Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2007-09-07 / 17. szám

SZÍN Kis fes; freefest Az első Szegedi Ifjúsági Napokon még apukád és anyukád csápol­­hatott, belegondolni is szörnyű, miféle zenékre... 1968 óta eltelt kis idő, és manapság a három- és félnapos fesztiválon hatalmas tö­meg búcsúztatja a nyarat. A ren­dezvénynek az Újszegedi Partfürdő ad otthont, ahol a nyolc zenei helyszín mellett négy medence is várja a fiatalokat. Nekem az idei volt az első SzIN, így lemaradtam a tavalyelőtti The Cure-ról vagy a tavalyi Toy Dolls­­ról. Azért idén sem lehetett okom panaszra: a három nap alatt lát­tam Frenket, aki a megszűnő Hiperkarma (Béke poraira!) dobo­sából avanzsált frontemberré. (És hogy pletykálkodjak kicsit: állító­lag a Kispál és a Borz dobja mö­gé is beül majd.) Tomboltam Bel­gán, meditáltam Mantra Pornón, ugráltam 30Y-on, csápoltam Kis­csillagon, szomorkodtam Emil Rulezen, és elfáradtam a fesztivál­záró Kispálra. Éjfél után minden éjszaka a ter­málvízzel feltöltött medence várt, ahol a Nájtmúvi program kereté­ben egyszer a Badár-életművet nézhettem végig, máskor a japán filmművészettel ismerkedhettem. (Meg persze a többi mozinézővel.) Badár egyébként az idei fesztivál arca volt: feltűnt a dumaszínház­ban nyolcórás mesélőestjével és a vetítővászon előtt is, élőben újra­játszva a film jeleneteit. Nem kér­dés, hogy a nyár vége jövőre is az Újszegedi Partfürdőben talál. Emberközelibb, és nem utolsósor­ban pénztárcabarátabb volt a Szi­getnél, de hozzá kell tenni: ko­rántsem kínált annyi programot, mint az óbudai rendezvény. Geri bá' Hurrá nyaralunk! Vége van az iskolának... lehet menni feszti - válozni, punkoskodni, alternatí­­voskodni, ne adj isten emós­­kodni! Ebben idén kimeríthetet­len volt a lehetőségek tárháza. De mennyit kellett ehhez ösz­­szespórolni, esetleg mennyivel kellett lehúzni aput, vagy anyut, hogy egy pár napig sárban fet­­renghessünk? Rengeteg pénz­zel! Ha a Szigetet számoljuk, ami mellesleg az egyik legdrá­gább és legtöbb együttest fel­vonultató, legnépszerűbb feszti­vál, akkor is napi körülbelül 13 ezer forintot számolhatunk. Ez a pénz azonban nem sok min­denre elég, ha jól is akarunk él­ni, akkor akár napi 1 8-20-at is ott lehet hagyni a kedves „diák­barát" üzletembereknek. Azt gondolom, hogy ez nincs így jól, és nem erről kellene szólnia! Volt a nyáron egy olyan törekvés is, ami nem a lóvéról szólt, hanem magáról a zené­ről, az együttlétről és a szóra­kozásról. A Free Festet harmad­ízben rendezte meg pár lelkes fiatal. Magáról a rendezvényről annyit kell tudni, hogy teljesen ingyenes. Ingyen lépnek fel az együttesek, idén körülbelül hat­van, ingyen dolgoznak a szer­vezők, az egész egy becsület­kasszával működik. Az első év­ben Csepel, a második évben Százhalombatta idén pedig Lajosmizse adott otthon az X­­ArtWorkshop egyesület rendez­vényének. Főként hardcore, punk és straight edge bandák léptek fel, még egyszer hangsú­lyozom: teljesen ingyen! Ugye egy ilyen rendezvénynek meg­van a hátulütője is, méghozzá a „nemkívánatos személyek". Ez azonban nem volt jellemző, bár előfordult, hogy egy két tarháló is betévedt. A szervezők jól ke­zelték ezt a problémát is és a háromnapos rendezvény gond nélkül lezajlott. Visszatérve a fesztiválok (figyelj, szép szó leszl) elanya­­giasodására, ez is sikerült. Si­került a lázadó fiatalokat töké­letes fogyasztókká tenni, sike­rült a lázadásból is üzletet csi­nálni, mi meg megvesszük, mert ugyebár ez a dolgunk, nem? Paranoidimage

Next

/
Thumbnails
Contents