Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2007-12-07 / 23. szám
14 MOZAIK Híres paksiak, paksi hírességek Aszalay József Aszalay József térképészeti és irodalmi munkásságát minden magyar lexikon számon tartja. Ám szakmai kiválósága mellett még a legrövidebben megírt életrajzából sem maradhatott ki életének az a dicstelen hónapja, amikor is 1849 nyarán császári-királyi kormánybiztosként a magyar forradalmat és szabadságharcot vérbe fojtani segítő' orosz cári csapatok hivatalos kísérője volt, vagyis muszkavezető, akinek az volt a dolga, hogy a magyarországi viszonyokról tanácsokkal, útbaigazítással szolgáljon Paszkievics herceg számára. A köznemesi családból származó szendrői Aszalay József 1798. február 14-én született Pakson. Iskoláit Kalocsán, Pesten, Vácott és Egerben végezte. Tehetséges, jó képességű diák volt, aki az általános tantárgyak mellett sok időt szentelt a nyelvtanulásnak, és az építészet, szobrászat, festészet tanulmányozásának is. Tanulmányai végeztével 1817-ben Bécsben vállalt állást, a magyar udvari kancellária gyakornoka, majd 1819-ben udvari fogalmazó lett. 1826-ban kinevezték a helytartótanács titkárának. Ekkor készült fő műve a Mappa Generális Regni Hungáriáé I-VII. Magyarország hét lapból álló, 1: 700 000 méretarányú térképe, amely 1830-38 között jelent meg Bécsben. Ez volt a második olyan magyar térkép, amely a nagyközönség számára készült, s az első, amelyet kőnyomással sokszorosítottak. A térképlapok megjelenítették a domborHs, én városom FEILNÉ SZOMBAT CSILLA Én teljes szívemből lokálpatrióta vagyok. Gyermekkoromban hangulatos kisváros volt Paks, a macskaköves főutcával, gesztenyefáival. Nagyon bevéste magát az emlékeimbe a Kossuth Lajos utcai gyógyszertár, és a szemben lévő zöldséges, ahonnét hatalmas dinnyéket lehetett hazavinni. Nekünk az iskola nemcsak a tanulásról szólt. A napköziben nagyon jó volt a közösség, remekül játszottunk, kirándultunk. Az óvárosból házasságkötésem után kerültem el. A Hársfa utcában társadalmi munkában építettünk szinte minden közművet, járdát. Ez nagyon összefogta az embereket. Nagyon közeli kapcsolatok alakultak ki, idén már a huszonhatodik utcabálunkat tartottuk. Aki itt nő fel, az olyan közösségben nevelkedik, amit nem tud kitörölni magából, és mindig visszavágyódik. Ezért jó Pakson élni. zat különböző magassági szintjeit, az ország állat- ás növényvilágát, út- és postaút hálózatát, és megkülönböztette a városokat a többi településtől. A térképet háromnyelvű: magyar, német, latin jelmutató és külön mellékletben statisztikai adatok egészítették ki, és a magyar érdemrendek színes rajzai díszítették. A térkép Európa-szerte híressé vált, több állam kitüntetését is megkapta érte, s a párizsi Statisztikai Társaság 1841- ben tagjául választotta Aszalayt. 1834-ben hivataláról lemondott, s visszavonult a Borsod megyei Mályiban lévő birtokára, ahol kertészkedéssel, zenéléssel és irodalommal foglalkozott. 1849- ben elfogadta a császári megbízást, és a cári intervenciós hadsereg kísérője lett. A gyászos emlékű kormánybiztosi szereplése után 1850- től immár végleg viszszavonult mályi birtokára, PÁLMAI ISTVÁN Nekem Paks azt a helyet jelenti, ahová 1976-ban egy sportszatyorral megérkeztem, ahol egy idevalósi lányt vettem feleségül, s ahol a gyerekeinket felneveltük. Azt a helyet jelenti, ahol sikerült abbahagynom a dohányzást, és megfutni az első kilométeremet, ezután bontakozott ki szépírói tevékenysége. Művei könnyed, humoros írások, anekdoták, aforizma gyűjtemények, történelmi kuriózumok, különlegességek tarka, csevegős egyvelege. Meglehetősen népszerű volt, sokan olvasták. Megjelent kötetei: Szellemi omnibusz kéjutazásra az élet utain, (I-III.k.) Pest, 1855- 56, Szellemi röppentyűk, Pest, 1859, Pikant vázlatok az élet és történelemből, Eger,1863. Munkatársa volt a Wigand-féle Közhasznú Esmeretek Tárának, és rendszeresen írt újságcikkeket is. Aszalay József Egerben halt meg 1874. október 6-án. Források: Szinnyei József: Magyar írók és munkái, Révai Nagylexikon, Új Magyar Életrajzi Lexikon, Kiss Lajos: Aszalay József a XIX. századi magyar térképszerkesztő (Geodézia és Kartográfia, 1987.) Kernné Magda Irén amit aztán még sok száz követett. Azt a helyet jelenti, ahol egy munkahelyen töltöttem el harminc évet, és ahol vélhetően a nyugdíjas éveimet is tölteni fogom. 1976-ban Paks nem volt város. Nem csak közjogi értelemben, hanem egyébként sem. Azóta roppant szerencsés módon egyesíti magában a nagyváros előnyeit, azok hátránya nélkül. Ha az elmúlt évek tendenciái tovább folytatódnak, a város hosszú távon biztos megélhetést biztosít majd lakóinak, és egy boldog-békés Duna-parti kisváros lesz, remélhetőleg jó utakkal és zsúfoltság nélkül. dínó Fotók: TelePaks Városi Televízió
