Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2007-02-23 / 4. szám
VELÜNK TÖRTÉNT 11 Vízkereszttől húshagyó keddig Sváb bál Ha azt mondom, hogy a farsang luniszoláris ünnep, akkor tudják, miről van szó? Ha igen, akkor jó maguknak, ha nem, akkor figyeljenek, mert utánajártam a dolognak! A farsang évenként ismétlődő, rövidebb-hosszabb ideig tartó időszak, állandó helye nincs a naptárban, azaz - akárcsak a húsvét - úgynevezett luniszoláris ünnep. Idejét a hold fényváltozásai alapján lehet kiszámítani. A farsang idejét húsvéthoz igazítják: időpontját, a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapban állapították meg; farsangvasárnap pedig ezt előzi meg hét héttel. Ha csak az utolsó félmondatra figyelek, akkor már értem is a dolgot! Húsvét mínusz hét hét, az annyi mint február 18. Idén tehát erre a napra esik farsangvasárnap. De mikor kezdődik és meddig tart?! A válasz egyszerű! A farsangi időszak vízkereszt napján kezdődik - az mindig január 6- án van - és húshagyó keddig tart. (Farsangvasárnap utáni kedd.) Most, hogy ezzel megvolnánk, következzenek a farsangi ünnepkör szokásai! A tavaszvárás ősi örömünnepén a nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre akarták bírni. Az egyház az ördögök ünnepének tartotta és tiltotta, de gyakran a világi hatóságok se nézték jó szemmel a farsangi kicsapongásokat. E zajos mulatságot ősi hiedelem hívta életre. A középkorban azt hitték, hogy a tél utolsó napjaiban a gonosz szellemek életre kelnek, a vigalommal, a jelmezes felvonulással ezeket akarták elkergetni, azért öltöztek ijesztő maskarákba, hogy elűzzék a halált, a rosszat és a hideget. A legtöbb népszokást a farsangi időszak végén, a „farsangfarkán” tartották, így: farsangvasárnap, farsanghétfőn és húshagyó kedden. Szokás volt például a vénleányok és vénlegények kicsúfolása, ezek közé tartozott az úgynevezett tuskóhúzás. A házas emberek, vénlegény társaikat tuskó elé kötötték, és ostorral végighajtották őket a falun, a következőképpen bíztatva őket: „Házasodj meg vén kappan, vedd el azt a mosdatlant!” (A vén kappant értem, a mosdatlant már kevésbé...) A menet betért minden vénlegény és vénleány udvarába, s ahol zárt kaput találtak, ott átmásztak a kerítésen, és szétdobáltak mindent az udvaron. Érdekes, hogy a pártában maradt lányok és a vénlegények kicsúfolása része volt majd’ minden ünnepkörnek. Ez a nem túl szép szokás, úgy tűnik, kimondottan hasznos volt, a fiatalok java ugyanis megházasodott, ha másért nem, hát azért hogy megússza a rendszeres szekálást... Farsangvasárnap előtti vasárnap tartották az aszszonyfarsangot, ekkor maskarába öltözött nők járták be a falut, s a férfiakat jégcsappal „megborotválták”. (Idén legfeljebb hűtőből kivett jégkockát használhatnának.) Este macskabált tartottak, ahová férfi nem tehette be a lábát. Ennek a mulatságnak állítólag maga az ördög vetett véget, amikor egy alkalommal megjelent a táncolok között, s egy asszonyt magával ragadott. Ha engem kérdeznek, akkor ez az „ördög” csak egy szépasszonyt szeretett volna magának, gyanítom hát, hogy abban az időben egy legény is eltűnt abból a faluból... Hahn Szilvia Kilencedik alkalommal rendezett bátyus sváb bált a Paksi Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola német nemzetiségi csoportja és a németkéri táncesoport mellett a helyi Roger Schilling és a harkányi Atlantic zenekar szerzett műsorával kellemes perceket a vendégeknek. Hetzmann Albert, a Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat elnöke elmondta: a rendezvény ápolja az emberi kapcsolatokat, a mai elidegenedő világban nagy szükség van erre. A bál alkalmat ad arra, hogy ápolják a német hagyományokat, illetve szereplési lehetőség a gyerekeknek, akiknek ez biztatást jelenthet a nemzetiségi kultúra elsajátítására. Az esten idén is átadták az NNKÖ német oktatásért alapított díját, amelyet idén Kovátsné Udvardy Máriának ítéltek. Mária harminc éve van a pedagógus pályán. Az utóbbi jó egy évtizedben matematikát, környezetismeretet tanított, illetve időközben elvégezte a német szakot, így ma már ezt a nyelvet is tanítja. Elmondta, az elismerés örömöt, megerősítést jelent számára, új lendületet ad pályáján, -gy-Kegyeibe fogadta február 16-án az időjárás a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola diákjait. Egész nap esett, szemerkélt az eső, de a télűző felvonulás idejére kitisztult az idő. Három éve rendezték először ezt a programot, azóta kedves, kedvelt hagyománya lett az iskolának, főként a legkisebbek szeretik. A gyerekek jelmezbe, álarcba öltözve vonulnak fel, járják körül az iskolát, s közben hangosan lármáznak, hogy elűzzék a telet. Idén is fedőket, edényeket püfölve, trombitát, sípot fújva kísérték Illést. A telet jelképező szalmabábot aztán az iskola udvarán elégették, hogy így mondjanak búcsút az évszaknak, amit ezúttal nem lehetett hidegnek nevezni. Délután az iskola sportcsarnokában előbb az alsó tagozatosok, majd a felsősök tartottak farsangot. A hetedik osztályosok a farsangi mulatságon palotást táncoltak, a nyolcadik osztályosok pedig tangót. Fotó: Vida Tünde
