Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2007-11-09 / 21. szám

18 SPORT - MOZAIK A paksi sakktörtenelem szép fejezete Tai ji hírek Kunszentmiklóson rendez­ték meg a Stílusok Harca or­szágos harcművészeti ver­senyt és bemutatót, ahol a távol-keleti harcművészetek magyarországi képviselői mérhették össze tudásukat és erejüket - már aki erre vállalkozott a páros küzdel­mek során. A versenyen a Paksi Chen Stílusú Tai Ji Quan Sportegyesület tagjai is bemutatkoztak, szép ered­ményekkel gazdagítva a vá­rosi egyesület hírnevét. Ozse Gabriella, a tai ji felnőtt fegyveres formagyakorlat női kategóriájában első he­lyezést, a tajcsi női pusztake­zes formagyakorlat kategó­riájában pedig harmadik he­lyezést ért el. A felnőtt férfi pusztakezes kategóriában Lacza János negyedik he­lyen végzett. Ozse Gabriella, Bonta Ferenc, Lacza János és Vájer Attila csoportos fegyveres formagyakorlatát találták a legjobbnak, így győztesként elnyerték az ez­zel járó kupát. A decsi sakkszakosztály 15 évesen elhunyt sakktehetsé­gére, Pap Mihályra emlékez­ve egy perces gyászszünettel vette kezdetét az ifjúsági csa­patbajnokság Miskolcon. A versenyteremben fotókkal, gyertyákkal kialakított kis emlékhelyen búcsúztatták or­szágos bajnok csapattársukat a decsi sakkozók és valameny­­nyi sakkbarát. A fekete sza­laggal karjukon asztalhoz ülő Tolna megyeiek négy csapat­tal vettek részt az eseményen, a bajnoki cím védője, a Decs 1990 és az ezüstérmes ASE egyaránt két gárdával szere­pelt az 59 nevező csapat kö­zött. A hat táblán zajló küzde­lemben - az Elő-pontszámát­­lagot tekintve - az ASE fiatal­jai számítottak a fő esélyes­nek, a legnagyobb riválisnak pedig a több ponton igazolá­sokkal erősítő és első bajnoki címére aspiráló nagykanizsai csapatot ígérte a papírforma. A bajnok Decs esélye a körül­mények ismeretében - az utolsó pillanatig kérdéses volt. A verseny feléig mindhá­rom csapat jól teljesített, és a csapatgyőzelmeket illetően holtversenyben haladtak, ám a kanizsai gőzös nagyobb for­dulatszámon vette az akadá­lyokat. Az első komoly pár­harcra az ötödik fordulóban került sor, ami Tolna megyei rangadót és atomos sikert ho­zott. A paksiak 3,5-2,5 arányú győzelmet értek el a bajnok Decs ellen, amivel az élre áll­tak, majd másnap reggel Nagykanizsa ellen ültek asz­talhoz. A sorsdöntőnek ígér­kező találkozó érdekessége, hogy minden táblán eldőlt a küzdelem és mindkét gárda megnyerte a világos tábláit. A 3-3-as eredmény - az olimpiai pontszámítást tekintve - ter­mészetesen lépéselőnyt jelen­tett az Aquaprofit csapatának, de az utolsó nagyobb akadály még hátra volt, hiszen a baj­nok Decs várta őket a délutá­ni fordulóban. Az eredmény kiütéses decsi győzelem lett, játszmavesztés nélkül 4,5-1,5 arányban. Az utolsó forduló­ban mindhárom csapat hozta a kötelező győzelmet. Az ASE fiataljai éltek a lehetőséggel, és 6-0 arányban lépték le a né­gyes rajtszámmal rangsorolt Szombathely gárdáját, ami az egyedüli elsőséget jelentette a csapat számára. A bajnok Atomerőmű SE csapatának tagjai és eredmé­nyük: Szabó Krisztián 4,5(6), Fodor Tamás 5,5 (8), Balázs Gábor 6,0 (8), Lizák Péter 5,0 (6), Szabó Bence 2,0 (4), Du­dás Eszter 5,5 (8), Antal Ken­de 6 (8). Az ASE második csapata hét csapatponttal a 40. helyen végzett. A hazai ifjúsági sakkozás legnagyobb létszámú esemé­nyén a Tolna megyei utánpót­lás nevelés újabb szép fejeze­tét írta. A paksiak - szakosz­tályuk fennállásának 25. év­fordulóján - egyedülálló so­rozatot tudhatnak maguk mögött; idén a kilencedik or­szágos bajnoki kupának örül­hettek. Molnár Béla fisz én városovn BEREGNYEI MIKLÓS Hatvanból költöztünk ide, és furcsa volt, hogy minden má­sodik ember megkérdezte: „Maga paksi?” Hatvanban tíz év alatt egyszer sem kérdez­tek ilyet. Jól beilleszkedtünk új környezetünkbe, ami idő­közben alaposan megválto­zott. A legnagyobb elmozdu­lást a társadalmi környezet megváltozásában látom: sok­kal gyorsabban fejlődik, mint az épített környezetünk, ho­lott ez másutt fordítva van. Ennek az az oka, hogy akik idejöttek, hamar belátták, hogy jobb együtt békesség­ben élni, mint az ellentéteket szítani. Ma már sokan olya­nok is dolgoznak az erőmű­ben, akik egykor kijelentet­ték, be sem teszik a lábukat. Azt hiszem, a jövőben ez a társadalmi folyamat még job­ban felerősödik, ugyanis az erőműben felnőtt egy olyan generáció, akik már jobban magukénak érzik a telepü­lést. BOGÁNCS JÁNOS Paksra érkezésünkkor a mai lakótelep helyén homoksiva­tag volt. Éveken át kétkezi munkámmal ültettem a ma már nagyra nőtt örökzöldeket, ezért most is figyelem a lakóte­lep parkjait. Volt időszak, ami­kor a város szépen megválto­zott. Ennek a csúcsa a virágos Magyarország versenyben va­ló győzelem, és az európai vá­rosok közti kiváló eredmény volt. A városvezetés sokat tett és tesz, hogy rendezett körül­mények között éljünk. Nyolc évig voltam képviselő, isme­rem az erőfeszítéseket, a lobbi­harcokat. A rendelőintézet megépülésével, a Táncsics park rendezésével kulturált városrésszé vált az elhanyagolt terület. Ami szomorúsággal tölt el, hogy a sakkszobor kör­nyékén egyetlen asztal, pad nem található. Bezzeg a három zászlórúd ott éktelenkedik, lo­bogók nélkül. Talán a központi park rendbetételével erre is gondolnak a városvezetők. Fotó: TelePaks Városi Televízió

Next

/
Thumbnails
Contents