Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2007-10-26 / 20. szám
VAROS 7 A tehetség jutalma Huszadik alkalommal hirdette meg pályázatát a város és az atomerőmű alapításában létrehozott Tehetséges Paksi Fiatalokért Alapítvány, olyan 10-24 éves fiataloknak, akik valamely területen kimagasló eredményt értek el. A díjazottaknak járó jutalmakat a hagyományokhoz hűen október 23-án adták át ünnepélyes keretek között. az eredményesen pályázók között, jelenleg az alaptőke ötmillió forint. Az, hogy idén minden arra érdemes pályázót díjazni tudtak és senkit nem kellett forráshiány miatt elutasítani, nagyban köszönhető Kováts Balázsnak, A megjelent vendégeket dr. Potoczky Iván az oktatási és kulturális bizottság elnöke köszöntötte, majd az egyes kategóriákat az azért felelős kuratóriumi tagok értékelték. Idén mintegy száz pályázat érkezett az alapítvány felhívására, amelyek közül hatvanhatot támogatott a kuratórium. A meghirdetett kategóriák változatlanul az általános iskolai tanulmányok, közép és felsőfokú tanulmányok, ösztöndíj, irodalom, képzőművészet, zene és sport voltak illetve felkészítő tanárokat is díjaztak. Juhász Sándor területe a sport, Kováts Balázs a közép és felsőfokú tanulmányok valamint az ösztöndíj, Hartmann József a zene, Prosek Zoltán a képzőművészet, dr. Széchenyi Attila a felkészítő tanárok, L. Németh Erzsébet pedig az irodalom és általános iskolai tanulmányok pályázatokkal foglalkozik. L. Németh Erzsébet, a kuratórium titkára hangsúlyozta, hogy minden esztendőben az alaptőke kamatait osztják fel aki az Iparoskörtől kapott elismerésével járó 150 ezer forintot ajánlotta fel az alapítványnak. A díjazásban felosztott összeg így ez alkalommal közel félmillió forint volt. Az ünnepségen bemutatták a kuratórium új tagját Prosek Zoltánt, a Paksi Képtár vezetőjét, aki azt a javaslatot tette, hogy minden a képzőművészet kategóriában pályázó együtt látogasson el a Szépművészeti Múzeumba, illetve a Műcsarnokba. Dr. Széchenyi Attila a diákok felkészítőit igyekezett ösztönözni arra, hogy jelentkezzenek, hiszen idén nagyon kevés pályázó volt. L. Németh Erzsébet elmondta, hogy a két évtizede működő pályáztatási, értékelési és díjazási rendszer jól működik, azon változtatni nem kívánnak. A jövő pályázóinak figyelmét arra hívták fel, hogy még mindig vannak olyan egyébként értékes és tartalmas pályamunkák, amelyeket formai hiba miatt nem tudnak elfogadni, erre nagyon figyeljenek az érintettek. Az ünnepség során több díjazott verssel, zenés produkcióval lépett a közönség elé. Végül állófogadásra invitálták a díjazottakat, a megjelent vendégeket.-kgyén városom KERNNÉ MAGDA IRÉN Paks az '50-es, 60-as években egy álmos, poros kisváros volt. Minden épkézláb kamasz elvágyódott innen, mert még moziba sem nagyon lehetett menni. Azóta nagyon megváltozott minden. Pörgősebben, s talán gyanakvóbban élünk. Mindenkinek több a féltenivalója. Azt szeretném, ha az itt lakók érdeklődőbbek lennének. Sajnos múzeumpedagógusként megtapasztaltam, hogy ugyanaz a 30-35 ember jön el minden rendezvényre. Gutái István mondta nekem egyszer, hogy Pakson mindenki Pista bácsinak hívja Pákolitz Istvánt, de a könyveit nem vásárolják, a róla szóló rendezvényeket nem látogatják. Ez jó lenne, ha megváltozna, de nem tudom, elérhető-e a mai világban? DÖMÉNY ZOLTÁN A vállalkozásaimon túl sok ismerősöm van a sport világában. ’74-ben igazolt PSE játékos voltam, de a tanulmányaim miatt abbahagytam az aktív sportot. Ma is imádom a focit, csak egyelőre kevés sikerélményt ad, ezért némi távolságtartással figyelem, és szurkolok a paksiaknak is. Egy éve költöztem vissza a szülővárosomba, és nagyon szeretek itt élni. Szeretném, ha mindenféle politikai beállítottság nélkül, több cikluson átívelő városfejlesztési koncepció érvényesülne, ami figyelembe venné az itt élők szokásait. Ez alapvetően meghatározná a város hangulatát. Szeretném, ha ilyen üteműek maradnának a beruházások, ha közmegegyezés mentén alakulna a város élete a következő évtizedekben. Ez a záloga, hogy Paks megmaradjon egy kényelmesen élhető kisvárosnak. Fotó: TelePaks
