Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2007-11-23 / 22. szám
14 MOZAIK Híres paksiak, paksi hírességek Erdélyi Aladár dr. A XX. század első felében fontos szereplője volt Paks és Tolna megye közéletének, több ciklusban választották meg országgyűlési képviselőnek, de a lexikonok tudományos, jogtörténeti munkásságát is számon tartják. Erdélyi Aladár 1880. február 15-én született a Zala megyei Tótszerdahelyen, ahol édesapja, Erdélyi Mihály nagybirtokos a Szabadelvű Párt elnöke volt. Elemi iskoláit magántanulóként a szülői házban, középiskoláit Győrben, Székesfehérváron, Esztergomban és Nagyszombatban végezte. Jogi végzettségét a budapesti tudományegyetemen szerezte, doktori oklevelét 1906-ban kapta meg. Tanulmányai befejezése után ügyvédként dolgozott, 1908-tól 1936-ig ügyvédi irodát tartott fenn Budapesten. 1915 márciusában bevonult katonának és 1918 decemberéig mint a 29-es honvéd gyalogezred zászlósa teljesített katonai szolgálatot. Leszerelése után Paks-Máriatelep- Gyapa pusztai birtokán gazdálkodott, s bekapcsolódott világháború utáni évek politikai küzdelmeibe. Tagja volt a paksi s a Tolna megyei törvényhatóságnak, s részt vett a kisgazda párt Tolna megyei szervezetének alapításában. Ifjabb Kovács Sebestyén Endrével együtt Pakson és környékén megszervezték a „Hangya” szövetkezetek megalakítását és működését. 1922-ben paksi választókerületi képviselőként került be a nemzetgyűlésbe, a kormányzó Egységes Párt agrárius csoportjához tartozott, ő volt a legtöbb földművelésügyi törvényjavaslat előadója. A nemits én városom TELL EDIT Édesanyám a szekszárdi kórházból egy gyönyörű deszkakapus, földes udvarú Akácfa utcai házba vitt haza, ahol a nagyszüleim éltek. Bár nagyon kevés emlékem van az itt töltött négy évről, mégis meghatározó volt. A későbbiekben átköltöztünk az újvárosba, de ötévesen megpróbáltam viszszaszökni. Most már a Malom-hegyen lakunk a családommal, de még most is nagy álmom a nagyszüleimféle gangos, disznóólas családi ház. Paks kulturális életét gazdagnak látom. Itt nem az a baj, hogy kevés a program, a megváltozott társadalmi létre visszavezethető érdeklődéshiány okoz problémát. Időzavarral küzdenek, vagy nem ismerik fel, hogy egy kulturális esemény mennyire fel tudja oldani a problémáikat, amiket a mindennapok rájuk osztanak. Azt szeretném, hogy mindig ugyanúgy tudjam látni ezt a várost, ahogy ma, mert itt jól érzem magam. Jól tudom nevelni a gyerekeimet, tudom tartani a kapcsolatot azokkal, akik fontosak nekem. zetgyűlés közjogi és közoktatási bizottságának tagjaként kormánypárti volta dacára többször bírálta a kormányzat pénzügyi és adópolitikáját. 1927-ben az Egységes Párt a ceglédi választókerületében is indította, s paksi mandátumáról lemondva a ceglédi kerület képviselője lett. A következő ciklusban kilépett a kormánypártból, s 1931-35. között a Kisgazdapárt képviselőjeként ismét a ceglédi kerület országgyűlési képviselője volt. Első tudományos értekezése, az Alkotmány című 1900- ban, legfontosabb jogtörténeti munkája a Régi magyar családi hitbizományok és joga 1542-1852. c. kétkötetes műve 1912-ben jelent meg. Ennek alapján kapott magántanári meghívást 1918-19-ben a pozsonyi egyetemre, melyet azonban a háború és a forradalmak eseményei miatt nem foglalhatott el. 1920-tól a Szent István Akadémia rendes tagjává választotta. 1931- ben a szegedi egyetem is megKUN SZILÁRD Gyerekként nem szerettem itt lakni, mert olyan volt, mint egy falu. Sopronból kerültünk ide. Egyik nap még a várkerületben sétáltam nagyapámmal, a következő napon meg már azt láttam, hogy itt tehenek sétálnak a főutcán. Igazán az elmúlt 6-8 évben szerettem meg a várost. Éppen azt, amit gyerekként hívta a perjogi tanszékére, de kinevezése ezúttal is elmaradt, nem kívánta politikai karrierjét feladni. 1935-ben már sikertelenül szerepelt az országgyűlési választásokon, s ezután visszavonult az aktív politizálástól. Újból Pakson élt, gazdálkodott, és folytatta jogtörténeti tanulmányait. Ekkor írta meg a kéziratban maradt A magyar egyházi vagyon eredete és jellege c. munkáját, és régészeti kutatásokkal is foglalkozott. 1945- ben az ő gyapai birtokának kimérésével kezdték meg Pakson a földosztást. Erdélyi Aladár 1949. augusztus 6-án halt meg Pakson, sírja a Kálvária temetőben található. Forrás: Dr Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció, in: Tanulmányok Tolna megye történetéből, XI. k. Gulyás: Magyar írók és munkái Új Magyar Életrajzi Lexikon, II. k. Parlamenti Almanach, http//:www. ogyk. hu/e-konyvt/ mpgy/alm Kermé Magda Irén utáltam - a csendet, a nyugalmat. Paks sportváros, itt nem tudnak elromlani a gyerekek, nem csábítja őket a nagyvárosi csillogás, ezért egész jól elvannak a sportban. Edzésen jól elfáradnak, aztán hazabattyognak. A sport szempontjából abszolút ideális ez a város. Nem kell messzire menni egy olimpiai bajnokért vagy egy világbajnokért. Őket példaképül lehet állítani a gyerkőcöknek. Itt az emberek többnyire jól élnek. Mégis mintha aludna az egész város. Nem jó például, egy Pege Aladárkoncerten húszán ülni egy húszezres városban. Én azt szeretném, ha az emberek egy kicsit felébrednének. Élnének. dínó Fotók: TelePaks Városi Televízió
