Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-05-23 / 10. szám
Paksi Hírnök 14 2008. május 23. Lehet, hogy sokan nem emlékeznek rá, de már a nyolcvanas évek közepén is felmerült az ötlet, hogy az Erzsébet Szálló sorsa az atomerőmű tulajdonába kerülve rendeződhetne. Húsz évvel később vált valóra az akkori elképzelés azzal, hogy a cég a Paksi Ipari Parkban lévő tulajdonrészét a patinás épületre cserélte a várossal. Előbb csak állagmegóvást végeztek, idén azonban megjelentek a munkagépek az óvárosban. Mittler István beszámolt róla, hogy megvásárlásakor az egyik cél az volt, hogy megmentsék az épületet, a másik, hogy élettel töltsék meg a Paksi Atomerőmű Zrt., illetve az MVM csoport igényeit és az épület hagyományos funkcióját is figyelembe véve. - Volt itt kaszinó, bálterem, étterem, s mi azokat a terveket részesítettük előnyben, amelyekben ezek a funkciók szerepeltek - tette hozzá a kommunikációs főosztályvezető. Az elfogadott és már megvalósítás alatt lévő tervek alapján a régi épületben lesz bálterem, étterem, kávéház és lakosztályok, de egy új épületet is emelnek. Ez wellness szálloda lesz 18 kétágyas szobával. - A felújított és bővített Erzsébet Szálló jelentős mértékben hozzájárul Paks infrastrukturális és kulturális fejlődéséhez, a térség életminőségének javulásához, és turisztikai vonzerejének növekedéséhez - tette hozzá a kommunikációs vezető. A régi épület felújítási, átalakítási terveit Klenk Csaba és Kern Andrea készítette, a wellness hotelét a budapesti Fejérdy és Bartók Építészeti Kft., a kávézót pedig a szintén budapesti Földes László tervei alapján valósítják meg. A kivitelező az MVM csoporthoz tartozó Villkesz Kft. Mittler István az átadás időpontját nem jelölte meg, mint mondta, a leendő mélygarázs területén folyó régészeti kutatásoknak elegendő időt kívánnak hagyni, így megeshet, hogy heteket, esetleg néhány hónapot csúszik az építkezés. Az átadás jövő év első felére várható. Az építkezés régészeti szakfelügyeletét a Városi Múzeum látja el. Ennek keretében járt az építési területen dr. Váradyné Péterfí Zsuzsanna. Az igazgató egy „gyanús foltra” lett figyelmes, ezért kérte, függesszék fel a munkákat. A foltról kiderült, kemence, mégpedig valószínűleg a török időkből. Rajta kívül még harminc objektumra leltek. Feltárásuk feszített tempóban történik. Ma még - miután többségüket még nem ásták ki, nem vizsgálták meg - csak valószínűsítik mibenlétüket. Dr. K. Németh András szerint a legérdekesebb lelet egy kút a neolitikumból. Hatezer évesre becsüli a múzeum régésze. Ezen kivül házakat, kemencéket, szemetes gödröket találtak, illetve két tetemet. Feltehetően egy férfiról és egy nőről o van szó, akiket vagy kútba, <5 vagy verembe vetettek, erre | utal a csontvázak cseppet sem 2 szokásos fekvése. Mind a múzeum igazgatója, mind középkoros régésze kiemelte a modem kori leletek jelentőségét. Nem régészeti szempontból, hanem a város múltja miatt fontosak ezek, fogalmaztak. Köztük van például egy cserépkályha, amely 1846 előtt készülhetett, s állhatott akár az egykori fogadóban, akár a körülötte lévő valamelyik kúriában. Dr. Váradyné Péterfí Zsuzsanna szerint ennek nagy hasznát veszik még akkor is, ha nem lesz meg hiánytalanul, s nem tudják helyreállítani. A leletek egyébként a múzeumba kerülnek, a nagyközönség is láthatja majd őket. Vida Tünde A Paks név története Paks nevének eredete a történelem homályába vész, már évszázadokkal ezelőtt is csak legendák adtak magyarázatot keletkezéséről. Fél tucat érdekesebbnél érdekesebb monda kering róla, ezek felidézéséhez egészen a kora középkor előtti évszázadokig kell visszautaznunk az időben. Köztudott, hogy ez a limes menti vidék már a rómaiak idején is lakott volt. A latin nyelvű krónikások igen régi római telepnek tartják, és nevét a pax (béke) szóból származtatják. A hozzá kapcsolódó magyarázat szerint az akkori vérzivataros időkben Paks fontos békekötési hely volt, s mindezt erősíti az a tény is, hogy nagyon sok középkori forrásban, sőt térképen is Pax szerepel városnévként. Ez a mítosz még Pákolitz István költőt is megihlette, midőn versben eleveníti fel a város nevének eme magyarázatát: „Az öreg belga mestert áldom érte / ki térképére fonetice rótta / falum nevét, s szűk pátriám azóta / a legragyogóbb nevet rejti: Béke.” (Pákolitz István: Paks) Más történetírók szerint itt egy Pakos nevű fejedelem lakott, illetőleg ilyen néven római telep állott fenn. Volt, aki szerint a Kossuth Lajos utcai evangélikus templom helyén állott hajdanán a 9. században Páskál pápa egy gyönyörű villája, s az ő nevéből egy kis rövidítéssel és betűcserével a kömlődi dialektus alkotta meg a helynevet. Egy másik monda szerint I. Nagy Lajos király életét egy hadjárata során egy Paksi nevű vitéze itt mentette meg, s a hősiességért e területet kapta jutalmul a vitéz. E történet színesebb változatát találjuk Egyed Antal Paks leírása című munkájában, ahol ez a vitéz bizonyos Apostagi Zemere főnemes volt. Ezt az eredetvonalat még csak annyival toldanám meg, hogy a Paksy nemzetség levéltárában talált magánfeljegyzésre hivatkozva Hőke Lajos XIX. századi kutató azt állítja: „A nemzetség ősatyja apostagi Szemere Mihály. O nyerte adományul V. László királytól Paks vagy Pakos mezővárost, majd utódai azután innen nevezik magukat Paksyaknak.” A források alapján ma már pontosan tudjuk, kik voltak e családnév első viselői, és hogyan jutottak e névhez. Az olasz eredetű Rathold (Rátót) Régi fényében, új köntösben Erzsébet
