Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)

2008-01-11 / 1. szám

VELÜNK TÖRTÉNT 13 Új felvételi pontrendszer A felsőoktatásban 2008. január elsejétől új pontszámítá­si rendszer lépett érvénybe az alapképzésre, az egységes, osztatlan képzésre és a felsőfokú szakképzésre történő jelentkezések esetében. A régi 144 pontos rendszer 480 pontosra „nőtt”, s ez vo­natkozik az idén felvételiző - legtöbb esetben - végzős szak­középiskolás és gimnazista di­ákokra. A pontszámítási mód­szerek (tanulmányi és érettsé­gi pontok kétszerese + plusz­pontok vagy pedig az érettsé­gi pontok kétszerese + plusz­pontok) ugyanazok maradtak, ám nem véletlenül húzták szét ennyire a skálát. A két számítási mód közül automatikusan a jelentkező számára kedvezőbb pontszá­mítást alkalmazzák, majd mindkét esetben ehhez adják hozzá a többletpontokat (leg­feljebb 80-at). A tanulmányi pontok (maxi­mum 200) a négy kötelező érettségi tantárgy és egy vá­lasztott tárgy két utolsó tanult év végi érdemjegyei (legfel­jebb 25-25) összegének két­szereséből állnak (legfeljebb 100), majd ehhez adják hozzá az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményének át­lagát egész számra kerekítve (legfeljebb 100). Az érettségi pontok úgy állnak össze, hogy az adott képzési területen elő­írt tantárgyak közül a jelent­kező szempontjából leginkább kedvező két érettségi tárgy vizsgaeredményeinek százalé­kos teljesítménye adja ki a 200 pontot, s a második pontszá­mítási módszer tulajdonkép­pen ennek a kétszáz pontnak a megduplázása. Többletpontokat emelt szin­tű érettségiért, nyelvvizsgá­ért, tanulmányi versenyekért kaphat a felvételiző, persze az ezeken elért eredményektől függően, de jár még sporttel­jesítményért, valamint szak­irányú végzettségért is, ilyen­nek számít az ESZI techniku­ma is. A hátrányos helyzetű jelentkezők további „ponttá­mogatásban” részesülhetnek.- Azért jobb ez a pontszámí­tási rendszer, mert így a je­lentkezők eredményei több pontra oszlanak el, és nem lesz annyira sarkított a felvételi fo­lyamat a ponthatárok meghú­zásánál. Viszont állandóan naprakész információkkal kell rendelkezniük az érettségire készülőknek a gyakori változ­tatások miatt, melyek nem biztos, hogy számukra a leg­jobb körülményeket teremtik - mondta el a változással kap­csolatban lapunknak Szántó Tamás, az Energetikai Szak­­középiskola és Kollégium ne­gyedik osztályos tanulója. ms Pakson az Atom Center •• Uzletházban egy 30 m2-es üzlethelyiség vagy kávézó valamint (a hamarosan megnyíló gyógyszertárral szemben) külön 120 - 120 m2 vagy egyben 240 m2-es üzlethelyiség kiadó. Tel.: 06-75/510-388. E-mail: atomcenter@cm-projekt.t-online.hu Postaládánkból Alább a legutóbbi lapszá­munkban megjelent olvasói levélre érkezett válaszból közlünk részleteket a kifo­gásolt írással megegyező terjedelemben. A levél írója a Paksi Hírnöknek felrója, miért jelentette meg az ol­vasói levelet. A szerkesztő­ség mindeddig válogatás nélkül közzétette a hozzáér­kezett leveleket, s az azokra érkezett választ is. Ezek azonban nem cikkek, nem a lap munkatársai írják, ezért annak tartalmáért nem ők felelnek. Az említett levél­ben a szereplő teljes nevét nem írták le, sajátjukat vi­szont vállalták a szerzők. Ezzel az ügyet a Paksi Hír­nök lezártnak tekinti. Vida Tünde főszerkesztő Tisztelt Paksi Hírnök! A 2007. évi december 21-i ünnepi szóm 14. oldalán megjelent olvasói levélben leírtakra szeretnék reagálni néhány gondolattal, több megközelítésből. Amennyi­ben a leírtak így történtek vol­na, akkor sem hiszem, hogy az önök újságjának nem, hogy az ünnepi, de még egy hétköznapi számához sem il­lő ez a cikk. Inkább vágna a búvárlapokba, mint egy vá­ros éleiét bemutató újságba. Egy ilyen durva cikk közlése előtt a másik felet is illene megkérdezni a megjelenés előtt, meggyőződve az igaz­ságtartalmáról. Egy újságcikk akkor hiteles, ha az abban leírtak igazak. Már pedig az itt leírtak tele vannak hamis tényekkel, me­lyekkel félre vezeti az olvasót. Ezek pedig a következők. Olvasói levél. Nem hiszem, hogy az „írók" olvassák az önök újságját. Egész délután. 11 óra és 1 7 óra 30 perc között másfél órát töltöttünk a pályán, a többi idő nagy részében a lá­nyok az öltözőben voltak, én pedig a helyi tanári szobában vártam a következő mérkő­zést, volt hogy három órát. Ez idő alatt az edző kollegákkal a gyerekröplabda múltjáról il­letve jövőjéről beszélgettünk, például megbecsülésről. A szitkozódásról és károm­kodásról. Én sportpályán még nem káromkodtam, sem előtte és sem ott és igyekszem a jövőben sem, és ezt kiké­rem magamnak. Aki az ellen­kezőjéről tud, az jelentkezzen és egy vacsoráig vendégem. A több órás eligazítás. Ez a mérkőzések befejezése után valóban volt, jobb híján a tornaterem folyosóján, csak éppen nem több órás, ha­nem kb. 20 perces. Ezt on­nan tudom, hogy a döntő mérkőzést szinte teljes egé­szében láttam. Ez a húsz perc sem tartott volna eddig, ha a levelet író szülők állandó ki­be járkálásaikkal és ízléstelen közbeszólásaikkal nem za­varták volna meg. A „kiteke­rem a nyakad"-t szeretném tudni, honnan vették, mert ez a kifejezés nincs a szótáram­ban. Ez a mondat engem is megbotránkoztatna. Valószí­nű, az illetők szótárában ta­lálható. Megjegyzendő, hogy roppant örültünk volna kato­nakorunkban, ha csak ennyi ideig tartott volna egy-egy el­igazítás. ... Zárásként, annyit szeret­nék még elmondani, hogy jobb lenne, az amúgy is ne­héz körülmények között már huszonkét éve működő és a lehetőségekhez képest óriási eredményeket felmutatott paksi röplabda eredményei­ről, pl. tavaly három orszá­gos hetedik hely, jövőjéről es­ne szó a lap hasábjaiban, mert ez illik szerintem a Paksi Hírnök imásához. Tisztelettel: R József

Next

/
Thumbnails
Contents