Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2007-10-26 / 20. szám

16 MOZAIK Híres paksiak, paksi hírességek Klein Antal A Biritó pusztai földbirto­kos Paks város és Tolna me­gye XX. századi történel­mének, az első világháborút követő évtizedek politikai eseményeinek egyik fontos közszereplője volt. Klein Antal 1885. decem­ber 27-én született a ma Szerbia területén található Gádoron, német anyanyel­vű, kisbirtokos családból. Középiskoláit Baján és a szegedi piaristáknál végez­te, egyetemi diplomáját Bu­dapesten, az állam- és jog­­tudományi karon szerezte, majd az innsbrucki egyete­men teológiát és bölcsészet­tudományi tanulmányokat végzett. A bírói pályát választva kezdett el dolgozni Szege­den, de egészségi okokból a jogi pályáról le kellett mon­dania. Tolna megyébe költö­zött, megnősült, felesége Weber Erzsébet, annak a tengelici földbirtokos Wéber Jánosnak a leánya, akivel később együtt alapí­tották a Tolna megyei Egyesült Kisgazda és Föld­műves Pártot. Klein Antal először Dőripatlanban majd 1915-től a Paks melletti Biritópusztán, családi birto­kon kezdett gazdálkodni. 1918-tól aktív szereplője lett a megyében szerveződő kisgazda csoportosulások­nak, s szorgalmazta a kis­­gazda-eszmeiségű pártfor­mációk egyesítését. Az egyesülés létrejötte s a kis­gazdák választási győzelme után Klein Antal 1920 máju­sától lett Tolna megye kor­mánybiztosa, és augusztus­tól a megye első polgári származású főispánjaként foglalta el hivatalát. A me­gye előtt álló legfontosabb feladatnak a nemzeti egy­ség megteremtését, a né­met nemzetiséggel való együtt munkálkodást, a de­mokráciát tekintette, ahol csak egyetlen előjog létezik: a becsületes munka. Fon­tosnak és szükségesnek tar­totta az agrárkérdés megol­dásában a kis- és középbir­tok szerepének növelését, s érvelt a nagybirtok szere­pének csökkentése mellett. E véleményével, valamint a királykérdésben megfogal­mazott álláspontjával, mi­szerint nem a királykérdés megoldásán kell csemegéz­ni, hanem a kenyérkérdést kell megoldani, Klein Antal elérte, hogy beiktatása után szinte azonnal a támadások középpontjába került. Jólle­het az 1921. május 20-ai me­gyei közgyűlés résztvevői ellenszavazat nélkül állást foglaltak mellette, s biztosí­tották bizalmukról, Klein az ülés után két hónappal le­mondott főispáni megbíza­tásáról. 1926-tól 1941-ig ország­­gyűlési képviselő, az Egységespárt agrárius cso­portjához tartozott, majd 1931-ben átlépett az ellen­zéki, Független Kisgazda­­pártba. Felszólalásaiban fő­leg közgazdasági és köz­­igazgatási kérdésekkel fog­lalkozott, rendszerint meg­lepő nyíltsággal bírálta a kormány gazdaságpolitiká­ját. 1938-39-ben a parla­mentben s a vidéket járva szónoklataiban figyelmez­tetett a növekvő birodalmi német befolyás veszélyeire a német nemzetiségek lakta területeken, 1939. június 22-i országos feltűnést kel­tő országgyűlési beszédé­ben leplezte le, hogy a Volksbund szövetség képvi­selői „külföldi, német pénzt kapnak”. 1941-ben Bajcsy-Zsilinsz­­ky Endrével támadt ellen­tétei miatt kilépett a kisgaz­da pártból, s ezután már ak­tív politikai tevékenységet nem folytatott, de a háború után is fenntartotta szemé­lyes kapcsolatait a régi kis­gazdapárti vezetőkkel, meglátogatta őket Buda­pesten, ők lejöttek hozzá vadászni. A Rajk-per kiagyalói sze­rint 1948. október elején Klein Antal birtokán rende­zett vadászaton, az elhíre­­sült paksi csőszkunyhóban találkoztak és tárgyalt egy­mással Rajk és Rankovics jugoszláv belügyminiszter, és „Itt szőtte gyilkos terve­it a Tito- és a Rajk-banda”, ahogy az egyik korabeli új­ság, a Magyar Nap 1949. szeptember 16-i számában hírül adta. Mint tudjuk, Klein Antal is, Tarisznyásék Forrás:-Dr. Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció, in: Tanulmányok Tolna megye történetéből, Xl.k.-Hirn László: Tolnavármegyei fejek,-Vida István: Meg nem történt találkozó, História, 1987./5-6.SZ.-Veressné Deák Éva: Elítélt neve: Tarisznyás Györgyi (a paksi Jámbor Pál Társaság kiadásában, 1993.) -Kolta Lász­ló: Perczel Béla és a bonyhádi Hűséggel a Hazáért mozga­lom, in: Tolna megyei levéltári füzetek, 3.-Kapitány Ferenc: 1956 előtt, alatt, után Tolna megyében, Lk.-http://www.ogyk.hu/e-konyvtmpgy/alm/al931_36/ 176.htm is teljesen ártatlanul keve­redtek a perbe. 1949. július 15-én éjszaka tartóztatták le Klein Antalt. Három évet töltött magán­zárkában, 1952-53-ban vala­melyest enyhítettek bünte­tésén, 1955 nyarán szaba­dult. Politikailag rehabili­tálták, lakást, nyugdíjat ka­pott. A forradalom napjai­ban Pakson tartózkodott, október 29-én ő is megje­lent és beszédet is mondott a paksi forradalmi szerve­zetek gyűlésén az Iparos­körben. 1957 tavaszán a forrada­lom alatti állítólagos tevé­kenysége miatt újra lecsuk­ták rövid időre. A hatósá­gokkal való huzavona után 1963-ban sikerült látogató útlevelet kapnia nyugatra, fiához. Erről a látogatásá­ról már többé nem térhetett haza még akkor sem, mikor már 1976-ban enyhült a helyzet. A nyolcvanas éveihez kö­zeledő Klein Antal tevéke­nyen kapcsolódott be a nemzeti emigráció életébe: alapító tagja volt az európai szabad magyar kongresz­­szusnak, díszelnöke a gaz­daszövetségnek és a volt politikai foglyok szövetsé­gének. Mindig, minden ér­dekelte, ami otthon történt, s ha tudott, segített. Szigeti Lajos paksi katolikus plébá­nos kérésére Klein Antal az emigrációban élő magyaro­kat személyesen, házról házra járva kereste fel, hogy a paksi és a faddi kato­likus templom renoválására pénzbeli támogatást gyűjt­sön. Hathatós segítségét csak a faddi templomban örökíti meg emléktábla. Klein Antal 94 éves korá­ban halt meg az ausztriai Rechnitzben (Rohoncon), Burgerlandban, Oberwald­­ban temették el, 1979. no­vember 7-én. Hajdani biritói kastélyában ma az I. István Szakképző Iskola működik. Kernné Magda Irén

Next

/
Thumbnails
Contents