Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2007-11-09 / 21. szám

4 VÁROS • • Ot éve a város élén Hajdú János öt esztendeje foglalta el a polgármesteri széket. Ebből az alkalomból arra kértük városunk első emberét, vonjon mérleget. Polgármester úr, milyen volt az elmúlt öt év ? Volt benne jó is, rossz is. Az előző ciklusban több volt a feszültség, a jelenlegiben na­gyobb a felelősség. A 2002- 2006 közötti ciklus elején na­gyon éles szembenállás jelle­mezte a képviselő-testületi munkát, amit 2004 nyarán si­került feloldani. Akkor ki­egyensúlyozottabb volt a testület összetétele, mint a 2006. évi választások után, amikor is a Polgári Összefo­gás erős többséget szerzett. Jelenleg nem hivatkozha­tunk senkire egy döntés ese­tén. A jó döntés is a mi fele­lősségünk, a rossz is. Na­gyon sokat tanultam ez alatt az öt év alatt. Mindenkinek köszönettel tartozom ezért. Még azoknak is, akik annak idején ellenem voltak, hiszen kontroll nélkül eltévedhet az ember. Paks a kívülállók számára atomerőművet, halászlét, újabban Tolna megye egyet­len NB-I-es futballcsapatát jelenti. Mit jelent az ön szá­mára? Miről „szól” Paks? Paks egy bonyolult képződ­mény. Az emberek sokfajták, egyben azonban hasonlóak: igényesek. Igényesek a vá­rosvezetéssel, a hivatallal és a közszolgáltatásokkal szem­ben. A város vezetésének és a város intézményeinek már maga ez a körülmény is ko­moly kihívást jelent. Paks a hazai energiatermelés fel­legvára, s mint ilyen, figye­lemre méltó műszaki tudás­­központ. E mellett a kistér­ség közigazgatási, kulturális és egészségügyi központja. Gazdag múlttal, lüktető je­lennel büszkélkedhet. Itt az élet egy kicsit „sűrűbb”, mint egy átlagos magyar te­lepülésen. Ez egyrészt ér­ték, másrészt ennek a sok­színűségnek a fenntartása a napi rutinon jóval túlmutató feladat. A külső szemlélők irigylésre méltónak tartják a város anyagi lehetőségeit. Az or­szágban az önkormányzatok a megszorításokra készül­nek. Mi a helyzet Pakson? Mit tett és tesz az önkor­mányzat azért, hogy meg­őrizze anyagi biztonságát, s megfelelő fejlődést biztosít­son? Magyarországon a parla­mentnek felelős kormány kormányoz. Jól vagy rosz­­szul. Most éppen nagyon vi­tatható módon. Ezt azért szeretném leszögezni, mert a jelenlegi kormány egyre hatékonyabban telepíti le a társadalmat nyomasztó problémákat, feszültsége­ket helyi szintre. Az ellen­zék mellett megindult az önkormányzatokra való mu­togatás. Ezt a cinikus visel­kedést vissza kell utasítani minden magára valamit adó, felelősen irányító és gazdálkodó önkormányzat­nak. Paks költségvetése jóval magasabb egy hasonló nagy­ságú magyar városénál, de alapvetően az erőmű idetele­­pülése miatt „úgy alakult”, hogy a feladatai is összetet­tebbek, intézményrendszere kiterjedtebb. A demográfiai helyzet nálunk sem rózsás. 160 gyermek születik éven­te. 15 éve ez a szám 300 körül volt. A folyamatos születés­szám csökkenés ezekben az években állt meg, mert a nyolcvanas években megszü­letett gyermekek, most ke­rültek fiatal szülő szerepbe. Nagyon reméljük, hogy a Paksot is kényszerűen elérő „intézményracionalizálás” lelassul, illetve intézménye­ink „karcsúsítására” csak kis mértékben kényszerülünk. Az elmúlt négy évben okta­tási intézmény-összevonás­ra, illetve a polgármesteri hi­vatal létszámának jelentős csökkentésére került sor. Ebben az évben be kellett zárnunk a Kereszt utcai óvo­dát, és vizsgáljuk a város két bölcsődéjének egy épületbe költöztetésének lehetőségét. A fiatalok munkához jutásá­nak esélyeit elősegítendő, rendeletben rögzítettük a közszférában a nyugdíjasok alkalmazásának a tilalmát. Persze ezek passzív, követő szabályozási módszerek, de szükségesek. A vállalkozá­sok helyi támogatását rész­ben az adójogszabályok vál­tozása, részben pedig a köz­­beszerzési törvény szinte el­lehetetlenítette. Az önkormányzat ebben a helyzetben sem feladat szű­kítésben gondolkodik, ha­nem megszigorította gazdál­kodását. Nagy örömömre szolgál, hogy mind az intéz­ményvezetőink, mind a hiva­tal költségvetési keretgazdái szemléletében a magas szín­vonalú feladatellátás mellett a pénzügyi-gazdálkodási megközelítés is teret nyer. Ehhez kellett ugyan némi szelíd erőszak az elmúlt idő­szakban a városvezetés ré­széről, de megérte. Az utóbbi időben a városba települt, vagy települését fon­tolgató kereskedelmi, vagy gyártó cégek megkapták mind az információs terüle­ten, mind az engedélyezés, ügyintézés során azt a támo­gatást, amire erőnkből futot­ta. Jelentős kereskedelmi és termelő cégek települtek a városba, de ezen a területen még áttörésről nem beszélhe­tünk. A munkanélküliségi mutatók jelentősen az orszá­gos átlag alatt maradnak. Az utóbbi éveket és mosta­ni időszakot milyen jelen­tősebb beruházások fémje­lezik? Egy önkormányzatnak a fejlesztési politikája kialakí­tásakor mérlegelnie kell, hogy beruházásainak lesz­­nek-e hosszabb távon rend­szeres kiadási következmé­nyei. Igyekszünk ezt mindig szem előtt tartani, bár egyes kulturális, közművelődési jellegű fejlesztés hatását megítélni nem könnyű, hi­szen hosszabb távon, pl. a tu­rizmus ösztönzése révén ez is megtérülhet. Az állami tá­mogatások jelentős csökke­nése miatt az útfelújításaink a korábbiaknál szerényebb mértékben folytatódnak. Nemrég pályázatot nyújtot­tunk be lakótelepet a 6-os út­tal összekötő, úgynevezett elkerülő út melletti kerék­párút kialakítását célzó regi­onális támogatásra. A panelprogram és a ha­gyományos szerkezetű laká­sok energia megtakarítást eredményező felújításához önkormányzatunk az idén közel 200 millió Ft támoga­tást nyújt. Ez egy sikeres program. 2006-ig összesen 544 lakás újult meg a lakóte­lepen, 2007-ben pedig újabb 431 lakás korszerűsítését tá­mogatja az önkormányzat és Fotó: Paksi Hírnök archív

Next

/
Thumbnails
Contents