Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2007-05-18 / 10. szám
10 MOZAIK Ismét egy mozgó ünnep, időpontját azonban könnyű kiszámolni, pünkösdvasárnap ugyanis a húsvét utáni ötvenedik napra esik. Ehhez az ünnephez a húsvéthoz hasonlóan keresztény és pogány elemek is kapcsolódnak. Hagyományaink közé tartozik a pünkösdi király és királyné választása, akik a tavasz eljövetelét, a termést, a szaporodást akarják titokzatos, részben már értelmüket vesztett szertartásokkal biztosítani. (Például a pünkösdi király ingyen kocsmázásával.) Az egyház, mivel ezeket nem tudta teljesen kiirtani, igyekezett keresztény tartalommal megtölteni, mondván, a tavaszi virágzás a Szentlélek eljövetelének szimbóluma. Ha azt kérdezik, hogyan kapcsolódik a pünkösdikirályválasztás a Szentiélekhez, azt mondom, sehogy. De hát nem is ez a lényeg! Számunkra legyen elég annyi, hogy hazánkban az egyik legnépszerűbb ünnepkör a pünkösd. Az egykori szokásokról száEurópa hét A Comenius 1 „Európa hét” elnevezésű program keretében 22 fiatalt fogadtak a Vak Bottyán Gimnázium diákjai Hollandiából, Olaszországból, illetve idén először Lengyelországból, ugyanakkor huszonnégyen vendégeskedtek Olaszországban, Lengyelországban és Németországban. A lehetőség nem új keletű, hiszen az iskola 1998 óta részt vesz a Tempus Közalapítvány Socrates Comenius 1 programjában, 2000- től pedig felvállalták a diákcserét is. Eddig több mint kétszáz fiatal volt a vendégük, illetve utazhatott. A pályázati lehetőségre Csipkéné mos leírást találhatunk a magyar irodalomban is. Legismertebb talán Jókai Mór Egy magyar nábob című regénye, melyben, ha jól emlékszem Kiss Miska - a filmben Bicskey Tibor (Micsoda pasi volt!) - szerezte meg a pünkösdi király címet. A cím sorsát ügyességi játékokon döntötték el. A legényeknek a lovakat szőrén megülve, kifeszített akadályokon kellett túljutniuk, (nem ám kocsiból kikönyökölve, tuctuc zenét hallgatva skubizom a nőket), hogy aztán a győztest fiatal lányok koronázzák meg saját készítésű virágkoszorúval. A királynak ezután egy évig privilégiumai voltak, meghívták a lakodalmakba, mulatságokba, ingyen ihatott a kocsmában, őrizték a marháját, s ha valami vétséget követett el, elnézték neki. A pünkösdi királyság nem tart túl sokáig, a győztes mindössze egy évig lehetett a „falu bikája”. Innen ered a „pünkösdi királyság” kifejezés, amely a rövid ideig tartó, bizonytalan hatalmat jelent. Érdekesség, hogy a „pünkösdi király” jelentését mennyire komolyan vették: Ferenc Józsefnek, a kiegyezés után történő megkoronázása eredetileg pont pünkösdhétfőre esett volna. Egy élelmes szervező azonban felfigyelt az időpont jelentőségére, és hogy a király uralkodása nehogy csak „pünkösdi királyság” legyen, pár nappal elhalasztották a jeles eseményt. (Ki tudja, Ferenc József talán éppen emiatt uralkodott olyan sokáig.) Kedvelt szokás volt még a pünkösdölés és a pünkösdikirályné-járás. Ez utóbbi a lányok termékenységvarázsló ünnepi köszöntője. Csoportosan házról házra jártak köszönteni, közben rózsaszirmokat hintettek szét. A legkisebb, legszebb köztük a pünkösdi királyné, aki néma szereplője a játéknak, nem volt szabad mosolyognia, még akkor sem, ha a háziak nevettették. A rítus mágikus célja a kender növekedése. (Ez a kender nem az a kender, pontosabban nem „arra” használták!) A leánykák magasra emelték a királylányt s közben azt mondták: „Ekkora legyen a kender!” Mint említettem, ismert szokás volt még a pünkösdölés, azaz a mimimamázás, a mavagyon-járás és a mivanmajárás! (Esküszöm, nem én találtam ki!) Általában lányok voltak a szereplői, de volt, ahol legények is részt vettek a játékban. A házról házra járó csoportok bekéredzkedés után szavaltak, énekeltek, táncoltak. A szokásnak jellegzetes dallamai voltak, mint például a „Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja"; vagy a „Mimi-mama mi van ma, piros pünkösd napja”. (Jól van, így már értem az elnevezést is.) Az ünnephez kapcsolódnak időjárás-, és termésjósló hiedelmek is. Úgy tartották, ha ilyenkor esik, jó termés várható, de azt is mondták: pünkösdi eső ritkán hoz jót. (Hát, az egyik tutira bejött.) Hogy a pünkösdi népszokásokhoz mikor és hogyan kapcsolódott a sörfogyasztás, azt nem sikerült kiderítenem. Egy viszont biztos, mára már nélkülözhetetlen része a pünkösdi ünnepkörnek! Hahn Kocsis Éva az idegen nyelvi munkaközösség vezetője figyelt fel. A tanárnő elmondta, fontosnak tartja, hogy a pedagógusok mellett a diákok is részt vehessenek a programban, a közös munka során gyakorolhassák az idegen nyelvet, amit uniós csatlakozásunk óta még inkább szükségesnek tart. Az iskolának egyébként jelenleg két nyertes Comenius 1 pályázata van, az egyik témája a sport és művészet, a másik keretében pedig az egészséges étkezéssel foglalkoznak egész évben. A pályázatok kapcsán kilenc ország 11 iskolája működik együtt, közösen állítják össze a teljes éves munkatervet, amelynek a diákcsereprogram csak egy szelete. A diákok már ősszel tudták, kihez mennek vendégségbe, illetve kit fogadnak, így még a találkozó előtt tudnak egymással levelezni, beszélgetni a világhálón. Csipkéné Kocsis Éva elmondta, hogy bár egész évre nagyon sok munkát jelent ez a vállalás, bízik abban, hogy lesz folytatás. Hozzátette, hogy egyre több a fiatal kolléga van, aki tud angolul, élvezik az iskola vezetése, a kollégák és szülők támogatását, és úgy tűnik vállalkozó kedvű, érdeklődő diákban sincs hiány, mindez pedig biztató. Braun Lotti számára a program elsősorban a nyelvtanulás miatt volt vonzó. - Egy hét nem túl sok idő, de azért sok mindent megtudtunk egymásról, a másik ország szokásairól - mondta. A diáklány bízik abban, hogy jövőre ő is utazhat Olaszországba vagy Hollandiába. -hgy-Kalendárium: pünkösd
