Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-04-04 / 7. szám
2008. április 4. 11 Paksi Hírnök LUSSONIUM - MÚLT ÉS JÖVŐ Éles hang hasította ketté az éjszakai csendet. Még csak éppen pirkadt, de a tábort már ébresztette a kürt hangja. A férfi kissé összerezzent a kaputoronyban. Mögötte már erősödtek a zajok. Ébredező katonák csörömpöltek a páncéljaikkal. Az udvaron is mozgás támadt. Mindenki az aznapi elfoglaltságára sietett. Volt, aki őrszolgálatra készülődött, mások bőröket készítettek elő vagy éppen a reggelihez fogtak. Amott az agyagot locsolták a készülő téglák számára, amikkel majd a tetőt fogják javítani. Lassan már távolabbra is ellátott. Északra és délre kezdett kirajzolódni a legközelebbi őrtornyok sziluettje. Éjszaka nem látta őket, de a fellobbanó tüzek fényét észrevette volna. A tábor alatti településen is beindult az élet. Emberek baktattak az állataikhoz, meg a földekre. Innen nem látta a házat, ahová kimenők alkalmával le szokott sétálni, ahol asszony és gyerekek várták. Kelet felé a Duna túlsó oldalán már gyülekeztek az árusok. A szarmaták közül többen utaztak ilyen piaci napokon a tábor közelébe, hogy átkelve a folyón elcseréljék terményeiket, termékeiket. Lépések közeledtek. Már éppen ideje, hogy leváltsák. Ez az éjszakai szolgálat mindig kimerítette. A felkelő nap első sugarai még megcsillantak a dárdáján, amikor elindult, hogy pihenőre térjen, mielőtt megkezdi újabb szolgálatát... el kellett térni, így egy kissé nyújtott forma alakult ki. Ami azonban talán a legfontosabb, hogy a későbbiekben nem épült rá semmi, és nem vált mezőgazdasági termelés áldozatává. A régészeti munkák 1987 óta váltak folyamatossá. Előbb a tábor északi, majd déli felén folytak a feltárások. 2003-ban romkertet alakítottak ki. Az önkormányzat megvásárolta a területet és több fejlesztést is megvalósítottak. Most a hajdani római erőd északi falát építik fel, valamint két bejárati torony is készül. A munkák az idei évben is folytatódnak. Már Bölcskétől látható lesz a római kori erőd. Megfelelő világítással magára vonja a tekinteteket, a környezet hangulatához illő programokkal pedig felkeltheti a látogatók érdeklődését. A terület fekvése és nagyszerű adottságai kiváló lehetőséget nyújthatnak különböző családi és kulturális programok, szabadtéri koncertek, színházi előadások lebonyolítására is. A Városi Múzeum igazgatója, Váradyné Péterfi Zsuzsanna elmondta, hogy jelenleg sajnos a terület őrzése nem megoldott. Ezért nem lehet pontosan felmérni a látogatók számát és nem lehet megakadályozni a rongálásokat sem, amelynek már másodízben esett áldozatul a mozaikból kirakott tájékoztató tábla. A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága döntése alapján 2003 óta a Magyar Várományosi Listán szerepel „A római limes magyarországi szakasza”. Komáromi János Mi is volt Lussonium? A Római Birodalom és egyben Pannónia provincia határvonalának (limes) része volt ez a tábor (castrum). A határ védelmét erődítmények és őrtornyok láncolata alkotta. Lussonium közelében is álltak ilyen tornyok, ahol a szolgálatot a táborban állomásozó, 500-1000 fő közötti gyalogos segédcsapat (nem római polgárságú) katonái látták el. Először az első század közepén, Claudius császársága idején építettek itt palánktábort, amelynek a helyén a 3. században már kőtábor állt, melyet Valentinianus korában 350 táján erősítették meg, a pannóniai provinciát fenyegető barbár támadások hatására. A késő római korban, a 4. század végén, a tábor részleges felhagyásával épült fel az úgynevezett kis erőd, amely valószínűleg a tábor kiürítése után is használatban maradt. A tábor környékén kialakult egy falusias polgári település (vicus) is, ahol többek között a katonák igényeit kiszolgáló élelmiszertermelés, kézműves tevékenység és vendéglátás folyt. Valamint itt laktak a nem hivatalos katonacsaládok női és gyermek tagjai is. A katonák ugyanis a szolgálati idejük (25 év) alatt törvényesen nem nősülhettek meg egészen a 3. század elejéig. Voltak, vannak különlegességei is ennek tábornak. Alaprajza nem a megszokott szabályos téglalapomért a terepviszonyok miatt ettől fotó: Fonyó Dániel
