Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2007-03-09 / 5. szám

VELÜNK TÖRTÉNT 11 Jól csúszott a farsangi fánk a maszkabálon Egy ötlet, egy megfelelő hely, egy kreatív csapat, tá­mogatók, segítők sora és né­mi munka. Tulajdonképpen nem kell, s nem kellett sem­mi más a második paksi korifarsanghoz. Illetve mégis! Kellettek játszani szerető gyerekek, játékos kedvű felnőttek, akik elfo­gadták a meghívásunkat. A csapat nem sokban változott tavaly óta, a Paksi Hírnök, a TelePaks, a Fortuna Rádió, a Paksi Sportegyesület és a Kreatív Fiatalok Társasága hívta mó­kázni a paksiakat. Azon túl, hogy ajándé­kok, fánk, hangosítás és egyéb kellékek után futottunk, az eget kém­leltük és az időjárás­előrejelzéseket vizslat­tuk. Az utóbbi hetek ugyanis nem voltak ép­pen jéghízlalóak, s a műjégpálya is hol nyit­va volt, hol nem. A korifarsang napjára kegyeibe fogadtak ben­nünket az égiek. Az időjárás nem volt teljesen tökéletes, a nap sütötte a je­get, ami ettől persze olvadt, a metsző szél viszont a kor­csolyázókat dideregtette. Ennek ellenére benépesült a pálya, két kifogyhatatlan tréfamester, Aki doki - azaz Akkermann Gábor - és Jocó bohóc - vagyis Weisz József - garantálta a jókedvet. A jelmezversenyre néhány hí­ján ötvenen neveztek a jel­mezben érkezettek közül, az ügyességi versenyre vala­mivel kevesebben. A legap­róbb álarcos-korcsolyás még az óvodás kort sem töl­tötte be, de papák-mamák is maskarát öltöttek. A ver­senyzőket, nézőket forralt borral, forró teával, farsan­gi fánkkal vendégelték meg a szervezők, s ajándékkal jutalmazták a legötletesebb jelmezek viselőit. A pálmát a Tótágas, a Porszívó és az Indiánok vitték el. Az első jelmezt Sebők Kristóf visel­te, a másodikat Tóth Attila Márk, a harmadik pedig Nemes Emíliát, Nemes Edi­tet és Tóth Fruzsinát rejtet­te. Rajtuk kívül még majd’ tucatnyian kaptak ajándé­kokat. Mivel tavaly nagy durra­nással, szépségkirálynő­­avatással zárult a kori­farsang, a szervezők idén sem „adták alább”. Sztárok a jégen mottóval Fekete Pákó és Fekete Pákóné is vendége volt a rendezvény­nek. Az énekest Heisler Ju­dit, feleségét Kovács Tibor alakította. Bemutatkozott a country klub Javában tart a báli szezon, egymást érik a különböző intézmények, szervezetek, baráti társaságok rendezvé­nyei. Nagyon várta ezt az időszakot a csámpai lovas társaság is, hogy immáron második alkalommal meg­rendezzék báljukat, amely tavaly, és most már tudjuk, idén is nagy sikert aratott. A rendezvényt bátyusnak hirdették, így a meghívón akár az is szerepelhetett volna, hogy „ha jöttök, lesz­tek, ha hoztok, esztek”. Jöt­tek is a vendégek szép számmal, több mint kétszá­zan, és bizony ízletes nedűk­ben, ínycsiklandó harapni­­valóban sem volt hiány. A hangulatra sem lehetett pa­nasz, erről a zenekar és az esten fellépő Akrobat tánco­sai mellett maga a társaság is gondoskodott. Úgy fél ti­zenegy felé járhatott az idő, amikor kiálltak vagy hú­szán, és illő öltözetben, azaz csizmában, ingben, farmer­ben, kalapban country tán­cot jártak. A táncos társa­ság magját is a lovasok al­kotják, két hónapja ötlötték ki, hogy műsorral készülnek a bálra. Tán maguk sem hit­ték, de úgy tűnik, hogy elő­adásuk nem egy alkalomra szólt, máris vannak újabb felkéréseik, sőt klubként szeretnének tovább működni Pakson. Ez nem is annyira meglepő, hiszen mindig kita­lálnak valami újat. Hogy csak néhányat említsünk, rendszeresen kirándulnak hol drótszamáron, hol lóhá­ton, rendeztek már lovas pikniket, szemétszedési ak­ciót, és többen tagjai egy másik táncos lábú csoport­nak is, akik keddenként a csámpai közösségi házban néptáncot tanulnak.-gyöngy-Fotó: Szaffenauer Ferenc (fent balra és lent), Olasz Zsolt (középen jobbra)

Next

/
Thumbnails
Contents