Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2007-07-06 / 13. szám

VÁROS 7 Megélénkült a vízi élet Lévén nyár, mégpedig amo­lyan igazi kánikulai, fellendült a vízi élet a Dunán. A strand is népszerű, csónakok is gyakrabban tűnnek fel a ví­zen. Vízi baleset még nem történt, mondja Lengyel Norbert, a vízirendészet pak­si őrsét érintő 72 kilométeres folyószakaszt illetően. A szol­gálatparancsnok hozzátette, mindennek ellenére nyolc holtestet halásztak ki a vízből Paks környékén. A szeren­csétlenül jártak a felsőbb sza­kaszon, főként Budapesten kerültek vízbe, s a víz sodrá­sa, illetve egyéb okok miatt itt bukkantak felszínre. A vízi járművek száma becslése sze­rint szépen gyarapszik, meg­nőtt a forgalom a folyón. Hogy megelőzzék a balesete­ket, a nap minden szakában két hajóval pásztázzák a vizet a vízi rendőrök. Igyekeznek elérni, hogy mindenki betart­sa a szabályokat, saját és má­sok érdekében is. Ha kell, fi­gyelmeztetnek, ha úgy látják jónak, bírságolnak. A moto­ros járműveknek és vezetőik­nek egyaránt megfelelő enge­déllyel kell rendelkezniük. Azt, hogy a folyó mely szaka­szán közlekedhetnek, a mo­torcsónakok esetében nem korlátozza jogszabály, de az egyéb hobbi célú alkalmatos­ságoknál, mint például az egyre népszerűbb, jetskinél vannak területi korlátok. Azt csak kijelölt szakaszokon le­het használni. Természetesen a csónakázók sem hajókáz­­hatnak csak úgy fel s alá a ví­zen, vannak írott, s íratlan szabályok. Az előbbiekhez tartozik a mentőmellény, kö­tél, evező, fehér fényű lámpa, pótizzó, névtábla és merő­edény, melyek nélkül nem in­dulhat útnak, aki a Dunára készül. Ugyanígy szabályok vonat­koznak a fürdésre is. A paksi­akhoz tartozó Dunafóldvártól Szekszárdig tartó szakaszon nincs kijelölt fürdőhely. Né­hány éve még volt ilyen Pakssal szemben is, de ma már nem számít hivatalos für­dőhelynek. Ennek ellenére nem követ el vétséget, aki itt fürdik, hiszen az alapszabály változatlanul az, hogy min­denhol lehet fürdeni, ahol nem tilos. A szolgálatpa­rancsnok hosszan sorolja a ki­záró tényezőket, úgy, mint kompátkelő, hajóút, kikötő, miegyéb meghatározott tá­volságában. Nem lehet példá­ul fürdeni települések belte­rületén, így például nem vet­heti magát a habokba valaki, ha a paksi gesztenyesoron sé­tálva érzi úgy, hogy elviselhe­tetlen a hőség. A zászlós rá­mutatott, ők a fürdőzőkön, csónakázókon kívül még szá­mos dolgot figyelemmel kí­sérnek, kezdve a hajóforga­lomtól a horgászatig. Ez utóbbi esetében természete­sen - mint mindenhol másutt - itt is engedély kell, ellenke­ző esetben akár százezer fo­rint is lehet a bírság. Idén vagy ötven-hatvan esetben kellett eljárást kezdeményez­ni. Egyébként Lengyel Nor­bert nem elégedetlen a folyón megfordulók viselkedésével, többségük betartja a szabá­lyokat, elfogadja a rendőrök tanácsait. A baj főként azok­kal van, akik vagányságból vállalnak felesleges kockáza­tot. Vida Tünde Első alkalommal rendeztek falunapokat Büitón, és ezzel újabb lépést tettek a közössé­gi élet felvirágoztatásáért. Régóta szerettek volna elin­dulni ezen az úton, például na­gyobb rendezvényeket tarta­ni, de ehhez hiányzott egy ál­landó hely. A közösségi ház lét­rejöttével elhárult ez az aka­dály, úgyhogy munkához lát­hattak a településrész lakói, mondta el az előzményekről szólva Farkasfalvi József, a külső városrészek településré­szi önkormányzatának képvi­selője. A tárgyi feltételek megléte és az ezzel párosuló akarat hamar meghozta gyü­mölcsét, a mintegy százfős kö­zösség rendezett már tánces­tet, közös disznóvágást, együtt szilvesztereztek, meg­ünnepelték a karácsonyt, rendszeresen van asszonytor­na, és nem feledkeznek meg a névnapokról, születésnapok­ról. A többi településrészhez hasonlóan most megrendez­ték a falunapokat is, ami régi álmuk volt. A kétnapos talál­kozó első estéjén a E Mobil együttes adott koncertet, de más formációkat, környékbeli amatőr zenekarokat is hallha­tott a közönség, fellépett a Tisztán vagy szódával, a Bábel és a Riff Raff. Másnap a sport, a gasztronómia és a hagyomá­nyok kerültek előtérbe. Míg a sportpályán közel tíz csapat kispályás labdarúgó-bajnok­ságot vívott, a főzőverseny résztvevői megmutathatták, milyen ügyesen forgatják a fa­kanalat. Tehették ezt két kate­góriában, pörkölt vagy halász­lé Totyoghatott a bográcsban. Mint kiderült, a helybeliek fő­zőtudományukra és sporttel­jesítményükre egyaránt büsz­kék lehetnek. Az ízek vetélke­désében mindkét kategóriá­ban helyi siker született, a zsű­ri a pörköltek közül Farkasdi Sándor, míg a hallevek közt Dóczi Attila főztjét találta a legízletesebbnek. Természete­sen az, hogy ki volt a szakács, csak a végén derült ki, a min­ták leadása, ahogy az egy főző­versenyen lenni szokott, név­telenül történt. Ami a sportot illeti, szintén a helyiek győze­delmeskedtek: a Biritói Aszok rúgták legeredményesebben a bőrt. Az eredményhirdetés után a környező települések tánccsoportjai léptek a világot jelentő deszkákra, fellépett a Paksi Elevenek Twirling Együttes is. A programok ke­retében kiállítás nyílott a kö­zösségi házban „Filléres emlé­keim” címmel. A gyerekekről sem feledkeztek meg a szer­vezők, nekik László Boldi­­zsárné segítségével kézműves foglalkozásokat tartottak. Ági néni elmondta, hogy néhány éve költöztek vissza Paksról Biritóra, ahol örömmel tapasz­talta, hogy milyen jó a közös­ség, a fiatalok mindenféle programot szerveznek, annak pedig külön örül, hogy az idő­sebbeket is hívják. Az első bi­ritói napokat bál és tűzijáték Fotó: Kövi Gergő (fent), Szaffenauer Ferenc (lent) Falunapok a közösségért

Next

/
Thumbnails
Contents