Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2007-02-23 / 4. szám
6 ATOMERŐMŰ Zöld jelzést kapott az üzemidő-növelés Megkapta a környezetvédelmi hatóság engedélyét a paksi atomerőmű blokkjainak üzemidő-növelésére. A tervek szerint az eredetileg harmincéves üzemidőt hússzal meghosszabbítják. A környezetvédelmi hatástanulmány elkészülte és elfogadása után további szakhatósági, majd nukleáris biztonsági engedélyre lesz szükség. Ennek érdekében üzemidő-hosszabbítási program készül. Számos országban, így például az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban, Oroszországban kezdeményezték az atomerőművek üzemidő-növelését. Míg Magyarországon egy új nukleáris létesítmény megépítéséhez parlamenti hozzájárulás kell, az élettartam meghoszszabbításról a nukleáris hatóság dönt. Az Országos Atomenergia Hivatalnál lefolytatott nukleáris biztonsági engedélyezés kétlépcsős - hasonlóan a környezetvédelmi programhoz -, 2008-ra el kell készülnie az üzemidő-hoszszabbítási programnak, az üzemeltetési engedélyt legkésőbb 2011. december 12-ig kell elkészítem. A paksi atomerőmű négy reaktora 1982-87 között kezdte meg a működését. A tervezett üzemidő meghosszabbításának előkészítése 2000-ben kezdődött. Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága 2005 októberében adott elvi engedélyt az üzemidő növelésére. A paksi atomerőmű 2006 márciusában nyújtott be környezetvédelmi engedélykérelmet az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez. A társaság kommunikációs vezetője elmondta, összesen tizenhárom területre kiterjedően vizsgálták az atomerőmű környezetre gyakorolt hatásait. - A tanulmány az éveken át tartó monitoring, elemzési tevékenység összefoglaló értékelése. Érinti a felszíni, felszín alatti vizek állapotát, a Duna hőterhelését, az állat- és növényvilágra, társadalomra gyakorolt hatást - fejtette ki Mittler István. Az eljárás során több közmeghallgatást tartott a környezetvédelmi hatóság az erőmű szakemberei részvételével. Volt ilyen Pakson, Kalocsán, és három szomszédos országban. Pakson az üzemidő-növelésnek nincsenek ellenzői, vagy nem hallatják hangjukat. Az eljárás során tartott közmeghallgatáson ellenvetés csak a budapesti székhelyű Energia Klub tagjaitól hangzott el, a Létrejött az Altern Art Akik figyelemmel kísérik a város képzőművészeti életét, a hír hallatán felkapják fejüket: de hisz az Altern Art már egyszer bemutatkozott. Hogy lehet, hogy most alakul meg? A kérdésre az egyesület elnöke maga is elmosolyodik:- Valóban, három évvel ezelőtt ugyanezen név alatt már megpróbáltam néhány öntevékeny alkotót ebbe a keretbe foglalni, akkor sajnos nem sikerült az egyesület alapításához szükséges tíz személyt megtalálni. Ezért akkoriban az Altern Art név alatt egy baráti közösség rejlett, mely egy-két kiállításon és néhány baráti beszélgetésen túl nem sokra jutott. Most azonban más oldalról közelítettük meg a feladatot: elsősorban a paksi atomerőmű munkatársait vizsgáltuk meg, hogy a két és fél ezer dolgozó közül menynyien lehetnek, akik munka után hazatérve alkotói tevékenységet végeznek - meséli Venczel László, aki magát „fanyűvőként” aposztrofálja, mivel készít intarziát, vannak képzőművészeti alkotásai is, újabban pedig az eszterga érdekű művészeti szempontból. Itt Ignits Miklósné veszi át a szót, aki kerámiával foglalkozik szabadidejében, s az egyesület megalakításában is fontos szerep jutott neki. - Az adta az ösztönzést, hogy két kollégám ügyében jártunk el az önkormányzatnál és az erőmű vezetésénél, akik már többször is részt vettek az Iparművészeti Múzeum országos kézműves kiállításán, ahol a város és az erőmű hírét vitték. Mindkét helyen pozitív fogadtatásra találtunk, de technikailag nem lehetett megoldani a magánszemély támogatását -meséli. Ekkor kereste fel dr. Szinger Zsuzsannát (kiről tudta, hogy gyönyörű tűzzománc képek alkotója), aki megkezdte a non-profit szervezet jogi előkészítését. Közben folyt a tagtoborzás. A festők vannak legtöbben. Streicher György 37 éve fest, művésztanárai hatására a hadseregnél töltött évek alatt kezdett el intenzíven foglalkozni az alkotással, akvarellezik, de olaj- és selyemképei is vannak. Győrffy József nyáron Zebegényben, a Szőnyi István Szabadiskolában fejlesztette tapasztalatait. A bölcskei Regős László a tájképek és csendéletek mestere. Bach Ferenc - kinek keze alól a paksi katolikus templom tornyának gömbje is kikerült - az országban egyedülálló módon, kézzel készíti a rézbográcsokat. Vadai Zsuzsa fehér madeira hímzéseivel extravagáns kosztümöket is díszít, a népművészeti motíhelybeli és környékbeli hozzászólók inkább az előnyeit taglalták. A hatástanulmány szerint az erőmű működésének nincs számottevő hatása a környezetre, így a meghosszabbított üzemidőnek sem. A múlt év végén kiadott környezetvédelmi engedély az Energia Klub fellebbezése nyomán lefolytatott felülvizsgálat végeztével, január végén jogerőre emelkedett. Az erőmű szakemberei szerint az üzemidő-hosszabbításhoz minden biztonsági követelmény teljesíthető, az műszakilag megoldható és egyértelműen gazdaságos.- Igazolnunk kell, hogy a meghosszabbított üzemidőben sem csökken a biztonsági színvonal - mutatott rá Mittler István. A kommunikációs vezető elmondta, a program több mint 170 milliárd forintba kerül, amit a társaság saját erőből finanszíroz. Vida Tünde vumkincset szeretné átadni a fiatalabb generációnak, mert - mint mondja - aki nem ismeri a múltját, annak jövője sincs. - Egy olyan jó csapatot szeretnénk, ahol a művészetek több ága is összejön, ahol egymás munkájában is gyönyörködhetünk. Valószínűleg több kiállítási alkalmunk is lesz - foglalja össze reményeiket Tálos Zoltán, aki országos sikereit tiffany üvegek készítésével érte el. A többiek is megerősítik: a sokszínűségük teszi majd őket erőssé. A jövőről szólva Venczel László rámutat, az egyesület közösségét nem korlátozzák az erőmű dolgozóira. Dolgoznak egy portfolió elkészítésén, ezzel könnyen és gyorsan bemutathatják az egyesületbe foglalt értéket, a tagok alkotói tevékenységét, ennek birtokában fogják elkezdeni kapcsolataik kiépítését az erőmű és a városvezetés felé. nelli Fotó: Gottvald Károly
