Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-06-20 / 12. szám
Paksi Hírnök 18 2008. június 20. Híres paksiak, paksi hírességek Tarisznyás Gerő A Tarisznyás-család tagjai közül Tarisznyás Györgyi életútját sokan ismerik, ő a Rajk-per hazug forgatókönyvének egyik paksi áldozataként vált közismertté. Sorsát számos tanulmány, viszszaemlékezés ismerteti. Az alábbi sorokban én édesapja emlékét szeretném felidézni, aki Paks főjegyzőjeként több évtizeden át megbecsült és köztiszteletnek örvendő vezetője volt a paksi közigazgatásnak, s aki egyike lett a Rajk-per halottainak. Tarisznyás Gerő erdélyi örmény családból származott (a család örmény neve Gattai Gorove volt), Ditróban született 1891. december 2-án. Székelyudvarhelyen érettségizett, majd Marosvásárhelyen végezte el a közigazgatási tanfolyamot 1913- ban. Pályáját jegyző-gyakornokként Ditróban kezdte, majd dolgozott Székelydersen is. Ezután került aljegyzőnek szülőfalujába, aztán Dunakömlődre. 1915 februárjától Pakson dolgozott, először III. jegyzőként, majd adóügyi jegyzőként. 1919 márciusában kinevezték helyettes főjegyzőnek, szeptember 15-én pedig vezető főjegyzőnek választották meg. A tanácsköztársaság alatt 1919 májusában Pestre vitték kihallgatásra, a parlamentben tartották fogva június közepéig, majd elengedték. Felesége paksi lány, Fülöpp Margit tanítónő volt, aki 1939-től a polgári iskolában tanított. Tarisznyásék a főjegyzői szolgálati lakásban, az egykori Szeniczey-kúriában (ma inkább Deák-házként ismerik) éltek, Györgyi volt egyetlen gyermekük, övé volt az a szoba, melyben egykor Deák Ferencet szállásolták el. Az alábbi mondatok a Memento. Magyarország 1944. c. tanulmánykötetben olvashatók: , Akadt egy közigazgatási vezető, Paks község főjegyzője, aki a németek embertelen parancsát nem teljesítette, példája, sajnos majdnem egyedülálló volt. Tarisznyás Gergely főjegyző, amikor megkapta a megszállók parancsát, hogy a több mint kétszáz éves múlttal rendelkező paksi hitközség tagjait gettóba vitesse, felállott az íróasztal mellől, s kijelentette a német tisztnek és a kíséretében lévő csendőrparancsnoknak, hogy ő ebben nem vesz részt. Azonnal lemondott állásáról, és hiába fenyegették, megtagadta a közreműködést.” Bár a zsidók gettóba hurcolását nem állíthatta le, a bevagonírozásnál minden igyekezetével könnyíteni próbált sorsukon. Főjegyzői pozícióját 1949-ig, Györgyi letartóztatásáig tölthette be. Ekkor állásából elbocsátották, a szolgálati lakásukat is el kellett hagyniuk, s hamarosan felköltöztek Budapestre, a Budakeszi úti lakásba, azt remélve, hogy Györgyi sorsát innen jobban figyelemmel kísérhetik és segíthetik. Tarisznyásékat 1950. szeptember 17-én tartóztatták le, és velük együtt börtönbe került Tarisznyásné édesanyja is, sőt Györgyi barátnője, Zábolyi Endréné Szabó Mária is. Tarisznyást megviselte a fogva tartásuk elképesztő igazságtalansága, bár állandóan követelte, hogy közöljék vele, miért tartják fogva, hallgassák, ki, ítéljék el, de szóba sem álltak vele. Idegrendszere összeroppant, nem akart élni, nem evett, nem tudott aludni, egyre rosszabbul lett, 1952. augusztus 30-án a rabkórházban halt meg. Köztörvényes házimunkások temették el egy tömegsírba, holttestét a család soha nem találta meg. A mama, a nagymama és Zábolyi Mari 1953-ban szabadultak, Györgyi 1955-ben, és megpróbálták megtalálni Tarisznyás sírját. Ekkor derült ki, hogy Tarisznyást tévedésből Tárkányos néven anyakönyvezték. Több évig tartó procedúra után kaptak engedélyt az exhumálásra. Bár a kihantolásnál dr. Pongrácz Sándor paksi főorvos, Tarisznyásék régi barátja is jelen volt, és több sírt is kibontottak, Tarisznyás holttestét ő sem tudta azonosítani. (A rákoskeresztúri temető börtönparcellájában lévő sírokba tízesével temették el a Gyűjtőfogház halottad.) Mivel reményük sem maradt, hogy megtalálják, készíttettek egy márványtáblát, arra vésették fel a nevét, s elhelyezték a tabáni templom falán. Ez volt Tarisznyás Gerő temetése, s az emléktábla lett a súja. Forrás: -Him László: Tolna vármegyeifejek, -Dr. Németh Imre-Dr. Koch József-Somogy György: Paks nagyközség monográfiája, Paks, 1967. — Mementó. Magyarország, 1944. (Tanulmányok viszszaemlékezések) Szerk: Gáti Ödön, Gerencsér Mik Nácizmus üldözöttéinek Bizottsága, Bp. 1975. 48. o. - Veressné Deák Éva: Elítélt neve: Tarisznyás Györgyi, Jámbor Pál Társaság, Paks, 1993. Kernné Magda Irén VAK BOTTYÁN GIMNÁZIUM BEKKER ALAPÍTVÁNYA (adószám: 18853274-1 -1 7) köszönetét fejezi ki mindazoknak a magánszemélyeknek, akik személyi jövedelemadójuk I %os felajánlásával segítették alapítványunk sikeres működését. 1%-ból bevételünk: 28.442 Ft volt, amit az alapító okiratban meghatározott célra, ballagási jutalmazásra fordítottunk. Kérjük Önöket, hogy személyi jövedelemadójuk 1%-val idén is támogassák a Bekker Alapítványt. C. Szabóné Kocsiczki Ilona a kuratórium elnöke VAK BOTTYÁN TEHETSÉGGONDOZÓ KÖZALAPÍTVÁNY (adószáma: 18855843) köszönetét fejezi ki mindazoknak a magánszemélyeknek, akik személyi jövedelemadójuk l%os felajánlásával segítették alapítványunk tevékenységét. 1%-os bevételünk 1.788.032 Ft volt. A befolyt összeget multimédiás terem berendezéseire, oktatóprogramok vásárlására, ballagási jutalmazásra, a Keszthelyi Helikoni ünnepség és a tanulmányi kirándulások úti költségeinek támogatására fordítottuk. Kérjük, hogy személyi jövedelemadójuk I %-ával idén is támogassák a Vak Bottyán Tehetségggondozó Közalapítványt. C. Szabóné Kocsiczki Ilona, a kuratórium elnöke A PAKSI AMATŐR FUTÓ FIATALOK EGYESÜLETE (adószám: 1885 1801 -1-1 76) köszönetét fejezi ki mindazoknak a magánszemélyeknek akik személyi jövedelemadójuk I boának felajánlásával segítette egyesületünk színvonalas működését. Felajánlásokból bevételünk 151.663 Ft volt, amit egységes futó felszerelés (nadrág , póló) vásárlására és a nevezési díjak kifizetésére használtuk fel. Kérjük Önöket, hogy a személyi jövedelemadójuk I %-ával idén is támogassák a Paksi Amatőr Futó Fiatalok Egyesületét. C. Szabóné Kocsiczki Ilona a kuratórium elnöke
