, hiszen a fiúcska testének 16%-a égett meg, súlyosan pe­dig csupán kettő. - Túlzásnak érzem - mondja némi unszo­lásra. A balesetről nem szíve­sen beszél, abban bízik, hogy sikerül kiűzni a rossz emléket mindennapjaikból. Igaz, nem áltatja magát, tudja, hogy elfe­lejteni soha nem fogja a ször­nyű tragédiát, amit éjszakán­ként újra és újra átél ébren vagy álmában. Azt, hogy lezu­hannak, fel sem fogta. Egyszer csak leállt a fejük fölött a rotor. Aztán már csak arra emlék­szik, hogy őrjöngve kereste, mentette volna fiát. A mentőor­vos annak ellenére, hogy ő is súlyosan sérült, erején felül se­gített nekik, amiért egész életé­ben hálás lesz. A július 31-én történt balesetben elhunyt a mentőápoló, később pedig a pilóta is. Szilveszter csodával határos módon szinte sértetle­nül úszta meg a balesetet, s tu­lajdonképpen édesanyja is sze­rencsésnek mondhatja magát: egy hónappal a baleset után majdhogynem egészséges, és a mosolya is szívből jövőnek tű­nik. Igaz, sérült lábán még kö­tés van, és fűzőt is kell visel­nie, mert tizenegyedik csigo­lyája eltört. Nem tudja, hogy maradandó-e a sérülés, választ szeptember 8-án kaphat, ak­korra hívták kontrollra. A baleset után egy hétig kór­házban voltak, az elmúlt egy hónapban pedig édesanyja se­gítségére szorult Margó, egye­dül nem tudta volna ellátni a kisfiút, és nem tudta volna vál­lalni a rendszeres lépcsőzést harmadik emeleti otthonukba sem. Margó nem vádol senkit, s bízik abban, hogy „megol­dódnak a dolgok”. Látva az ed­dig történteket, erre vajmi ke­vés esélyt adhat bárki: a bal­esetről a családját senki nem értesítette, egy rokon hívta őket a helikopter-tragédiáról szóló hírek hallatán. A helikopter roncsában maradt iratait csu­pán néhány napja kapta vissza, miután bajai rendőrismerősök segítségével ők derítették ki, hol találják azokat. Eltekintve a légimentő cég vezetőjétől, sen­ki nem kérdezte, boldogul-e, érte-e kár, szüksége van-e bár­miféle segítségre. Meglepő módon ez nem szegi kedvét. Öröme nem véletlen, Szilvesz­ter jól van. Testén szinte nyoma sincs a történteknek, a forrá­zásra már csak egy piros folt emlékeztet, a balesetre viszont még annyi sem. A kisfiút - úgy tűnik — lelkileg sem viselte meg a baleset, de a Fókusz mű­sor nemrég sugárzott megren­dítő összeállítása, amiben a zu­hanás utáni percekben készült hangfelvételeket közölték, megrázta, könnyeket csalt a szemébe. Vida Tünde MÉG VÁRJÁK A FAÜLTETŐKET Együtt cseperedhet gyermeke egy facse­metével, ha jelentkezik az Önzetlenül Környezetünkért, Otthonunkért Munka­­csoport felhívására. Azon szülőket várják, akiknek gyermeke 2007. október 1. és 2008. szeptember 30. között született vagy születik (de akár nagy- vagy keresztszü­lők, barátok is jelentkezhetnek), és vállal­ják a részükre biztosított fa elültetését és gondozását. A fákat még a téli fagyok be­állta előtt, várhatóan október közepén ad­ják majd át, és idén először több fajta kö­zül választhatnak, tudtuk meg Jantnemé Oláh Ilonától, a munkacsoport vezetőjétől. A kezdeményezést támogatja a Duna-Me­­csek Területfejlesztési Alapítvány, a PA Zrt., a DC Dunakom Kft., valamint az ön­­kormányzat. Jelentkezni írásban a Paks, Tolnai út 10. szám alatt lehet, érdeklődni pedig a 20/35 43 448-as telefonszámon. Az első felhívásra tíz, tavaly már több mint húsz családtag jelentkezett, idén en­nek a dupláját várják. Jelmondatuk: „Ül­tess fát, életfát - őrizd az oxigén forrását!” Az alapítvány várja az életfa-tulajdonosok fotóját, amely megörökíti a „cseme­ték” fejlődését. A képen a Buglyó család.

Next

/
Thumbnails
Contents