Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-07-04 / 13. szám
Fotó: Molnár Gyula Paksi Hírnök 6 2008. július 4. Eletutakat ismertek el A paksi orvosról, Pongrácz Sándorról elnevezett kitüntetést Paks önkormányzata alapította az egészségügyben dolgozók számára. Idén szakmai tudása, emberi magatartása, az egészségügyben eltöltött életpályája alapján Dr. Vöröss Endre és Dr. Somay Gergely vehette át az elismerést, a város egészségügyi dolgozóinak rendezett ünnepség keretében. Negyvenhárom esztendeje kapta kézhez kitűnő orvosi diplomáját dr. Vöröss Endre. Öt évvel később sebész-szakorvosi vizsgát tett, az 1976-os esztendő pedig már Pakson a rendelőintézetben találta, ahol az eltelt harminckét év alatt sok minden változott. A rendelő akkor még a Rákóczi utcában működött és korszerű volt, meg tágas. Aztán az intézményt kinőtték, amortizálódott, s Vöröss Endre is költözött az új, tágas épületbe. Három évvel ezelőttig egyedüli sebész szakorvosként látta el a betegeket, ma már megoszlik a teher, és van kivel konzultálni. Dr. Vöröss Endre nem „gyüttment”, hanem mint mondta, gyütt és maradt, sőt maradni is akar. A város sok minden szépet és jót adott neki, végignézte azt a pezsgést, amit az építkezés adott. Rengeteg beteg volt, rengeteg emberen kellett segíteni, mondja. Eleinte - nyolc éven át - munkásszállásról munkásszállásra mentek, majd végleg letelepedtek, gyökeret eresztettek. Nemcsak a város, az orvostechnika is rohamléptekben fejlődött, összegzi az orvos, akit szakmai elismerések és a betegek szeretete kísér végig pályáján. Amikor Paksra került, országos szinten ritkaság volt például az ultrahang, persze itt sero-volt, azóta az élet része lett, a műszeres technika, a diagnosztikai módszerek nagyot fejlődtek. Ám - mint az orvos mondja - semmi sem képes pótolni azt a személyes kontaktust, ami a beteg és az orvos között kialakul. Dr. Vöröss Endre nem is tudja elképzelni, hogy valami mást is csinálhatna. Eltekintve a kisgyermekek szinte kötelező álmodozásától, azaz, hogy pilóta és mozdonyvezető legyen, illetve a kicsit komolyabb vágytól, hogy a katolikus papi hivatást válaszsza, mindig is orvos akart lenni. - Szeretem a szakmámat, néha én is elkeseredem, de nem tudok mást elképzelni, ehhez értek, ezt szeretem - teszi hozzá. A marosvásárhelyi egyetemtől Tasnádon, Dicsőszentmártonon keresztül vezetett dr. Somay Gergely útja lélegzetvételnyi pálfai szünet után Paksra. A marosvásárhelyi események után döntött úgy, hogy családostól az anyaországba települ. - Olyan vehemens támadás volt. Felfegyverkezett, alkohollal, uszítással feltüzelt tömegek özönlöttek faluról, akkor határoztam el, hogy költözünk - idézi fel. Tolna megyére azért esett a választása, mert rokonai éltek Pálfán. Unokatestvére, az iskolaigazgató érdeklődött orvos állás után, s mivel akkor is hiány volt, nem volt nehéz munkához jutni. Április 20-án érkeztek, május elsején már státuszban volt. A körzeti orvosi munka a belgyógyászat után kicsit visszalépés volt, de kölcsönösen megismerték, megszerették egymást a betegekkel. — Lényegében ugyanazt tudtam végezni, talán kicsit merészebben és többet tudtam vállalni, mint általában, de az eredmények igazoltak - fogalmaz. A családi orvosi szakvizsgát 1997-ben tette le, személyében csendes, a betegek iránt feltétlen tiszteletet mutató, humánus és türelmes orvost ismerhettek meg a paksiak. Büszke rá, hogy soha konfliktusa nem volt, hangos szó a rendelőben nem esett, mindig sikerült megtalálnia a közös hangot a betegekkel, jó kapcsolatot kiaktkúania a saakrendelésekkel, kórházzal. Április óta Somay doktor nem praktizál, betegségek sora támadta meg. Páciensei szeretete a betegágyig kísérte, gyönyörű szép leveleket kapott, majd miután hazajött, telefonhívások so^a jelezte, hiányolják orvosukat. Dr. Somay Gergelynek is nágyon hiányzik a munka. — Munkamániásnak tartottak, tétlenül nem tudok ülni, valamit mindig kell végeznem, de a rendelői munkát semmi nem pótolja - fogalmaz. Hiányolja a napi hatvan-hetven beteggel való találkozást, ezért Somay doktor azt fontolgatja, amennyiben állapota javul, visszatér, s legalább helyettesítést vállal. Vida Tünde Tehetséges paksi fiatalok Idén is díjazzák a tehetséges paksi fiatalokat. Az elismerés feltétele a kimagasló eredmény és kiváló teljesítmény mellett a pályázati űrlap kitöltése, amelyet a www.paks. hu honlapról tölthetnek le a jelentkezők. 21 éve jelenteti meg pályázatát a „Tehetséges Paksi Fiatalokért” Alapítvány. A kiírás célja a kimagasló teljesítményt felmutató diákok és a velük foglalkozó felnőttek ösztönzése további sikerekre és eredményekre. Pályázni a tudomány, az anyanyelvi kultúra, a művészet, a tanulmányi munka és a sport területén elért sikerekkel lehet. Emellett tanulmányi ösztöndíjjal is segíti az alapítvány azokat a felsőoktatásban tanuló diákokat, akik a következő tanévben lesznek utolsó éves hallgatók és a tanulmányi átlaguk 4,5 felett van. Az intézmények kollektívája vagy az intézményvezetők javaslata alapján minden évben két tehetséggondozással foglalkozó segítőt is díjaznak. (Folytatás a 7. oldalon)