Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-05-23 / 10. szám
Paksi Hírnök 6 2008. május 23. Fiatalok a nagyvilágban A hosszú hajú rockzenész barátjával és egy szál gitárral elindult szerencsét próbálni. Már hét éve annak, hogy túl az Operencián, Las Vegas után most Huntington Beach-en él Pető Levente. Rocksztár szeretett volna lenni, ám jó sorsa egy webes szoftvercég informatikai igazgatói székébe irányította... Hároméves korában költözött Paksra a szüleivel, ide kötik általános iskolás, gimnáziumi évei. Zenét tanult a paksi zeneiskolában, Szabados László és Horváth Margit tanítványa volt. Zenekarokat alapított, de nem találta a helyét később Budapesten sem, és gyerekkori barátjával, Papp Zoltánnal 24 évesen átrepülték az óceánt.- Nem tudtuk, mi vár ránk Amerikában. Egy ismerős ismerőséhez érkeztünk Clearwater Floridába, rábíztuk magunkat, de lelépett az autónkkal és a maradék pénzünkkel. Ekkor döbben rá az ember, hogyan lehet alufóliába csomagolt pizzát sütni fejreállított vasalón... Éheztünk, de szerencsére az időközben megismert magyarok segítettek nekünk munkát és szállást szerezni, így talpra tudtunk állni.- Nagyon sokan próbálnak szerencsét külföldön, de nem mindenki tudja, hogy a nulláról kell kezdeni... ha van indulótőkéd vagy segítséged, akkor nem boldogulsz. Le kell kerülni az aljára, és onnan felépíteni a kinti életet. Csak így lehet egy másik országba, kultúrába beilleszkedni - vallja Levente. Néhány hónappal később egy kaliforniai kitérő után Las Vegasban, immár egyedül sok sztárral ismerkedett meg: Brian Mayjel a Queen-ből, vagy Billy Gibbons-szal a ZZ Top-ból. Sok fellépése volt a kaszinókban és futott a szekér, de visszavágyott Kaliforniába, ahol az utóbbi két évben él.- Az álmom az volt, mikor elindultam, hogy rocksztár legyek. Ám, mióta nagyon sokukkal találkoztam, néhányan barátaimmá váltak, és így belelátok az életükbe, már nem nagyon vágyom erre az életmódra. Nehéz feldolgozni a sikert, majd a csendet, ami azt követi. A lényeg számomra most már az, hogy eljuthasson a zeném a nagyközönséghez. Nem a sztárság miatt zenélek, hanem mert érzéseket, hangulatokat szeretnék átadni az embereknek. Pakson hét éve nem járt Levente; a családja már Budapesten él, oda látogatott öt év kint tartózkodás után először. De figyelemmel kíséri a paksi website-okat, szereti tudni, mik történnek abban a városban, ahol eddigi élete jelentős részét töltötte. Mint mondja: az USA-beli emberek ugyanolyanok, mint a magyarok, de a környezet miatt másra helyezkednek a hangsúlyok, mások a problémák. Ott könnyebb megteremteni az alapvető létfeltételeket, de könnyebb elveszíteni is azokat.- Az amerikaiak vidámabbak, szeretnek szórakozni, hagyják magukat szórakoztatni. Nyitottak az újra, ha érdekes, jó, amit csinálsz, nem fukarkodnak a dicsérettel, biztatnak. Az oktatás hiányosságai miatt viszont nagyon keveset tudnak a világról, ezért sok tévhitük van. A legnehezebb a kommunikáció - nem csupán a nyelvi, hanem az is, hogy az ember átadja a személyiségét. Ha magyarként vicces típus az illető, akkor ez azért működik nehezen, mert az amerikaiaknak csak kis része érti és értékeli az angol humort, ami Magyarországon nagyon elfogadott; ehhez társulnak a kulturális hiányosságok.- Mostanra már elég jól kitűnik a valódi személyiségem számukra, de az igazi, a valódi Pető Levente csak Magyarországon, magyarként teljes. Sólya Emma Tizenöt éve dobog a zöld szív Két elismerést is elnyert a Benedek Elek Óvoda Hétszínvirág tagóvodája. A Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalomtól az „Év Zöld Szíves Óvodája”, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közös pályázatán pedig a „Zöld Óvoda” címet. A „zöld szíves” történet másfél évtizede kezdődött a Hétszínvirág óvodában. Akkor döntöttek úgy, hogy a környezeti-környezetvédelmi nevelés útjára lépnek. Csatlakoztak az egész országot behálózó, napjainkban 19 ezer tagot számláló Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalomhoz, és sokéves munkával kidolgozták nevelési programjukat. Ez a mozgalom megítélése szerint egy logikusan felépített, példaértékű program, mondta el Jantnemé Oláh Ilona tagóvodavezető. Hogy csak néhányat említsünk alapelveik közül: becsülik és óvják a természet értékeit, ismerkednek a vadon élő állatokkal, növényekkel, nem szennyezik az élővizeket, őrzik környezetük tisztaságát, szelektálják a hulladékot, az állatokkal is kíméletesen bánnak, követve az elvet, hogy „nem felemellek, hogy a vendégem legyél, hanem lehajolok hozzád, hogy a vendéged lehessek”. Elfogadják a mozgalom alapelveit és a természetpedagógia célkitűzéseit, népszerűsítik azokat a szülők körében is, hiszen az óvoda és a család közösen nevel. Az óvodai foglalkozásokat ennek jegyében szervezik: a témához illeszkedő verseket, dalokat tanulnak, ismerkednek az állatokkal, gondjaikba vesznek növényeket, megvizsgálják a Duna vizét, komposztálnak. Munkájuk elismeréséül 2000-ben elnyerték az „Év Zöld Szíves Óvodája” címet, amelyet idén ismét a paksi óvodának ítélt a mozgalom. Egy másik elismerést is elnyert az intézmény, mégpedig a „Zöld óvoda” címet, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közös pályázatán. De ennél többet is nyertek a tizenöt év alatt. Egykori óvodásaik közül többen élethivatásul választották a környezetvédelmet, és mindig kapnak olyan visszajelzéseket gyerekektől, felnőttektől, amiből érzik, hogy jó úton haladnak. Ilyen volt az a kedves történet is, amelyet a tagóvodavezető mondott el. Történt, hogy az egyik óvodással növényeket daraboltak a komposztáló ládába. Az óvónő kérdésére, hogy mi a komposzt, a kisgyermek azt felelte: - Ezt most beledarabolom, aztán békén hagyjuk, és mire én iskolás leszek, ebből virágföld lesz, amibe ti majd virágot ültettek. De megöntözzétek ám! -gyöngy-
