Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-06-20 / 12. szám
Fotó: TelePaks Városi TV 2008. június 20. 9 Paksi Hírnök TEIT: finn és svéd példák Program van, eredmény nincs A foglalkoztatottság hiánya a legfőbb okozója a cigányság problémáinak. A romák körében nagyobb százalékban előforduló betegségek, a magyarországi össznépességhez képest tíz évvel alacsonyabb várható élettartam mind a munkanélküliség hozadéka. Ez derült ki a Tolna Megyei Cigányok Érdekvédelmi Szervezetének paksi konferenciáján. A tanácskozáson felszólalt Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke is. Már tizenöt évvel ezelőtt rámutattak szociológusok: a rendszerváltás legnagyobb vesztese a cigányság. Az alacsony iskolázottság és a munkanélküliség azóta sem változott számottevően. Mi ennek az oka? Nincs a szegényeknek és a romáknak hatékony érdekképviselete, magára hagyta őket a politika. Nem volt a parlament falai között olyan képviselet, aki felszólalt volna az érdekükben. Ahogy azt a konferencián bejelentettem: az Országos Cigány Önkormányzat aláírásgyűjtést indít, kezdeményezzük a parlamentben egy igazságosabb szociális ellátórendszer kialakítását. A petíció azonban önmagában nem elég. Meg kell fogalmazni azokat a szükségletekre épülő javaslatokat, amelyek valóban igazságosabbá teszik a rendszert. Például családi pótlékot ne kapja meg mindenki egy bizonyos bevétel fölött; kapja meg az, aki rászorul. Mi a véleménye a monoki helyzetről, ahol munkavégzéshez, és a gyerekek iskolába járásához kötik a segélyezést? A monoki helyzetet azért utasítom el, mert burkoltan a romákra éleződött ki a helyzet. A segély helyett munka kéne. Kíváncsi lennék, hogy a közmunkaprogramokból mennyi pénzt fordított a polgármester a romák foglalkoztatására. Ez a fajta ideológia mindenfajta hatástanulmány nélkül káoszt teremt, és éleződik a romákkal szembeni hangulat. Említette az érdekképviselet hiányát. Mi a helyzet a kisebbségi önkormányzatokkal és a parlamentben ülő roma képviselőkkel? Nem mindegy, hogy a roma társadalom a patkóban egy külön helyet foglal el, vagy pártideológiák mentén politizál, s mellékesen roma ember. A kettő nem ugyanaz. A kisebbségi önkormányzati rendszer pedig egy kiszolgáltatott rendszer, a mindenkori helyi önkormányzat dönti el, mennyi pénzt ad neki. Az OCÖ inkább civil szervezetként működik, javaslattételi joga nincs, nem terjeszthet a parlament elé önálló indítványt. A romáknak azon kell elgondolkodniuk, megteremtik-e saját politikai érdekképviseletüket, aki nem csak kritizál, hanem szakmai javaslatokat is letesz az asztalra. Előadásában említette a cigány programokat, Ön sem elégedett velük. Tervek vannak, pénzt is költenek rá - miért nem hatékonyak? A lobbikat kellene eltávolítani a roma pénzek, programok háza tájáról, ugyanis ma a roma ügy egy megélhetést biztosító ügy lett nagyon sok nem roma ember számára. A projekteken tízszer annyi nem roma ember dolgozik, mint amennyi roma lehetőséget kap a saját ügye rendezésére. A roma ügy, a roma pénz ezeknél a lobbiköröknél tűnik el. A mindenkori kormányban a szándék megvan, csak ott téved, amikor a megvalósítást olyan szervezetekre bízza, aki nem ismeri a romákat, csak foltálalnak valamit, így valós eredményeket nem érnek el. Kétféle nézőpont tartja magát a cigányságot illetően: az egyik szerint ők tehetnek saját sorsukról, a másik ezzel ellentétes álláspont szerint pedig a társadalom a felelős. Ón hogyan látja? Elsősorban nem a cigányság, hanem a cigány politikusok a felelősek. Ha megvizsgáljuk a rendszerváltás óta a parlament alakulását, nem volt olyan ciklus, amikor a cigányságnak ne lett volna parlamenti képviselete. A hiba ott volt, hogy a mindenkori parlamenti pártok színeiben politizáló roma emberek nem álltak ki, nem tettek meg mindent a parlament falain belül a romák élethelyzetének javításáért. Másodsorban a nagypolitika a felelős, hiszen a saját döntései mellé nem rendelt kontrollt. Ahogy már említettem: a roma pénzek felhasználásának tekintetében mindenkinek szabad prédává vált a forrás. Mit vár a cigányságtól? Soha nem látott összefogást. A politikai pártoktól való elszakadást. S ahogy itt a konferencián is elhangzott: „akkor tudsz lenni valaki, ha elsősorban önmagad vagy”. Legyen büszke a cigányságára, a gyerekeire, a kultúrájára - még akkor is, ha szegény. Dávid Ildikó Észak-európai tanulmányutat szervezett a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás. A paksi atomerőmű közvetlen környezetében lévő települések polgármesterei, az atomerőmű és a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. munkatársai alkotta delegáció Finnországban és Svédországban üzemelő nukleáris létesítményekkel ismerkedett. Finnországban négy atomerőművi blokk működik, az ötödik most épül. Az első erőmű a Helsinkitől kb. 100 kilométerre keletre fekvő Loviisa város melletti szigeten épült fel. Mindkét reaktora szovjet gyártmányú, a Pakson működőkkel azonos rendszerű, nyomottvizes, kétvízkörös WER 440 típusú. Mindkét reaktor névleges teljesítményét egy 1996-98 között végzett rekonstrukció keretében 488 MW-ra emelték az eredeti 440-ről. A másik atomerőmű Olkiluotoban, a Botteni-öböl partján épült. Itt két svéd tervezésű forróvizes reaktor működik. A magyar küldöttség mind Loviisában, mind Olkiluotoban látogatást tett, illetve jártak Svédországban a Forsmark atomerőműben is. Svédországban tíz atomerőművi blokk üzemel, a felmérések szerint a lakosság túlnyomó többsége támogatja a nukleáris energia felhasználását. Vida Tünde Tengelic-Szőlőhegyen 85 m2-es összkomfortos családi ház sok melléképülettel eladó. A ház nem új építésű, de be van vezetve a gáz, van külön nyári konyha és fürdőszoba, a gazdasági udvaron kívül egy rendes méretű kert. Kábeltévé és telefon bevezetve. Irányár: 4 millió Ft. Vetlén egy 500 négyszögöles fildterület, rajta fémbódéval eladó. Irányár 800 ezer Ft. A kettő együtt is eladó, így az irányár 4 millió Ft. Érdeklődni lehet a 30/9406-579-es telefonszámon.