Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-03-21 / 6. szám
14 MOZAIK Híres paksiak, paksi hírességek Berényi László Elődeink már az 1848-as forradalom tizenkét pontjában is megfogalmazták a szabadság és a demokrácia egyik alaptételét: „Kívánjuk a sajtó szabadságát!” Azóta a jeles márciusi események felidézése között fontos szerepet kap a magyar sajtó megünneplése. Az alábbi sorokban egy hajdan országosan elismert tekintélyű újságíró alakját idézzük fel, kinek munkásságára mára csak a lexikonok és szakkönyvek emlékeznek. Berényi László újságíró (aki vezetéknevét Behrként használta 1878-ig, majd magyarosította) Pakson született, 1851. szeptember 4-én. Édesapja, Behr Ármin jómódú paksi nagykereskedő volt. A család jelentős és Pakson, de megyeszerte ismert személyisége volt még Behr Ármin lánya, Regina férje is, Kohn Gábor orvos, aki részt vett az 1848-as szabadságharcban, s tagja volt Tolna vármegye törvényhatóságának, akinek írói és fontos társadalmi tevékenységéről Szinnyei József lexikonjában is olvashatunk. Berényi László sokoldalúan képzett, művelt, világlátott ember volt, alapképzettsége szerint jogász, jogi tanulmányait Pesten és Bécsben folytatta, államtudományokból diplomát szerzett, majd Münchenben és Párizsban művészettörténeti tanulmányokat is folytatott. Beutazta Nyugat-Európát, de eljutott Oroszországba és Bulgáriába is. Hz, én városom KOZMA GYŐZŐ Korábban Szekszárdon éltem, és Paks szinte észrevétlenül fogadott be. Annyi feladatot kínált, hogy nem is maradt szabadidőm. Az ESZI akkori igazgatója, Kováts Balázs rendkívül agilis fiatalember volt, tele ötletekkel, és nyitott az én elképzeléseimre. Pezsgett az élet az iskola falain belül és kívül egyaránt: voltak itt írek, ciprusiak, görögök, amerikaiak, akikel csütörtökönként összejöttünk a tekézőben, az egykori angol klubban. Az ESZI sportélete is színes volt. Itt bontogatta szárnyait Gulyás Robi, Ács Péter, Braun Ákos. Aztán elindult a rádió, s másokkal együtt én is belekóstoltam ebbe a műfajba. Jöttek a bluesfesztiválok és, azóta is az életem évente visszatérő részévé vált. Megtaláltam itt azt a teret, a sokszínű és sokféle feladatokat, amiben jól érzem magam. Azt hiszem, bárhol jól érezheti magát az ember, ahol őszinte kapcsolatokra, érdekes feladatokra talál. Paks egy ilyen város. 1869-től jelentek meg versei, eleinte gyermeklapokban, később a Családi Körben és a Hölgydivatlapban, de rangos fővárosi újságok, a Magyarország és a Nagyvilág, az Ország-Világ, a Képes Családi Lap, a Jóbarát c. lapok hasábjain is olvashatták esztétikai és művészettörténeti cikkeit, színházi kritikáit, s fordított regényeket, novellákat is. 1875-től a Pesti Napló párizsi tudósítójaként dolgozott. Főhivatású újságíróként 1878-tól működött, először a Nemzeti Hírlap szerkesztőjeként, majd 1880-ban megalapította a Magyar Föld című közgazdasági napilapot, később pedig a Pesti Hírlap, majd 1881-től a Budapesti Hírlap alapító VAJDA TIBOR Édesapám Pakson épített egy házat, Gerjenből behozott engem is. Az itt töltött nap meghatározó volt számomra. 5-6 éves lehettem. Később nem is volt kérdés, hogy a gimnáziumi tanulmányaimat Pakson folytatom. Fantasztikus négy év volt. Suki diszkózott, nagy bulik voltak a vízi színpadon, fáklyaúsztatás a munkatársa és közgazdasági rovatvezetője volt. Néhány évig a lap bécsi tudósítójaként is dolgozott, ekkor már gazdasági témájú vezércikkeivel és tárcáival vált ismertté. Legtöbb írásában a modern mezőgazdaság, a pénzpiac és az iparfejlesztés problémáival foglalkozott. Újságcikkeinek (többnyire a Budapesti Hírlapban használt) álneve vagy kézjegye: Vas Borona, Vasborona, BL., bl., -r . Berényi László 1931. december 17-én halt meg. Budapesten. A Behr család sírboltja a paksi zsidótemetőben ma is megtalálható. Forrás: - A magyar sajtó története, II. k. Akadémiai Könyvkiadó, 1985. -Révai Nagylexikon, - Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, - Új Magyar Életrajzi Lexikon, I. k. (főszerkesztő Markó László) 2001. Kernné Magda Irén Dunán. Már akkor tudtam, hogy a főiskola után visszajövök. Azóta is itt tanulok és tanítok. Egyértelmű, hogy nekem itt van dolgom. Az itt élők - így én is - hajlamosak a kritikára, a jót magától érthetőnek tartják. Akkor kapjuk csak fel a fejünket, ha idegenből érkeznek ide ismerősök, és rácsodálkoznak a városra. Nyüván mindenen lehet javítani, de a javítási szándék látszik is, és ami fontosabb, évről-évre érezhető. Ne felejtsük el, Paks dinamikus fejlődése csupán harminc éve kezdődött. Ez egy pillanat csupán a település életében. Régen azt gondoltam, hogy a mi generációnk kényelmesen és tartalmasán élhet itt, de a gyerekeinknek nem nagyon lesz jövője. Ma már láthatók a perspektívák... diné Fotók: TelePaks Városi Televízió
