Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)

2008-06-20 / 12. szám

Paksi Hírnök 18 2008. június 20. Híres paksiak, paksi hírességek Tarisznyás Gerő A Tarisznyás-család tagjai közül Tarisznyás Györgyi életútját so­kan ismerik, ő a Rajk-per hazug forgatókönyvének egyik paksi áldozataként vált közismertté. Sorsát számos tanulmány, visz­­szaemlékezés ismerteti. Az aláb­bi sorokban én édesapja emlékét szeretném felidézni, aki Paks fő­­jegyzőjeként több évtizeden át megbecsült és köztiszteletnek ör­vendő vezetője volt a paksi köz­­igazgatásnak, s aki egyike lett a Rajk-per halottainak. Tarisznyás Gerő erdélyi ör­mény családból származott (a család örmény neve Gattai Gorove volt), Ditróban született 1891. december 2-án. Székely­udvarhelyen érettségizett, majd Marosvásárhelyen végezte el a közigazgatási tanfolyamot 1913- ban. Pályáját jegyző-gyakornok­ként Ditróban kezdte, majd dol­gozott Székelydersen is. Ezután került aljegyzőnek szülőfalujába, aztán Dunakömlődre. 1915 feb­ruárjától Pakson dolgozott, elő­ször III. jegyzőként, majd adó­ügyi jegyzőként. 1919 márciusá­ban kinevezték helyettes főjegy­zőnek, szeptember 15-én pedig vezető főjegyzőnek választották meg. A tanácsköztársaság alatt 1919 májusában Pestre vitték ki­hallgatásra, a parlamentben tar­tották fogva június közepéig, majd elengedték. Felesége paksi lány, Fülöpp Margit tanítónő volt, aki 1939-től a polgári isko­lában tanított. Tarisznyásék a fő­jegyzői szolgálati lakásban, az egykori Szeniczey-kúriában (ma inkább Deák-házként ismerik) éltek, Györgyi volt egyetlen gyermekük, övé volt az a szoba, melyben egykor Deák Ferencet szállásolták el. Az alábbi mondatok a Memen­to. Magyarország 1944. c. tanul­mánykötetben olvashatók: , Akadt egy közigazgatási veze­tő, Paks község főjegyzője, aki a németek embertelen parancsát nem teljesítette, példája, sajnos majdnem egyedülálló volt. Ta­risznyás Gergely főjegyző, ami­kor megkapta a megszállók pa­rancsát, hogy a több mint kétszáz éves múlttal rendelkező paksi hitközség tagjait gettóba vitesse, felállott az íróasztal mellől, s ki­jelentette a német tisztnek és a kíséretében lévő csendőrparancs­noknak, hogy ő ebben nem vesz részt. Azonnal lemondott állásá­ról, és hiába fenyegették, megta­gadta a közreműködést.” Bár a zsidók gettóba hurcolását nem állíthatta le, a bevagonírozásnál minden igyekezetével könnyíte­ni próbált sorsukon. Főjegyzői pozícióját 1949-ig, Györgyi letartóztatásáig tölthette be. Ekkor állásából elbocsátot­ták, a szolgálati lakásukat is el kellett hagyniuk, s hamarosan felköltöztek Budapestre, a Buda­keszi úti lakásba, azt remélve, hogy Györgyi sorsát innen job­ban figyelemmel kísérhetik és segíthetik. Tarisznyásékat 1950. szeptem­ber 17-én tartóztatták le, és velük együtt börtönbe került Tarisznyásné édesanyja is, sőt Györgyi barátnője, Zábolyi Endréné Szabó Mária is. Tarisznyást megviselte a fogva tartásuk elképesztő igazságtalan­sága, bár állandóan követelte, hogy közöljék vele, miért tartják fogva, hallgassák, ki, ítéljék el, de szóba sem álltak vele. Ideg­­rendszere összeroppant, nem akart élni, nem evett, nem tudott aludni, egyre rosszabbul lett, 1952. augusztus 30-án a rabkór­házban halt meg. Köztörvényes házimunkások temették el egy tömegsírba, holttestét a család soha nem találta meg. A mama, a nagymama és Zábolyi Mari 1953-ban szaba­dultak, Györgyi 1955-ben, és megpróbálták megtalálni Tarisz­nyás sírját. Ekkor derült ki, hogy Tarisznyást tévedésből Tárká­­nyos néven anyakönyvezték. Több évig tartó procedúra után kaptak engedélyt az exhumálás­ra. Bár a kihantolásnál dr. Pongrácz Sándor paksi főorvos, Tarisznyásék régi barátja is jelen volt, és több sírt is kibontottak, Tarisznyás holttestét ő sem tudta azonosítani. (A rákoskeresztúri temető börtönparcellájában lévő sírokba tízesével temették el a Gyűjtőfogház halottad.) Mivel reményük sem maradt, hogy megtalálják, készíttettek egy márványtáblát, arra vésették fel a nevét, s elhelyezték a tabáni templom falán. Ez volt Tarisz­nyás Gerő temetése, s az emlék­tábla lett a súja. Forrás: -Him László: Tolna vár­megyeifejek, -Dr. Németh Imre-Dr. Koch József-Somogy György: Paks nagyközség monográfiája, Paks, 1967. — Mementó. Magyar­­ország, 1944. (Tanulmányok visz­­szaemlékezések) Szerk: Gáti Ödön, Gerencsér Mik Nácizmus üldözöttéinek Bizottsága, Bp. 1975. 48. o. - Veressné Deák Éva: Elítélt neve: Tarisznyás Györgyi, Jámbor Pál Társaság, Paks, 1993. Kernné Magda Irén VAK BOTTYÁN GIMNÁZIUM BEKKER ALAPÍTVÁNYA (adószám: 18853274-1 -1 7) köszönetét fejezi ki mindazoknak a magánsze­mélyeknek, akik személyi jövedelemadójuk I %­­os felajánlásával segítették alapítványunk sike­res működését. 1%-ból bevételünk: 28.442 Ft volt, amit az alapító okiratban meghatározott célra, ballagási jutalmazásra fordítottunk. Kérjük Önöket, hogy személyi jövedelemadójuk 1%-val idén is támo­gassák a Bekker Alapítványt. C. Szabóné Kocsiczki Ilona a kuratórium elnöke VAK BOTTYÁN TEHETSÉG­­GONDOZÓ KÖZALAPÍTVÁNY (adószáma: 18855843) köszönetét fejezi ki mindazoknak a magánsze­mélyeknek, akik személyi jövedelemadójuk l%­­os felajánlásával segítették alapítványunk tevé­kenységét. 1%-os bevételünk 1.788.032 Ft volt. A befolyt összeget multimédiás terem berendezéseire, oktató­­programok vásárlására, ballagási jutalmazásra, a Keszthelyi Helikoni ünnepség és a tanulmányi kirándulások úti költségeinek támogatására fordítottuk. Kérjük, hogy személyi jövedelemadójuk I %-ával idén is támogassák a Vak Bottyán Tehetségggondozó Közalapítványt. C. Szabóné Kocsiczki Ilona, a kuratórium elnöke A PAKSI AMATŐR FUTÓ FIATALOK EGYESÜLETE (adószám: 1885 1801 -1-1 76) köszönetét fejezi ki mindazoknak a magánsze­mélyeknek akik személyi jövedelemadójuk I bo­ának felajánlásával segítette egyesületünk szín­vonalas működését. Felajánlásokból bevételünk 151.663 Ft volt, amit egységes futó felszerelés (nadrág , póló) vásárlására és a nevezési díjak kifizetésére használtuk fel. Kérjük Önöket, hogy a személyi jövedelem­­adójuk I %-ával idén is támogassák a Paksi Amatőr Futó Fiatalok Egye­sületét. C. Szabóné Kocsiczki Ilona a kuratórium elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents