Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-08-01 / 15. szám
2008. augusztus 1. 11 Paksi Hírnök „A lámpánk odafenn égett, nekünk példamutatónak kellett lennünk.” Reich Terézia irgalmas nővér, tanítónő 1913-ban született Pakson, idén ünnepli kilencvenötödik születésnapját. Jelenleg Budapesten él, Paksra rokonokhoz látogatott nemrégiben. Találkozásunkkor lenyűgözött bölcsessége, frissessége, a belőle áradó végtelen türelem és szeretet. Bár ismeretlenül toppantam be hozzá, úgy éreztem, régóta ismerem. Teréz néni Felsőrácegresen majd Sárszentlőrinc-Uzdon tanított Renkecz József néptanítóval. Szívesen mesélt az ott eltöltött időről, a pusztai iskoláról és a gyerekekről: arról a mára már feledésbe merülő világról, melynek tagjai a település tanítójában nem csupán a gyermekeket oktató-nevelő pedagógust látták, hanem a közösséget összetartó, az ott élő felnőtt társadalom világhoz való viszonyának alakítóját is tisztelhették személyében. Az uzdi osztatlan iskola, mely az első négy évfolyam együtt tanítását jelentette, nem volt egyedülálló a pusztai iskolák életében. Teréz néni „osztályában”, az alsó tagozaton, negyven-negyvenöt gyermek tanult. „Legfontosabb volt a jó felkészülés, valamint a közvetlenség, akkor a tanító bátran mehetett az iskolába.” Az osztatlan iskolában közvetlen és önálló órákat tartott. A közvetlen órákon, tanítói magyarázat segítségével, az új tananyaggal ismerkedtek a tanulók. Ismételtek, rögzítették az elhangzottakat, gyakoroltak, majd az önálló óra következett, ahol egyénre szabott feladatokat oldottak meg a tanulók. Teréz néni az első osztályosokat délelőtt tíz órára rendelte be az iskolába. Egyrészt sajnálta őket a korai kelés miatt, másrészt játékosságuk, csintalanságuk elterelte a többiek figyelmét a tananyagról. így a felsőbb évfolyamosok közvetlen tanórái után érkeztek az iskolába, és amíg a nagyok önállóan dolgoztak, a kicsinyekkel zavartalanul foglalkozhatott. Saját maga által rajzolt applikációs képek segítségével oktatta kis tanítványait. A legfontosabbnak a számtan tanítása mellett a szótagoló olvasás elsajátítását tartotta, mely „alapja a helyesírásnak és a tiszta beszédnek”. Teréz néni diákot meg nem buktatott, délutáni felzárkóztató óráin addig magyarázta, gyakoroltatta a tananyagot, amíg a felzárkóztatásra szoruló gyermek azt meg nem értette. Természetesen kitűnő - mai szóval élve - partner viszony volt a pedagógus és szülők között, akik együttműködve az iskolával, támaszkodva az értelmiségi-pedagógus tapasztalataira, tanácsaira, annak erkölcsi útmutatásainak szellemében a tanítóval közösen nevelték a gyerekeket. A szülők iskolája, az író-olvasó találkozók - melyeket Teréz néni és Renkecz József együtt szerveztek - kiváló alkalmat biztosítottak a falu lakóinak a művelődésre, tapasztalatcserére. A kor, a politikai rendszer okozta nehézségek ellenére Teréz néni derűs nyugalommal tanított, nevelt, dolgozott. Ugyan az esélyegyenlőség kifejezést akkoriban még nem használták, de naponta a szó tartalmához igazították munkájukat a tanítók. Teréz néni osztályában a cigány gyermek egy padban ült az agronómus kislányával, és amikor reggeli fürdetésre került sor az iskola falai között (gyakran előfordult), az igazgató kisfiával kezdték a mosakodást. Az öszszes tanuló az iskolában hagyta az irkáját, a délutáni foglalkozásokon minden gyermek részt vett, és nyáron is gyakran vendégeskedtek a tanítványok Teréz néninél. - Huszonnégy órás szolgálat volt - meséli, mely szolgálat kezdetén, az első tanórán, a Szózat első versszakának közös elmondása volt a feladat... Beszélgetés közben néztem ezt a törékeny, csupa élet tanítónőt. A jelenről kérdeztem. Azt mondta, nem szereti ezt a mai hangoskodást. „Nagy emberek kellenének, hiteles emberek. Azt kell keresni, ami összeköt. Nem azt, ami széthúz.” Naponta hallunk hasonló gondolatokat. Ha nem figyelünk oda, kitől halljuk, hajlamosak vagyunk elengedni a fülünk mellett. Teréz nénire „csak” figyelni lehet. Minden szava tiszta és igaz. És amikor arról kérdeztem, hogyan őrzi kivételes vitalitását, így búcsúzott tőlem: „A szellemet kell táplálni, akkor jól működik a test”. Teli Edit Teréz nénit a tévé képernyőjén is viszontláthatják a TelePaks Kistérségi Televízió Hárompont című kulturális magazinjának őszi adásában. Fotó: Teli Edit
