Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)

2008-05-23 / 10. szám

Paksi Hírnök 18 2008. május 23. Híres paksiak, paksi hírességek Dr. Orzovenszky Károly „Jó orvos volt s jó hazafi, mert tudta: a szabadság nélkül béna a nép s nem gyógyul a beteg” - summázza a Balatonfüredi Szívkórház falán állított emlék­tábla mottója Orzovenszky Ká­roly életének, munkásságának érdemeit, aki mint az 1848-49- es forradalom és szabadságharc orvos-őrnagya, a forradalom bukása után pedig mint Balaton­­füred iskolateremtő gyógyfür­dő-specialistája írta be nevét a hazai orvoslás történetébe. Az emléktáblát, melyet a kórház dolgozói állítottak, 1982. márci­us 13-án avatták fel. Orzovenszky Károly Pakson született, 1815. április 28-án, szüleit csak a paksi plébániahi­vatal anyakönyvéből ismerjük: apja Orzovenszky Márton (Marcellus), anyja Budai Anna. A többgyermekes család (az anyakönyvben Orzovenszky négy testvérének adatait is meg­találhatjuk) feltehetően jómódú lehetett, Károly fiukat taníttatni tudták, s Pesten, az orvosi egye­temen szerzett oklevelet 1840- ben. 1848 őszétől már Görgey hadtestének őrnagyaként teljesí­tett szolgálatot, s az utolsók közt tette le kardját a világosi csata­mezőn. A fegyverletétel után a szabadságharcban való részvé­teléért 1849 őszén őt is letartóz­tatták, de néhány hónap vizsgá­lati fogság után 1850-ben ke­gyelmet kapott. Szabadulása után 1853-ban Ba­­latonfüreden telepedett le, ahol 25 éven át ő volt a település főor­vosa. Fürdőorvosi munkásságá­nak jelentősége kettős: részint meghonosította, s a gyógyítás mindennapos gyakorlatává, eljá­rásává tette a népi orvoslás ta­pasztalataiból eredő gyógymó­dokat a balatonfüredi gyógyvíz orvosi felhasználásában, más­részt pedig az alkalmazott mód­szereket szakorvosként hitelesí­tette, és ebbéli tapasztalatait a ko­rabeli orvosi lapokban is közzé­tette, hogy az új kezelési módok minél szélesebb körben ismertté váljanak és elterjedhessenek. Gyógyító eljárásként elsőként ő használta a balatoni iszapot a bőrbetegségek és reumatikus fáj­dalmak enyhítésére, s az ő nevé­hez fűződik a tuberkulózis gyó­gyítására az ún. „savókúra” al­kalmazása. A népbetegségnek számító halálos kórt a juhtej és a balatonfüredi ásványvíz (a „sa­vanyúvíz”) keverékével gyógyí­totta jó eredménnyel. Tagja volt az 1855-ben meg­alakult fürdőbizottságnak, mely feladataként vállalta, hogy Balatonfüredet gyógyfür­dőként tegye közismertté az országban. Orzovenszky or­vosként pontosan tudta, meny­nyire fontos eleme a gyógyítás folyamatának a nyugodt, kelle­mes környezet hatása a bete­gekre, ezért ennek kialakításá­ra az ő javaslatára kezdődött el a parti nádasok kiirtása, s a he­lyükön a hatalmas, ápolt par­kok, sétányok kialakítása a Ba­laton partján. Orvosi tapasztalatait, szakor­vosi munkásságának új eljárá­sait az alábbi kiadványokban tette közzé: Balaton-Füred és gyógyhatása, Pest, 1863.; Köz­lemény a balaton-füredi ez évi fürdői időszak érdekében, Pest, 1853.; A Balaton tava gyógytavi tekintetben, Orvosi Hetilap, 1863. 18. sz.; Balaton­­füred története, Pesti Napló, 1871. 176.SZ. Orzovenszky Károly 1876. július 12-én halt meg, síremlé­ke a balatonarácsi református temetőben található, munkás­ságának jelentőségét az emlék­táblán kívül utcanév is őrzi Ba­­latonfüreden. Forrás: A magyar szabadság­­harc honvédorvosai, Bp. 1948.; Szekér Ernő: A balatonarácsi temetők művelődéstörténeti em­lékei, Honismeret, XII. 1984/ 4.39.-40.o.; http ;// 193.6.46.2/ emlékhely /Emlékhelyek/ 26.129 Veszprém megyei életrajzi lexi­kon, www.ekmk.hu/ le­­xikon/lexikon; Zákonyi Ferenc: Balatonfüred, Veszprém, 1988. Tyukos Anett: dr. Orzovenszky Károly a szabadságharc egyko­ri törzsorvosa. Paksi Tükör 2005. április, 10-11. oldal Kernné Magda Irén Tehetségesek, fiatalok Feil Nikolett, Takács Flóra Tehetségesek, fiatalok és ,,A Ma­gyar Köztársaság jó tanulója-jó sportolója 2007” díjak tulajdo­nosai: Feil Nikolett és Takács Flóra, a Vak Bottyán Gimnázi­um tanulói. Budapesten dr. Szüdi János közoktatási szakál­lamtitkártól vették át az okleve­let és az emlékplakettet, a tanul­mányi és a sportban elért ered­ményeik alapján. Az országból tíz középiskolás részesült a díj­ban. „Az 1991 óta évente kiírt pályázat célja a tanulók, a hall­gatók ösztönzése a szellemi és fizikai képességek folyamatos fenntartására, fejlesztésére, a fair play szellemének ápolására; az eredményes tanulásra és a maga­sabb szintű sportolásra való biz­tatás.” Nikolett érettségizik, Fló­ra tizedikes. Mindketten kitűnő tanulók, s együtt játszanak a vá­rosi kosárlabda- és az iskolai floorball csapatban. Niki humán beállítottságú, a magyart és a tör­ténelmet különösen kedveli, né­met nyelvből nyolcadik osztá­lyosként már alapfokú vizsgát tett, nemrég a középfokún is megmérette magát, s túl van az emelt szintű érettségin a nyelv­ből. Egyetemre készül, ahol sze­retné folytatni a kitűnő tanulmá­nyi és sporteredményeket. Ta­kács Flóra a reál tárgyakban ki­emelkedő, és „C” típusú közép­fokú angol nyelvvizsga büszke tulajdonosa. Gyermekkori álma, hogy orvos legyen, s tanulmányi eredményei alapján mindez va­lóra is válhat. Mindketten spor­tolnak általános iskolás koruk óta, Niki a kosárlabdát választot­ta, Flóra teniszezett, majd kosár­labdázott is, s a két sportágból szintén a kosárlabdánál maradt. Az ASE NB Il-es női csapatában játszanak, edzőjük Daróczi Esz­ter. Naponta edzés, hétvégeken mérkőzések; évente szerepelnek Bécsben, ahonnan elhoztak már korosztályukban egy második helyezést. A lányok az iskolai floorballcsapat oszlopos tagjai, Klopcsikné Somorjai Mária és Poór József edzi őket. A Bmóban rendezett diákolimpiái vb-n kiválóan szerepeltek, a pontozásos alapú pályázaton a lányoknak sokat ért ez az ered­mény. Rovatunkban rendszerint egy sikeres diákot mutatunk be, most a kiemelkedő díj miatt jog­gal szerepel Feil Nikolett és Ta­kács Flóra együtt. Meg kell em­lítenünk azonban még valakit, akinek tanulmányi és sportvona­lon is teljesen azonos értékű eredménye van Flórával, egy né­gyes osztályzatot kivéve. Emiatt maradt le a díjról Takács Andrea, Flóra ikertestvére. -bézsé-

Next

/
Thumbnails
Contents