Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2007-02-09 / 3. szám
14 MOZAIK Mit süt-főz ma? Lőjek Józsefné Január-február környékén rengeteg család asztalára kerül valamilyen disznótoros, még ha nem is maguk vágták az állatot. Jólesik a nagy hidegekben - ami idén még nem igazán fordult elő - egy kis sült hurka, kolbász vagy egy tányér töltött káposzta. Lojekné Kati számára nem ismeretlen a disznóvágások hangulata, hiszen családjuk sokféle állatot tartott gyerekkorában, többek között lovat és sertést is. Beszélgetésünk közben meg is osztott velem néhány ifjúkori élményt, például mikor nagy hóban édesapjuk lovas szánnal húzta őket végig a paksi utcákon. A hozzájuk kapaszkodó szánkós gyerkőcök némelyike pedig hol itt, hol ott pottyant le út közben. Gondolom tehát, hogy Katinak nem véletlenül jutott eszébe így februárban a „Lojek-féle töltött káposzta” receptje. Kati általában ehhez az ételhez lapockát vásárol, mert az nem annyira kövér, de igazi jó ízt kölcsönöz a káposztának. Elsőként a töltelékhez keverjük össze a húst a tojással, a fűszerekkel és az árpagyöngygyel. (Mikor életemben először nem rizszsel készült hagyományos töltött káposztát láttam, én is furcsán meredeztem a tá-Hozzávalók: 1 kg savanyú káposzta (leginkább piaci), 1 egész fejes káposzta, 3 fej vöröshagyma, 20 dkg házi húsos szalonna, 1,5 kg darált sertéshús, 15 dkg árpagyöngy vagy rizs, ízlés szerint só, őrölt fekete bors, pirospaprika, 2 egész tojás, 2-3 dl paradicsomlé. nyáromra, de megkóstoltam, és nem ellenkeztem többet az árpagyöngy ellen, úgyhogy javaslom, próbálják ki.) Töltsük bele az egész káposztalevelekbe, készítsünk belőlük kis csomagokat. Egy nagy lábas aljára tegyünk először csíkokra vágott szalonnát, pici zsírt, majd karikázzuk rá a hagymát és szórjunk rá vékony réteg savanyú káposztát. Erre kerülnek a húsos csomagok. Ezt addig rétegezzük, míg tart a készlet. A lényeg, hogy a tetejére savanyú káposzta kerüljön. Végül locsoljuk meg paradicsomlével. Kati ehhez a művelethez a saját készítésű, főzött paradicsomlevét használja. Forrás után lassú lángon félpuhára főzzük, majd áttesszük egy kizsírozott tepsibe úgy, hogy alulra és felülre kerüljön a káposzta, középre pedig a töltött batyu. Levet annyit öntsünk rá, hogy negyedéig lepje be. Fóliával lefedjük és 200 fokra előmelegített sütőbe dugjuk. Kati szerint illatra lehet érezni, hogy mikor kell levenni a fóliát. Ismét meglocsoljuk egy kis lével, hogy szép piros legyen, majd forrón, kapros tejföllel tálaljuk. És még csak disznóvágással sem kell bajlódnunk, hogy igazi disznótorossal csábítsuk asztalhoz a családot. sete Azt mondják, két dolog nem fájhat egyszerre, nos, erre a következtetésre jutott az a hölgy is, aki a gyantázó asztalon feküdve, úgy döntött megnézi, miként halad fazongyantázása. Ez még nem is lett volna baj, a gond az időzítéssel volt! A felülés ugyanis egybeesett azzal az erőteljes mozdulattal, mellyel a gyantázó csíkot tépik le az ember bőréről. Nem szépítem a dolgot, kozmetikus barátnőm (Ani) kiütéssel győzött, melynek következtében a kedves vendég szája felrepedt, az orra pedig úgy feldagadt, hogy még a Szomszédok című teleregény „kárákteres” egyénisége, Sümeghy úr is megirigyelte volna! Öröm az ürömben, hogy ettől kezdve téphették a szőrét, szekálhatták, nyomkodhatták a bőrét, az ütés nyomán keletkezett lüktető fájdalom minden mást elnyomott. Ani szerint, az eset nem egyedi, na nem az, hogy kiüt egy vendéget, hanem hogy a munkája során meglepetés éri. (Hol őt, hol a vendéget.) Volt, hogy korán reggel azzal hívták fel, hogy mennyibe kerül egy, azaz egy láb gyantázása. Barátnőm nagyon készséges volt, elmondta, hogy egy fél lábat természetesen fél áron gyantáz le, és már-Plörő A szépség ára is, még az első vendég előtt vállalja, ha kell. (Gondolta, hátha zavarják a fürkésző tekintetek.) A hölgy természetesen nem volt féllábú, ezt barátnőm, igen hamar, a belépés pillanatában konstatálta. Egyszerűen csak arról volt szó, hogy otthon, epilálás közben - egy láb elkészülte után - tönkrement a hölgy gépe, és miután be volt jelentve a nőgyógyászhoz, sürgősen tennie kellett valamit... A gyantázás mellett a szemöldök festése, szedése okozhat még kellemetlen perceket. Soron következő ’vendégünk’ végül is nem vétett nagyot, egyszerűen csak elaludt, a festék felrakása után. Ani - hogy a kuncsaft nyugodtan pihenjen - néhány percre átlépett a szomszédos fodrászatba. Amikor visszajött, kis híján frászt kapott, a székben ugyanis maga az ördög ült! Mint kiderült, a hölgy álmában szétmaszatolta a fekete festéket de úgy, hogy alig tudták lesikálni, ráadásuk még az orra alatti kis szöszöket is bekente. A hetyke, fekete bajuszkát csak gyantával tudták eltüntetni. Egy másik vendége a szemöldökszedés kínzó problémájától próbált megszabadulni, méghozzá epiláló krémmel. Körülkente - szerinte tökéletesen - a szemöldökét, majd úgy húsz perc múlva lemosta. Az eredmény egy 5 centi hosszú, cérna vékonyságú jobb, és egy kis kocka alakú bal szemöldök lett. Talán jobb lett volna a kozmetikusra bízni, nem csak azért, mert szakszerűen oldja meg az ilyen problémát, hanem azért is, mert a fenti, kivételes eseteket eltekintve, szerintem kimondottan kellemes kozmetikushoz járni. Míg a bőrünk tisztul és szépül, addig megpihenünk kicsit, azt már csak titkon reméljük, hogy a másfél-két órás kényeztetés után, esetleg még értünk is jön valaki. Ebben a megkülönböztetett figyelemben részesült záró történetünk hősnője! A hölgy békésen pihent az utolsó pakolás alatt, mikor kopogtak az ajtón, mint Ariitól megtudta, a férje jött érte, aki, amíg nem végeznek, az előtérben vár. A végső simítások, és a számla rendezése után, a függöny mögül, kb. fél óra múlva lépett elő az asszony, s a férj döbbent arckifejezéséből Ani arra a következtetésre jutott, hogy igazán jó munkát végzett. Ezúttal azonban nem erről volt szó. A tátott száj és az elakadt lélegzet nem az ő arany kezének, hanem egy tévedésnek volt köszönhető. Az történt, hogy a férfi rossz helyre kopogtatott, az ő felesége ugyanis nem kozmetikushoz, hanem fodrászhoz ment. (Érdekes az, hogy a felesége a függöny mögött más hangján beszél, fel sem tűnt neki!) Lélekjelenlétét először a hölgy nyerte vissza, udvariasan bemutatkozott, majd megkérte a fickót -ha már idáig várt rá - vigye is haza! Hahn Szilvia Fotók: Balog Judit (fent), Csahóczi Fotó (lent)
