Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-07-04 / 13. szám
Fotó: Szaffenauer Ferenc Paksi Hírnök 14 2008. július 4. Munkát ad, keresetet csak alig a fóliasátor Fóliasátrak fehérlenek a hatos főút mentén, Csámpa határában. Sokan választják a zöldségtermesztésnek ezt a módját a településrészen, több család számára a megélhetést jelenti - egyre szerényebb mértékben - a fóliasátras termelés. A bolgárkertészetet egy idetelepült bolgár család honosította meg: egyikük csámpai lányt vett el feleségül, s apáról fiúra szállt így e növénytermesztési módszer. Nyesev Józsefék közvetlen leszármazottai a bolgár ősöknek. Folytatják is szorgalmasan a hagyományt: öt hatalmas, 400 négyzetméteres sátruk nyúlik ki az út mellé, és van még ezen felül hat kisebb is, mondja Nyesev Józsefné, aki épp ebédet főz a kilenctagú családnak.- Mi harmincegy éve foglalkozunk növénytermesztéssel, de a féljem családja már generációk óta ezt csinálja... Hogy mennyire éri meg? Semennyire. Ha lenne munkahelyünk, már nem ezzel foglalkoznánk. Korábban jobban megérte, a megtakarított pénzünket ebbe öltük. Manapság egyre nehezebb megvenni a fóliát, a magok drágák és vírusosak, drágák a vegyszerek, és vevő sem nagyon akad - az vásárol nálunk, akinek nem mindegy, mit eszik meg; az emberek többnyire a szupermarketekben vesznek zöldséget. A paksi és szekszárdi piacra járnak Nyesevék árusítani, oda viszik a karfiolt, paradicsomot, paprikát. Télen nincs munka - akkor felélik azt a tartalékot, amit a szezonban sikerült bevételként elkönyvelni - nagy a család... Februárban aztán újra kezdődik a robot, elvetik cserepekbe a magokat, majd nevelik a palántákat, s végül a hidegfóliába kiültetik. A palántanevelő sátrat azonban fűteni is kell, s a szén sem olcsó. Négy gyermeke van Nyesevéknek, két fiú másutt dolgozik. Ok keresik a pénzt, mondja keserű mosollyal a családanya. A harmadik a szülőknek segít a kertészetben, a 12 éves lány pedig még iskolás. Szabadidejükben valamennyien kint vannak a földeken.- Nem biztos, hogy ezt csinálnánk, ha beleláttunk volna a jövőbe, amikor a kertészetre alapoztunk mindent. A kertész sorsa reménytelen, segítség pedig nincs... Feil József is a csámpai fóliasátrasok táborát szaporítja.- Tudomásom szerint valamennyien őstermelői minőségben kertészkedünk itt. Egyre nehezebb a helyzetünk, a bekerülési költségek emelkednek. A piacon bizonyos értékhatárig jól el lehet adni a termékeket, de sajnos a külföldi termékeknek alárendeltek a magyar zöldségek, gyümölcsök is. A kereskedő annyi áruval megy a piacra, amenynyit el tud adni, a termelő azonban azt viszi, amit megtermel, de azt el is kell adnia, hogy a családja megélhetését biztosítsa. Az tévhit, hogy ebből jól meg lehet élni - meggazdagodni a kertészetből képtelenség... Rengeteg munkával, lemondással jár ez az életmód, ha éjjel-nappal nem dolgozunk, nem megyünk semmire. Nem csak Paksra, hanem, mert itt nem lehet eladni, vidéki piacokra is viszik a fehér- és zöldpaprikát, a paradicsomot, uborkát, káposztát, karfiolt, karalábét. Mindenki a hidegfóliás termeléssel foglalkozik Csámpán, ez azt jelenti, hogy ezeket a sátrakat nem fűtik. Korán megkezdik a palántanevelést, és a növényt virágképes állapotban telepítik ki márciusban-áprilisban a sátrakba. Feil József fával fűti a palántanevelőt, azon munkálkodik, hogy ehhez az energiát biztosítsa, fakitermelő helyekről szállítják a fűtőanyagot. Családtagjai egyéb munkahelyeken dolgoznak, ám szabadidejüket valamennyien a növénytermesztésre áldozzák. Kertész körökben felháborodást keltett az a törvény, mely szerint minden olyan fóliasátor, mely fél évnél tovább áll, már családi ingatlannak számít, és engedélyeztetése több százezer forintba kerül, aki pedig nem rendelkezik engedéllyel, és nem bontja le júliusig a sátrat, büntetésre számíthat.- Már a szakmai megbeszélések helyett is erről folyt szó a piacon - mondja dühösen a gazda. Mára már csak a hangulata maradt ennek a hímek; legutolsó információim szerint csak a 3 méternél magasabb sátrakra vonatkozik a törvény, így talán a csámpai fóliasátor-tulajdonosokat nem érinti ez a rendkívül hátrányos szabályozás. Sólya Emma
