Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-01-11 / 1. szám
VELÜNK TÖRTÉNT 13 Új felvételi pontrendszer A felsőoktatásban 2008. január elsejétől új pontszámítási rendszer lépett érvénybe az alapképzésre, az egységes, osztatlan képzésre és a felsőfokú szakképzésre történő jelentkezések esetében. A régi 144 pontos rendszer 480 pontosra „nőtt”, s ez vonatkozik az idén felvételiző - legtöbb esetben - végzős szakközépiskolás és gimnazista diákokra. A pontszámítási módszerek (tanulmányi és érettségi pontok kétszerese + pluszpontok vagy pedig az érettségi pontok kétszerese + pluszpontok) ugyanazok maradtak, ám nem véletlenül húzták szét ennyire a skálát. A két számítási mód közül automatikusan a jelentkező számára kedvezőbb pontszámítást alkalmazzák, majd mindkét esetben ehhez adják hozzá a többletpontokat (legfeljebb 80-at). A tanulmányi pontok (maximum 200) a négy kötelező érettségi tantárgy és egy választott tárgy két utolsó tanult év végi érdemjegyei (legfeljebb 25-25) összegének kétszereséből állnak (legfeljebb 100), majd ehhez adják hozzá az érettségi vizsgatárgyak százalékos eredményének átlagát egész számra kerekítve (legfeljebb 100). Az érettségi pontok úgy állnak össze, hogy az adott képzési területen előírt tantárgyak közül a jelentkező szempontjából leginkább kedvező két érettségi tárgy vizsgaeredményeinek százalékos teljesítménye adja ki a 200 pontot, s a második pontszámítási módszer tulajdonképpen ennek a kétszáz pontnak a megduplázása. Többletpontokat emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért, tanulmányi versenyekért kaphat a felvételiző, persze az ezeken elért eredményektől függően, de jár még sportteljesítményért, valamint szakirányú végzettségért is, ilyennek számít az ESZI technikuma is. A hátrányos helyzetű jelentkezők további „ponttámogatásban” részesülhetnek.- Azért jobb ez a pontszámítási rendszer, mert így a jelentkezők eredményei több pontra oszlanak el, és nem lesz annyira sarkított a felvételi folyamat a ponthatárok meghúzásánál. Viszont állandóan naprakész információkkal kell rendelkezniük az érettségire készülőknek a gyakori változtatások miatt, melyek nem biztos, hogy számukra a legjobb körülményeket teremtik - mondta el a változással kapcsolatban lapunknak Szántó Tamás, az Energetikai Szakközépiskola és Kollégium negyedik osztályos tanulója. ms Pakson az Atom Center •• Uzletházban egy 30 m2-es üzlethelyiség vagy kávézó valamint (a hamarosan megnyíló gyógyszertárral szemben) külön 120 - 120 m2 vagy egyben 240 m2-es üzlethelyiség kiadó. Tel.: 06-75/510-388. E-mail: atomcenter@cm-projekt.t-online.hu Postaládánkból Alább a legutóbbi lapszámunkban megjelent olvasói levélre érkezett válaszból közlünk részleteket a kifogásolt írással megegyező terjedelemben. A levél írója a Paksi Hírnöknek felrója, miért jelentette meg az olvasói levelet. A szerkesztőség mindeddig válogatás nélkül közzétette a hozzáérkezett leveleket, s az azokra érkezett választ is. Ezek azonban nem cikkek, nem a lap munkatársai írják, ezért annak tartalmáért nem ők felelnek. Az említett levélben a szereplő teljes nevét nem írták le, sajátjukat viszont vállalták a szerzők. Ezzel az ügyet a Paksi Hírnök lezártnak tekinti. Vida Tünde főszerkesztő Tisztelt Paksi Hírnök! A 2007. évi december 21-i ünnepi szóm 14. oldalán megjelent olvasói levélben leírtakra szeretnék reagálni néhány gondolattal, több megközelítésből. Amennyiben a leírtak így történtek volna, akkor sem hiszem, hogy az önök újságjának nem, hogy az ünnepi, de még egy hétköznapi számához sem illő ez a cikk. Inkább vágna a búvárlapokba, mint egy város éleiét bemutató újságba. Egy ilyen durva cikk közlése előtt a másik felet is illene megkérdezni a megjelenés előtt, meggyőződve az igazságtartalmáról. Egy újságcikk akkor hiteles, ha az abban leírtak igazak. Már pedig az itt leírtak tele vannak hamis tényekkel, melyekkel félre vezeti az olvasót. Ezek pedig a következők. Olvasói levél. Nem hiszem, hogy az „írók" olvassák az önök újságját. Egész délután. 11 óra és 1 7 óra 30 perc között másfél órát töltöttünk a pályán, a többi idő nagy részében a lányok az öltözőben voltak, én pedig a helyi tanári szobában vártam a következő mérkőzést, volt hogy három órát. Ez idő alatt az edző kollegákkal a gyerekröplabda múltjáról illetve jövőjéről beszélgettünk, például megbecsülésről. A szitkozódásról és káromkodásról. Én sportpályán még nem káromkodtam, sem előtte és sem ott és igyekszem a jövőben sem, és ezt kikérem magamnak. Aki az ellenkezőjéről tud, az jelentkezzen és egy vacsoráig vendégem. A több órás eligazítás. Ez a mérkőzések befejezése után valóban volt, jobb híján a tornaterem folyosóján, csak éppen nem több órás, hanem kb. 20 perces. Ezt onnan tudom, hogy a döntő mérkőzést szinte teljes egészében láttam. Ez a húsz perc sem tartott volna eddig, ha a levelet író szülők állandó kibe járkálásaikkal és ízléstelen közbeszólásaikkal nem zavarták volna meg. A „kitekerem a nyakad"-t szeretném tudni, honnan vették, mert ez a kifejezés nincs a szótáramban. Ez a mondat engem is megbotránkoztatna. Valószínű, az illetők szótárában található. Megjegyzendő, hogy roppant örültünk volna katonakorunkban, ha csak ennyi ideig tartott volna egy-egy eligazítás. ... Zárásként, annyit szeretnék még elmondani, hogy jobb lenne, az amúgy is nehéz körülmények között már huszonkét éve működő és a lehetőségekhez képest óriási eredményeket felmutatott paksi röplabda eredményeiről, pl. tavaly három országos hetedik hely, jövőjéről esne szó a lap hasábjaiban, mert ez illik szerintem a Paksi Hírnök imásához. Tisztelettel: R József
