Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2007-09-21 / 18. szám

MOZAIK 13 Kalendárium: Szent Mihály A szeptember végi Szent Mi­­hály-nap, ez a bágyadt fényű langyos őszelő fontos, jeles nap volt a régi népéletben: a tavaszi Szent György napkor a szabadban kihajtott jószágot ilyenkor terelték haza: ez volt a pásztorolás befejeztének, a juhok átvételének, a pásztor­bér fizetésének s a pásztorfo­gadásnak a napja. A cselédek, ha nem voltak megelégedve a gazdával, ekkor változtattak helyet, ekkor költözködtek. (Manapság ez úgy megy, hogy a szegény ember lánya átsze­gődik a kínaiból a szupermar­ketbe. Vagy fordítva...) A ter­mészetben, az időjárásban is változás áll be, Mihály napja ugyanis az ősi napéjegyenlő­ség tájára esik - mintegy ott áll a tél kapujában - és bizony előfordul, hogy „Szent Mihály kicsapja a derest legelni” - va­gyis ilyenkor már dér is lehet. A fű gyökere megszakad, a hal pedig a víz fenekére húzódik. S réges-régen, amikor még a disznók makkoltatása divat­ban volt, ezen a napon hajtot­ták ki az állatokat a tölgyer­dőkbe, hogy azok ott a mak­kon szépen meghízzanak. Sok helyen Mihály napján kezdték meg a pálinkafőzést, ami egész Szent György na­pig tartott. A falvakban ilyen­kor olyan erős volt a pálinka­szag, hogy némelyik - komo­lyabb mennyiséggel bíró - házhoz állítólag még a vak fi­nánc is odatalált... Azt mondják, hogy ekkorra már meg kell forrnia az új bornak, e nappal kezdődik ugyanis a „kisfarsang” ideje, a lakodalmak, bálok, mulatsá­gok őszi időszaka, ami Katalin napjáig (november 25.) tar­tott. A legény ilyenkor vitte el a lánynak a jegykendőt, ha még Katalin napja előtt meg akartak esküdni. (Jegykendő megrendelés a legolcsóbbtól az extra minőségig, a 20/555- 7825-ös számon! Viszontela­dóknak, házasságszédelgők­nek kedvezmény!) Szent Mihály rámutató nap, ami annyit tesz, hogy a nap időjárása megmutatja, mi­lyen lesz a tél. A juhászok például úgy tar­tották, ha Mihály éjszakáján összefekszik a birka, akkor nagy tél lesz, ha pedig szét, akkor enyhe. Azt is mondták, ha Mihály után még „repked­nek” legyek, akkor hadako­zás, ha pókok „mászkálnak”, akkor dögös idő jön. (Na erre varrjanak gombot!) Aztán ismeretes még az a mondás is „Ha Szent Mihály­­kor még itt van a fecske, ka­rácsonyig vígan legelhet a kecske.” Vagyis, ha a fecskék nem repülnek el ezen a na­pon, akkor hosszú őszre lehet számítani. De aranyigazsággal is szol­gálnak a régi öregek, mely szerint: „Aki Szent Mihály­­nap után gatyába öltözik, at­tól nem kell tanácsot kérni.” Ennyi, szeptember 29-éhez kapcsoló bölcsesség után, nézzük ki is volt Szent Mi­hály! A kalendárium szerint ő a mennyei seregek fejedelme. Főangyal, illetve arkangyal, aki a világ végén harcolni fog minden hívő keresztény léle­kért, hogy kiragadja a sátán hatalmából. A haldoklókat is oltalmazza, majd átvezeti őket a másvilágra. 0 teszi mérlegre az ember jócseleke­deteit és gonoszságait. Az ősi hiedelem szerint ha­lottnak Szent Mihály a vőfé­lye, ő kéri ki és viszi a meny­asszonyt, az emberi lelket az örök menyegzőre. Az ő oltal­mára bízzák, amikor a Szent Mihály lova néven emlegetett ravatalra téve utolsó útján a sírhoz kísérik. Hahn Szilvia Éjjel-nappal kultúra Hagyományos és rendhagyó programokkal várták az ér­deklődőket a művelődési köz­pontban és a dunakömlődi fa­luházban a „Kultúrházak éj­jel-nappal” elnevezésű prog­ram keretében. Az országos programsorozatot a Magyar Művelődési Intézet és Képző­­művészeti Lektorátus, a Kul­turális Központok Országos Szövetsége és a Magyar Nép­művelők Egyesülete hirdette meg a kulturális örökség nap­jaihoz kapcsolódóan. Ha a rendezvény gyökereit kutat­juk, akkor 1984-ig kell vissza­tekintenünk, amikor Francia­­országban műemléki épülete­ket nyitottak meg a közönség előtt egy éjszakára, elsősor­ban olyanokat, amelyek nem látogathatók, vagy borsos a belépődíj. Az ötlet sikerét lát­va az Európai Unió Kulturális Tanácsa 1990-ben javasolta az unió országainak a progra­mot, azóta szeptember 15. és 16. a kulturális örökség nap­jaiként ismert. Minden esz­tendőben egy jelmondat köré csoportosulnak a rendezvé­nyek, idén Magyarországon ez a „Haza és haladás”, a re­formkor és a klasszicizmus épületeit mutatják be az ér­deklődőknek. Mivel azonban nincs minden településen mű­emléki épület, ezért született tavaly az ötlet, hogy a kultúr­házak is bekapcsolódjanak a programba. A kulturális kor­mányzat által támogatott kez­deményezésre több mint 100 vidéki kultúrház jelentkezett. Az akcióhoz csatlakozott a paksi városi művelődési köz­pont és a dunakömlődi falu­ház is, a fő program a szüreti nap, illetve a felvonulás volt, hiszen ennek során végigjárja a menet a várost. Végül a kí­nálat ennél bőségesebb lett. A művelődési központban, amely délután egy órától egé­szen hajnali egyig nyitva volt, zsíros kenyérrel és teával kí­nálták a vendégeket az előtér­ben, ahol egész nap fényképe­ket vetítettek a ház életről, rendezvényeiről. Délután há­rom órától számítógépes programokkal is várták a kö­zönséget, emellett játékfilme­ket vetítettek a kisklubban. Népszerűsítették a NAVA- pontot, hiszen talán még ke­vesen tudják, hogy Pakson mindkét könyvtár regisztrál­tatta magát a Nemzeti Audio­vizuális Alapítványnál, ami azt jelenti, hogy több mint százhetven magyar filmet, il­letve nyolcvannál több ma­gyar filmhíradót lehet meg­nézni egy program segítségé­vel. Kifejezetten erre az alak­lomra készültek egy rendha­gyó kiállítás megnyitóval, amelyet zenével, irodalmi ösz­­szeállítással, gyertyafénnyel, teákkal és egy akvarell kép kisorsolásával tettek még em­lékezetesebbé. A tárlaton Zirczi Judit képeit láthatja a közönség a könyvtárgalérián. Mindemellett koncertekkel is színesítették a kínálatot, illet­ve este kilenc órától a „Dele­lő” szervezet nosztalgiabulit tartott. A dunakömlődi falu­házban folyamatos vetítés volt a település életéről, ren­dezvényekről készült videó­felvételekből, fotókból, lehe­tett asztaliteniszezni, szkan­­derezni, sakkozni, megtekint­hették az érdeklődők az idei rajztábor anyagából nyílott kiállítást, a fiatalok pedig ki­próbálhatták, hogy beválná­nak-e lemezlovasnak. A beté­rő vendégeket itt is teával és zsíros kenyérrel kínálták. Egészen hajnali két óráig fo­lyamatosan érkeztek az ér­deklődők a házba, és hasonló­an a művelődési központhoz körülbelül százan éltek a le­hetőséggel. -gyöngy-

Next

/
Thumbnails
Contents