Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)

2008-08-01 / 15. szám

Paksi Hírnök 14 2008. augusztus 1. Bodza: ha jó a termés, alacsony az ár Megjelentek a bodza­szedők az országutak mentén. Még nem telje­sen érett a népi gyógy­ászatban régóta ismert növény, de sok a bodza­szedő, a könnyen elér­hető helyekért „konku­renciaharc folyik”. Mi­közben minden árok partján bodza nő, ültet­vényeket is telepítenek. Ennek az ország északi részén már több mint évtizedes hagyománya van, s Pakson is akad ötéves ültetvény. Hétfőtől lehet leadni az átve­vőhelyeken a bodzát, de sokan már pénteken megkezdték a szedést. Farkas Antal és Ko­vács Lőrincné a nagydorogi út mentén, műanyag vödrökön ülve gyűjtötte a bogyós ter­mést. - Sok még a zöld, de azt nem szedjük le, mert nem ve­szik át - mondja Farkas Antal. Hozzáteszi, nagyon alacsony az ár, 20-30 forintot adnak csak kilójáért. Naponta ketten legfeljebb 3-4000 forintot ke­resnek meg, de kocsival kell menni, s a benzin is drága. Ez­előtt paprikaültetvényen dol­goztak, azt megelőzően csigát gyűjtöttek, de az sem a régi, hetven forint kilója. Hogy mégis elmennek, annak ko­moly oka van, kevés a nyug­díj, rezsire sem elég. Jól isme­rik a környéket, Nagydorog, Tengelic és a vízmű telep felé érdemes menni, de időben kell, sokan mások is ebből egészítik ki a jövedelmüket. A szezon legfeljebb augusztus 20-ig tart. A nemesített bodza később érik, és egyébként is sokban eltér a vadon termőtől, tájé­koztat Csergő Vilmos agrár­mérnök. Az övé, és a Pusztabir Kft. másik öt tulajdonosáé az a bodzaültetvény, amely Biritón van a tengelici út mellett. Fe­jenként két-két hektáron tele­pítettek bodzát, s csatlakoztak a Bodza Termelő és Értékesítő Szövetkezethez. Egy ültet­vény öt év alatt nem hozza vissza az árát, így még nagy A fekete bodza cserje, de olykor 2-3 méter magas fává is fej­lődik. Mérsékelt éghajlati övön mindenfelé elterjedt, ismert, évezredek óta felhasznált növény. A virágzásra legtöbbször má­jus-júniusban kerül sor, a termések csonthéjas, 2-3 magvas, fe­kete bogyók. C-vitamin tartalma duplája a citrusfélékének, de tartalmaz A-, B-vitamint, folsavat, pantoténsavat, ásványi anyagokat és mikroelemeket. A hagyományos parasztgazdaságokban a bodzabokor (bodza­fa) minden részét hasznosították valamire. Virágzatából üdítő, izzasztó vagy vizelethajtó hatású tea készül. A bogyókból lé, szörp, lekvár készíthető, izzasztásra, vizelethajtásra, székreke­dés ellen jól használható, de a bogyók gyógyhatásai közé sorol­ható az álmatlanság, a migrén, a fájdalmas ideggyulladások el­leni alkalmazás is. A fekete bodza rokona, a gyalogbodza nem fogyasztható, sőt mérgező. Általában enyhe lefolyású, hányással, hasmenéssel járó mérgezést okozhat, amely elsősegélyt vagy orvosi segítsé­get nem igényel. A gyalogbodza csak kivételesen nőhet meg másfél méternél magasabbra, levelei nem tojásdadok, hanem hosszúkásak, virágai kellemetlen illatúak, mindig a szár végén lévő bogemyőt alkotnak, szintén fekete bogyótermései - elté­rően a fekete bodzától - felálló terméscsoportban állnak. haszonról nem tud beszámolni a szakember. Az, hogy meny­nyit hoz egy hektár, az az or­szágos termésátlagtól függ. Hajó a termés, az ár alacsony, ha sokat adnak kilójáért, keve­sebb van a fákon. A bodza an­nak ellenére, hogy úton-útfé­­len terem, nagy körültekintést igényel, mint minden más nö­vény. Gyökereztetni kell, tör­zset nevelni, évente metszeni, akár a szőlőt. Nem szereti a túl sok vizet, de a homokos terü­leteket sem kedveli, mondja Csergő Vilmos. Az értékesítés - miután ők szerződésben áll­nak a Bodza Termelő és Érté­kesítő Szövetkezettel - nem okoz gondot. A szervezet ve­szi át a termést. A Biritón ter­mett bodzából természetes élelmiszerszínezék lesz. Meg­esik, hogy Ausztriába kerül, de előfordult, hogy Magyaror­szágon használták fel. Az idei árat még nem tudják, tavaly 62-ről indult, 92-n zárt a ki­lónként fizetett összeg. Egy hektár jó esetben 2-300 ezer forintot hoz, de munkát is ad bőven, hiszen a szedést példá­ul csak kézzel tudják megol­dani. A biritói ültetvényeken mindig a termést szedik, a vi­rággal még nem próbálkoztak. Csergő Vilmos szerint az még nagyobb körültekintést igé­nyel. A virág akár 24 óra alatt kiszárad, elveszti súlyának fe­lét, ami nem csak a felhaszná­lásnál, hanem a számadásnál sem mindegy, hiszen súlyra fi­zetnek. Vida Tünde Fotó: Molnár Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents