Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2007-06-01 / 11. szám

MOZAIK 12 Nem számokban mérhető eredmények Pakson majdnem hétszáz a kistérségben összesen közel ezerhétszáz diák számára tartanak D.A.D.A. oktatást a paksi rendőrkapitányság munkatársai. Magyarországon és Pak­son is 1994 óta folyik az amerikai eredetű program, melynek neve dohányzás, alkohol, drog és AIDS ve­szélyre utal, de - mint Heisler Judit mondja - en­nél sokkal többről szól. Az oktatás korosztályra sza­bott, az alsó tagozatosoknál 3-4. osztályban folyik, a fel­sőben hetedikben és nyolca­dikban. A kisebbeknél a hangsúly a szabályköveté­sen, közlekedési ismerete­ken van, felső tagozatban a tizenéves korosztályra le­selkedő veszélyekről esik szó, így a játékszenvedély­ről, fiatalkori bűnözésről, erőszakról és természete­sen a szenvedélybetegsé­gekről, AIDS-ről esik szó. A főhadnagy rámutatott, a D.A.D.A egy személyiség­­fejlesztő, biztonságra neve­lő eszköz, aminek ugyan nincs mérhető eredménye, de érezhető előnyei vannak. Ezek legjelentősebbike Heisler Judit szerint az, hogy közvetlen kapcsolatba kerül a fiatalokkal, s szá­mukra sem lesz teljesen idegen a rendőrség. A kap­csolatteremtésben sokat je­lent, hogy a főhadnagy ere­detileg pedagógus, illetve az, hogy nem csupán mun­kának tekinti a bűnmegelő­zést. Ezt bizonyítja a már hónapok óta sikerrel műkö­dő éjszakai sport, amelyet barátaival hívtak életre, hogy dohányzás, alkohol és drogmentes szórakozási le­hetőséget biztosítsanak a fi­ataloknak kéthetente pén­tekenként a Deák iskolá­ban. - Fontos, hogy ne csak azt mondjuk, mit ne tegye­nek, hanem mutassunk más lehetőséget is - fogalmaz. A rendőrség munkáját sokan segítik a bűnmegelőzésben, így a védőnők, pedagógu­sok. A tanárokra a jövőben valószínűleg az eddigieknél is jobban számítanak majd, hiszen míg korábban hár­man, most ketten végzik a D.A.D.A. oktatást, szep­tembertől pedig Judit ma­gára marad. Ezért azt szor­galmaznák - s ezt a Tolna Megyei Rendőr-főkapitány­ság Bűnmegelőzési Osztály­­vezetője is megerősítette -, hogy a pedagógusokat szé­lesebb körben bevonják. Daubner Gabriella szerint a pedagógusok számára szer­vezett továbbképzések jó szolgálatot tehetnek, hiszen így ők továbbadhatnák a rendőrségtől szerzett tu­dást bűnmegelőzés téma­körben. A paksi kapitányság egyébként nemcsak a fiata­lokra koncentrál a bűnmeg­előzés terén, hiszen például rendszeres vendégei a nyugdíjaskluboknak is, ám ez a programjuk egyedülál­ló a megyében. Vida Tünde Híres paksiak, paksi hírességek Mihálik Gézáné A pedagógusnapi megemlékezések kapcsán legalább néhány szó essék a mára elfelejtett polgári iskolai tanár­nő, az iskolaalapító Mihálik Gézáné született Bertalan Margitról. 1881-ben született, és 1919. augusztus 14-én halt meg Pakson. Felakasztották. A Paks-Bogyiszlói Védgát Társulat ve­zető főmérnökeként 1910-ben Paksra költözött két gyermekével Dr. Mihálik Géza és felesége, Mihálikné Bertalan Margit, aki férjhezmenetele előtt a bu­dapesti Erzsébet Nőiskolában végzett matematika-fizika szakos polgári iskolai tanárként. A barátságos, közvetlen mo­dorú házaspárt hamar megszerették, és a fővárosban a feminista mozgalmak cél­kitűzéseit megismerő művelt, agilis fia­talasszonynak sikerült több paksi csalá­dot megnyernie, hogy leánygyermekü­ket is taníttassák az általa létesítendő le­ánypolgári iskola osztályaiban. Ez az is­kolatípus akkoriban szinte a középisko­lai továbbtanulás lehetőségeit biztosítot­ta végzettjei számára. 1912. november 15-én kelt a vallás és közoktatási miniszter leirata: „...Mihálikné Bertalan Margit polgá­ri iskolai tanárnőnek megengedem, hogy Pakson magán polgári leányis­kolát állíthasson és tarthasson fenn...” Majdnem húsz évvel a polgá­ri fiúiskola megalapítása után meg­kezdődhetett a tanítás a leánypolgá­riban is, melynek tantermeit Mihálikné a ma Pongrácz-házként is­mert épület földszintjén bérelte. Az intézmény saját könyvtárral is ren­delkezett, és ösztöndíjakkal biztosí­totta a tandíjmentességet a rászoruló szegényebb sorsú, de tehetséges, to­vábbtanulni kívánó leányok számára. Telente a fiúpolgári tanárával, Kun Kálmánnal korcsolya- és ródlipályát alakítottak ki a gyerekek számára, hogy a téli sportolás lehetőségét is biztosítsák számukra. Miháliknénak fontos szerepe volt 1914-ben, a világháború kitörésekor a Pakson létesített ideiglenes hadikór­ház működtetésében is. A József Kirá­lyi Herceg Szanatóriumi Egylet paksi fiókjának elnökeként szervezte és ve­zette a fiúpolgáriban kialakított 100 ágyas kórház betegeinek ellátását és ápolását. A leánypolgári tantermeit pedig felajánlotta a fiúpolgári osztá­lyainak elhelyezésére. Tevékenységé­nek értékét kormánykitüntetéssel, az Auguszta Arany Emlékéremmel is­merték el. 1919. júliusától a paksi direktórium tagjaként irányította a község iskolái­nak államosítását. Ezért őt a fehérter­­ror különítményesei (Takács Józseffel és Wiedemann Antallal együtt) bírói ítélet nélkül elhurcolták, megkínozták, és 1919. augusztus 14-én a községháza udvarán felakasztották. Nevét emlék­tábla őrzi a hajdani községháza (ma egészségház) falán a Deák Ferenc ut­cában. Sírja a Kálvária temetőben még megtalálható. Forrás: Paks nagyközség monográfi­ája, Szerk: Németh Imre. Paks, 1967.; Zimányi Magdolna: Mihálik Gézáné, in: Kioltott fáklyák. Emlékezés a fe­hérterror pedagógus áldozatairól, Tankönyvkiadó, 1963. 135.-140. o. Kernné Magda Irén Fotó: Fonyó Dániel

Next

/
Thumbnails
Contents