Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)

2008-07-18 / 14. szám

2008. július 18. 9 Paksi Hírnök egy-egy serleg fogja emlékez­tetni a vízi túrára. Ez a virtus tehát végrehajtható, ám fontos, hogy a résztvevők betartsák a szabályokat, mint például, hogy a konvoj biztonságában maradnak, lehetőleg nem úsz­nak ki a partra, de ha mégis úgy alakul, jelzik társuknak, vagy valamelyik kísérő hajó­nak. Előfordulhat, hogy gör­csöt kap az úszó, ezért az is fontos, hogy a konvojbiztosí­tók mellett a vízben lévők is fi­gyeljenek egymásra. Ha leg­alább párban úsznak, akkor a társ még az esetleges szívgör­csöt is jelezni tudja, amit az érintett nem. Nagyon fontos egy ilyen hosszú távon az erő­beosztás is, ehhez pedig nem árt, ha észben tartják: a „Daróczy virtus-úszás” nem verseny, hanem 2-2,5 órás úsz­va kirándulás gyönyörű kör­nyezetben, családias hangulat­ban, amelyet minden alkalom­mal, jóizű beszélgetéssel fű­szerezett, közös ebéddel koro­náznak meg. -gyöngy-Jöttek, úsztak, ettek Amikor 1886 augusztusában Daróczy báró barátaival együtt hírét vette, hogy egy új csárda nyitotta meg kapuit Úszódon, az oda vezető utat úszva tették meg, hét kilométeren át szelve a Duna habjait. Erre emlékez­nek az immáron hetedik alka­lommal megrendezett „Da­róczy virtus-úszással”. Más cél is vezérli azonban a szerve­zőket: megmutatni, hogy az atomerőmű környezetbarát üzem. Az idei virtuson verőfé­nyes napsütés és 23 fokos víz várta a csobbanni vágyókat. A kísérő ladikokban és motorcsó­nakokban tapasztalt „vízi em­berek” ültek ásványvízzel, sző­lőcukorral felszerelkezve, ké­szen arra, hogy szükség esetén segítsenek a megfáradtaknak. Volt kire vigyázni, hiszen száz­­tizenöten vállalkoztak a táv le­­úszására, közülük ötvenen most először szereztek tapasz­talatokat a tömegsportok vilá­gában kuriózumnak számító úszáson. Komolyabb segítség­re csupán egy esetben volt szükség, egy fiatalember a táv körülbelül háromnegyedénél jelezte a kísérőknek, hogy zsibbad, őt ellátták. Valószínű­leg elfáradt, ami nem csoda, hiszen kerékpárral érkezett az úszásra Szegedről, ahonnan egyébként egy ausztrál férfi is jött, de az úszók között volt egy japán nő is Kalocsáról, mondta el Gyulai János szerve­ző. A legidősebb virtuskodó idén az 1941-es születésű Szé­kely Ferenc volt Kalocsáról, a legifjabb pedig a paksi illetősé­gű Flaisz Bence, aki 1998-ban látta meg a napvilágot, őket Az orgonaművész keze alatt újult meg a hangszer Felújíttatta templomorgonáját a paksi evangélikus egyházközösség, melyet egy vasárnapi ünnepi istentiszteleten hallhatott először a gyülekezet. A temp­lomi orgonákat 10-20 évente ajánlatos teljesen szétszerelni, kitisztítani, a hibá­kat kijavítani. A paksi egyházközösség júniusban bízta meg Diósi Tamás orgo­naművészt és társait a feladat elvégzé­sére.- Ez az orgona magyarországi vi­szonylatban a kis és közepes méret kö­zötti. A legkisebbek egy-két sípsorosak, a paksi tizennégy, míg a legnagyobbak száz felettiek. A munkálatok a helyszí­nen három hetet vettek igénybe. Csak az eltartott egy napig, mire az összes sípot kiszedtük. Ezt követően sorban kipucol­tuk őket, a forrasztásokat kijavítottuk, illetve megragasztottuk. Ezután követ­kezett az anyagkezelés, végül a vissza­­pakolás. A felszabályozás után beszerel­tünk egy új, zajtalan fújtatómotort, és behangoltuk a sípokat - árulta el a ku­lisszatitkokat az orgonaművész. A hangszert az ünnepi istentiszteletkor maga Diósi Tamás szólaltatta meg, a je­lenlévők Bach és Vivaldi műveket hall­gathattak. A templom felújítási munká­latai ezzel nem értek véget.- A templom is olyan épület, mint egy családi ház, állandóan gondoskodni kell róla. Korábban a templomablakokat ja­víttattuk ki. Az elmúlt ötven év alatt annyira elavult a gitt, hogy pont egy előbbi orgonaverseny folyamán már rezgett az ablak. Ahhoz hogy a gyüleke­zeti élet zavartalanul működjön, szinte naponkénti karbantartás szükséges — mondta Szabó Vilmos Béla esperes. Az orgona-felújítási munkálatok a Paksi Atomerőmű Zrt. támogatásával és a felekezeti tagok adományaiból befolyt összegből valósultak meg. A beruházás 2 millió forintba került. Faller Gábor Fotó: Szaffenouer Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents