Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2007-10-05 / 19. szám
14 MOZAIK Híres paksiak, paksi hírességek Tasnádi József A Magyarok Vágsaöwetségének Tolna Megyei Szervezete megemlékezést tart október 6-án 18 órakor a Kálvária temetőben. Paks polgárait várják az Emlék Kereszthez, ahol emlékező beszédet mond Barnabás István alpolgármester, közreműködik Teli Edit. A szervezők nevében L. Németh Erzsébet, a szervezet elnöke kéri a résztvevőket, hogy egy szál gyertyát vigyenek magukkal. Az Együtt a Parlagfű Ellen Alapítvány a Tolna Megyei Önkormányzat támogatásával ötödször hirdette meg környezetvédelmi vetélkedőjét. Idén a szelektív hulladékgyűjtés és a parlagfű elleni védekezés témaköréből került ki a feladatok zöme. A paksi kistérség elődöntőjében a németkéri, a nagydorogi, a madocsai és a négy paksi iskola vett részt. Az alsósok közül a paksi Balogh Antal Katolikus Iskola diákjai bizonyultak a legügyesebbnek, míg a felsősök között a nagydorogi Széchényi Sándor Általános Iskola szerezte meg az első helyezést. Városunk sporttörténete nem szűkölködik paksi születésű, országos hírű sportolókban, akik tehetségüket jelentős nemzetközi viadalokon is bizonyítani képesek. Közülük egy a kevesek által ismert birkózó Európa-bajnok, Tasnádi József. Tasnádi Pakson született, 1903. október 10-én, anyja Kocsis Mária, apja Tidrenzl József késes segéd, házuk a település 45. számú háza volt. (Házuk a Paks monográfiájában közölt régi házszámok átszámítása szerint a Csónak utcában állt.) Eredetileg Tidrenczl József Rezsőként anyakönyvezték, s ugyanitt, a paksi városháza anyakönyvében olvasható, hogy nevét egy 261405/ 1929. számú belügyminisztériumi engedély alapján magyarosította Tasnádira, Versenyeredményeit e néven érte el, csak az életrajzi lexikonokban található meg a magyarosítás előtt használt neve is. Adatait ellenőriztem a katolikus plébánia anyakönyvében is. Különös eltérés, hogy itt Tidrenzl József Rezső születésének időpontja 1903. november 10-e, vagyis egy hónappal későbbi időpontot ad meg, de a többi adat megegyezik az állami anyakönyvvel. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy magyarosított nevének írásmódja sem egységes. A sporttörténeti szakkönyvekben y-nal, Tasnádyként található, az életrajzi lexikonokban i-vel, Tusnádiként szerepel, de a születési adatok azonossága egyértelművé teszi, hogy ugyanarról a személyről van szó. Tasnádi/Tidrenzl József sportpályafutása a nagyhírű budapesti Magyar Athletikai Clubban (MAC) kezdődött, melynek 1921-1933-ig volt birkózója, sporteredményeit is a MAC versenyzőjeként érte el. Egyéni országos bajnoki címet szerzett kötöttfogás pehelysúlyban 1926-ban és 1929- ben, szabadfogás, könnyűsúlyban 1932-ben, Országos csafiz én városom L. NÉMETH ERZSÉBET Harminc éve kerültünk Pestről Paksra. Férjem csak később tudott utánunk jönni, így a karácsonyi nagybevásárlás elmaradt. Pakson akkor még zárva voltak az üzletek szenteste délutánján. El voltam keseredve, s míg férjem járta a várost, csöngettek. Az első paksi kolléganőm édesanyja állított be egy disznótoros csomaggal. Nagyon meglepett és meghatott, és nem tudtam hirtelen szólni sem. Helyettem Tumpek néni szólalt meg: “Tűdja, Zsike! Paks olyan, hogy akit elfogad és megszeret, azt örökké a szívébe zárja. Mi megszerettük és elfogadtuk magát, ezért hoztam ezt a kis kóstolót.” Én ezt a szeretetet, elfogadást 30 éve szeretném viszonozni, ezért is kedves számomra ez a város, minden szépségével, minden hibájával, minden lakosával együtt. KOVÁCS SÁNDOR Dunakömlőd melletti gazdasági területen laktunk, a Kossuth tanyán. Mikor bejöttünk Paksra, az olyan volt, mintha ma eljutnék a világ valamelyik nagyvárosába. Óriási élmény volt végigsétálni az akkori főpatbajnok (a MAC bajnokcsapatának tagjaként) lett 1927- ben, 1929-ben és 1931-ben. A párizsi olimpián 1924-ben kötöttfogás, légsúlyban 5. helyezést ért el. Legjelentősebb sikerét, az Európa-bajnoki címet 1930-ban érte el Brüsszelben. Mindkét fogásnemben a magyar válogatott tagjaként versenyzett 1924-től 1933-ig, résztvevője volt minden fontos nemzetközi versenynek. További pályafutásának állomásairól a rendelkezésemre álló sporttörténeti irodalomban nem találtam, az adattárak csak halálának idejét közük. Az adatok hiányosságát Tasnádi külföldre, Dél-Amerikába való távozása okozza. A lexikonok szerint ott is halt meg, 1977 októberében Bogotában, Kolumbiában. Forrás: Antal Zoltán-Sass Tibor: A magyar sport kézikönyve, 2. kiadás, Bp. 1983. Antal Zoltán: Világ- és Európa-bajnokséigok 1893-1973. Bp. 197A Magyar Életrajzi Lexikon III. kiegészítő kötet, Bp.1981. Sportlexikon II. k. , Bp. 1986. Uj Magyar Életrajzi Lexikon VI. k. Kernné Magda Irén utcán, betérni a Gyöngyvirág Eszpresszóba vagy megkóstolni Magyar Jani bácsi lacipecsenyéjét. Gyerekkori álmom a kömlődi focipályához kötődött. Akkor még sikeres focista szerettem volna lenni. Ez nem jött össze, és akkor még eszembe sem jutott, hogy egész más sikereket tartogat nekem a város. Talán máshol nem lehettem volna ilyen sikeres vállalkozó, mert mindig fontos volt, hogy hazai pályán dolgozzak. Sehol nincs kolbászból a kerítés, mindenütt meg kell dolgozni a sikerért. Én itt találtam társakat az ötleteimhez akár a civil életben, akár a vállalkozói szférában.
