Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2007-09-07 / 17. szám
14 MOZAIK Híres paksiak, paksi hírességek Cseh Ignác Bringatúra Harmincnégyen vállalkoztak arra a biciklitúrára, melyet Szabóné Tomolik Teréz szervezett. Ez volt már a harmadik kerékpáros akció, eló'bb a Balatont, majd a Fertő-tavat is körbekerekezték. - Azért megyünk más vidékre, mert Pakson nem lehet biztonságosan biciklizni, nincsenek kerékpárutak - fogalmazott a szervező'. A társaság igen vegyes, az óvodáskorúaktól nyugdíjasokig mindenki megtalálható a csapatban. Idén - miként az előbbi két alkalommal is - esillagtúraszerűen járták be a Tisza-tó környékét. Arra azonban odafigyeltek, hogy ne csak a nyeregben üljenek, beiktatták a programba a környék turisztikai látványosságait is. Annak ellenére, hogy koránt sincs szó profi kerekezőkről, a népes csapat épségben hazaérkezett a Tisza-túráról, s jövőre újabb útvonalat járnak be. A név bizonyára nem ismeretlen a Paks történelmi múltját ismerők körében. A szentkatolnai előnevű Cseh Ignác Erdélyi háromszéki, székely eredetű család szülötte (nemességet 1790-ben kaptak), melynek több tagja - fontos vármegyei tisztségeket viselve - Bihar és Tolna vármegyében telepedett le. Apja neve Cseh László, anyja Becsky Franciska (Szinnyei József lexikonjában Fáni) volt. Az apa előbb Szatmár megyében szolgabíró, majd 1810 és 1822 között Tolna megyei alispán volt, akit az uralkodó 1811-ben királyi tanácsosi címmel ruházott fel, egykori források szerint nemcsak a hivatali pályán szorgoskodott, hanem a költészet terén is kipróbálta tehetségét. Az apa szépírói kedvtelését a legidősebb fia, Ignác örökölte, aki 1781-ben született. Cseh Ignác jogi tanulmányait a pesti egyetemen végezte, 1804-től kezdve haláláig Tolna vármegye hivatali életének különféle tisztségeit töltötte be. 1804-től a megyegyűlés tiszteletbeli aljegyzője volt, 1813-ban kapta meg főbírói kinevezését, 1818- ban lett a vármegye főjegyzője, majd 1827-től haláláig volt a második alispán. Cseh Ignác Pakson halt meg 1830. január 8-án. Egykori kúriája ma a Városi Múzeum épülete, melynek a bejárati lépcsősorán a kovácsoltvas korlát máig őrzi a hajdani tulajdonos monogramját. Személyét Paks monográfiája is említi: 1816. augusztus 30-án egy hatalmas záporeső következtében a domboldalakról lezúduló víz Pakson oly hatalmas pusztítást vitt végbe, hogy a városon átmenő országos postaút járhatatlanná vált, a kövezet a Dunába szakadt. A helyreállítás költségei meghaladták a település anyagi lehetőségeit, és a paksi elöljáróság a Hz én városom KISZL KÁROLY Paksra mindig úgy tekintettem, mint a családom egyik tagjára. Részint, mert itt születtem, itt nevelkedtem, részint, mert most is ideköt minden, a családom a munkám. A Dunánál nőttem fel, nyáron ott fürödtünk, télen ott korcsolyáztunk. A folyó nagyot változott az erőmű megépítése óta. Eltűnt a Fok, a Telelő, a Kis-Duna, a Dunaparti sétány szőkébb lett a vasúti sínek miatt. A város viszont modernebb, komfortosabb lett amellett, hogy megmaradt családias hangulata. Én már itt szeretném leélni az életem, és bízom benne, hogy fiaim, unokáim is megtalálják a boldogulásukat Pakson. C. SZABÓNÉ KOCSICZKI ILONA 1980-ban költöztünk ide. A város a munkát, a családot, és a szórakozást jelenti számomra. Annak ellenére, vármegye segítségét kérte. Cseh Ignác főbíró a szükséges kőanyagot azonnal meghozatta Mórágyról, s intézkedett a helyreállítás megkezdéséről. Akár az elmúlt évtizedek, akár az idei nyár özönvízszerű esőinek pusztítására gondolunk, mindezzel máig birkózni kénytelen Paks lakossága. Szinnyei József mindentudó lexikonja Cseh Ignácot a XIX. század költői között tartja számon, akinek irodalmi munkásságáról a korabeli folyóiratban, a Hasznos Mulatságok (1830. I. k.) 12. számában olvashatunk, 1820-ban írt latin nyelvű ódájának eredetijét az Országos Széchényi Könyvtár kézirattára őrzi. Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái; Dr. Németh Imre-Somogyi György -Dr. Koch József: Paks nagyközség monográfiája, Paks, 1976.159. o.; http;//www.bekesarchiv.hu/archantologia /bmalispanok/cseh.html Kernné Magda Irén hogy kisváros Paks, nagyon jó lehetőséget kínál, akár a bölcsődék, az óvodák, akár az általános vagy középiskolák tekintetében. Nyugodtan mondhatjuk, hogy Paks iskolaváros. A rengeteg lehetőség ellenére az egyetemet és főiskolát végzett gyerekeink közül viszonylag kevesen térnek vissza. Talán a közelmúltban indított letelepedést támogató programok meghozzák a hatásukat, mindnyájunk örömére... Kovács Tibor Fotó: TelePaks Városi Televízió
