Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2007-02-09 / 3. szám
18 MOZAIK • • Üveg és vászon Költők a könyvtárban Két alkotó közös tárlatát láthatja a közönség február 28-ig a művelődési központ könyvtárgalériáján. Odryné Horváth Krisztina faddi keramikus visszatérő vendég, most üveg és kerámia alkotásaiból hozott ízelítőt. Kerámiával 25 éve foglalkozik, néhány éve azonban érdeklődése az üveg felé fordult. Mint mondja, előbbit nagyon szereti, nem mondana le róla, de az újonnan felfedezett anyag most izgalmasabb számára. Ez viszszatükrözó'dik alkotásaiban is, hiszen az üveg dominál, de az alkotó ötvözi kerámiával, sőt más anyagokat is használ: fémet, fát. Ez alkalommal meghívta tárlatára Török Levente Marosvásárhelyen született pálfai képzőművészt, akinek sok évre visszanyúló kötődése van az üveghez, évekig dolgozott az üvegiparban fomatervezőként. Elmondása szerint kísérletező alkotó, aki igyekszik megismerni a különböző technikákat. Nem tud egyik műfajtól sem elszakadni, az állandó útkeresés jellemzi. Érdeklődése középpontjában jelenleg a festészet áll, a kortárs alkotók munkásságával ismerkedik. A kiállításra tíz rajzot, egy vegyes technikát és egy kollázst hozott. -gyöngy-A VMK könyvtárában működő irodalmi önképzőkör alig fél éves múltra tekinthet vissza, de máris kezdenek kikristályosodni hagyományai. Legutóbbi összejövetelük mégis rendhagyónak számított. Acsádi Rozália közelmúltban megjelent kötetének bemutatójára nem csupán a kört rendszeresen látogató tagok jöttek el, hanem Rózsa pályatársai is. A líra elismert alakjai a közelmúltban elhunyt Szarka József emlékére rendezett összejövetel alkalmából találkoztak ismét. Akkor merült fel a helyi irodalmi élet megújulása iránti igény. A Gutái Istvánná, Teli Edit és Serdültné Benke Éva bábáskodásának köszönhető összejövetelben ez az ígéret rejlett. Acsádi Rozália Lassú szökésben című kötetét az édesanyja elvesztése felett érzett fájdalom ihlette, csakúgy, mint hat évvel ezelőtt megjelent elődjét, mely a Rekviem Mutz Erzsébetért címet viseli. - Az eltelt évek megváltoztatták stílusomat is. Az új kötetben kevésbé támaszkodom képekre, hangulatokra, rímekben építkező szövegegyüttesekre. Hétköznapibbak, letisztultabbak, de mégis filozofikus elmélkedésbe hajlanak ezek a versek - összegzi a különbséget. nelli Híres paksiak, paksi hírességek Dr. Hermann Adolf A Paksról származó országos hírű orvosok között tarthatjuk számon az ő tevékenységét is. Sorsa, szakmai karrierje jól példázza a XIX. századi, szegény sorsú, hátrányos vagyoni és társadalmi hátterű, de tehetséges, feltörekvő emberek pályaképét, akik számára a tanulás és a tudás biztosította a kitörés lehetőségét, a boldogulást, a tudományos rang, az országos elismertség megvalósítását. Hermann Adolf Pakson született 1837. február 5-én, s itt végezte az elemi iskolát is. Édesapja, Hermann Mihály inkább a szegényebbnek számító paksi kiskereskedők egyike volt, aki fiát nyomdásznak szánta. Ám az okos és szorgalmas fiú szeretett volna továbbtanulni, és a család a fővárosba költözött, hogy a taníttatás költségeit ezzel is csökkenteni tudják. De még így is sokat kellet kuporgatniuk, hogy a tehetséges gyermek tanulását biztosíthassák, akinek kiemelkedő képességeit tanárai is elismerték, pártfogolták és ösztönözték továbbtanulását. A középiskola első két osztályát a budai gimnáziumban, a további négyet a pesti piaristáknál végezte, majd a hátralévő két évet magántanulóként fejezte be, és 1854-ben kitűnő eredménnyel érettségizett. Egyetemi tanulmányait a pesti orvoskaron kezdte meg, és Bécsben fejezte be, ahol 1859-ben szerzett diplomát általános orvosként, majd 1860-ban sebészdoktori és szülészeti szakvizsgát tett, majd még egy évig segédorvosként a bécsi Közkórházban dolgozott. 1861-ben visszaköltözött Pestre, tanársegédként vállalt állást és megnősült (feleségével, Kohn Reginával boldog házasságban éltek). 1862-től Balassa János mellett tanult mellkassebészetet, melynek specialistája lett. Tudása, szakmai eredményei elismeréseként 1966-ben megválasztották a budapesti izraelita kórház főorvosává. 1869-ben a pesti orvosegyetem gége- és mellbetegségek egyetemi magántanárává választotta. Rendszeresen jelentek meg szakcikkei bécsi és budapesti orvosi lapokban, de több szakkönyvét is kiadták 1874-től német és magyar nyelven. (A könyvek pontos adatait megtalálhatjuk Szinnyei József: Magyar írók élete és munkássága c. lexikonjában.) Magyarországon ő alkalmazta először a gyógyszerek bőr alá fecskendezésének módszerét, de fontos munkája a gégetükrözés eljárásának meghonosítása az orvosi gyakorlatban. Tanulmányaiban határozottan fellépett a kor divatos kuruzslóinak „gyógyító” eljárásai ellen, érvelését a tudomány tényeivel alátámasztva. Gyakorló orvosként is népszerűség és tisztelet övezte, tanítványi szerint nemcsak speciális tudása, de általános orvosi képzettsége is kiemelkedő volt, s hatalmas tekintélyt biztosított számára. Dr. Hermann Adolf orvos, egyetemi tanár Budapesten halt meg 1874. január 5-én. Kernné Magda Irén Fotók: S7affenaiifir Ffironr.
