Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2007-05-04 / 9. szám
MOZAIK 15 Jó napot, mi újság? Schuckert József Hangját sokan ismerik, zenéit - igaz nem saját szerzeményekről van szó - rengetegen kedvelik. Feltűnik a paksi televízió képernyőjén, ahol híreket tolmácsol. Ugyanezeket maga gyűjti csokorba, hogy a Fortuna Rádió hallgatóinak továbbítsa. Schuckert József, vagy ahogyan Pakson és környékén ismerik, Suki, esetleg Suki bácsi, szereti a kihívásokat, a rakott tésztát - nemcsak enni - és persze a hatvanas-hetvenes évek zenéit. Tősgyökeres paksi, polgári családba született, ami egyszerre jelent jót, is rosszat is. Az utóbbiak közé tartozik, hogy osztályidegenek voltak, és nem vették fel például óvodába. - Hiányzik az a három év - adja tanújelét, hogy a humor nem áll távol tőle. Ezt bizonyítja hétről-hétre a Fortuna Unikumban is, ami egyike a kedvenc műsorainak a Fortuna Rádióban. Eddig azonban hosszú út vezetett, mégpedig néha megpróbáltatásokkal, máskor kihívásokkal teli. Az utóbbiakat maga keresi, mert úgy véli, ha ezekkel szembe néz, bizonyíthatja, mire képes. Felmenői mesterek voltak, s a maguk urai. Egyik nagyapja késes, a másik szeszgyáros volt, édesapja pedig - mint ahogyan a paksiak emlékezhetnek - órásmester és ékszerész, valamint látszerész. Suki egészen jó gimnáziumi eredménye ellenére nem tanult tovább, hanem apja mesterségét választotta. E mögött az utolsó két gimnáziumi évben tanúsított lazaság mellett az állt, hogy így nem kellett elmennie a városból, és nem kellett feladnia akkoriban felfedezett nagy szerelmét, a magnós klubot. - A miénk volt az országban a második, ahol sztereóban szólt a zene - mondja büszkén. Hasonló érzés bujkál a hangjában, amikor arról beszél, hogy édesapja volt a mestere. Tőle nem csak a szakma csínját-bínját tanulta meg, hanem a család iránt érzett elkötelezettséget- Ugyanolyan jól főzött, mint én. És sütni is tudott velem ellentétben - teszi hozzá. Édesanyjának a hivatása az volt, hogy a három fiút és férjét kényeztesse étellel, tiszta ruhával és határtalan nagy szeretettel. Egy év szakmai gyakorlat, két év katonaság után a házasság következett, s a munka a családi órás üzletben, ahol nem sokáig bírt nyugodtan ülni a fenekén, mindig vállalt ezt-azt. Előbb a kisiparosok képviseletét, aztán or-Tehetségesek, fiatalok Antóni Csanád A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola negyedik osztályos tanulója, Antóni Csanád a sport megszállottja. Több sportágban is lehet rá számítani, rendszeresen edz délutánonként az iskolában, és versenyekre jár, legyen az mezei futás, floorball vagy duatlon. Számos kiváló eredményt ért el megyei és országos megmérettetéseken. A nagy kedvenc azonban a kosárlabda, első osztályos volt, amikor az ASE kölyökcsapatának tagja lett. Három éve edzője Nagy Gábor, aki szerint a fiú rendkívüli kitartással dolgozik, mindig többet, jobbat igyekszik kihozni magából. Már most valószínűsíthető, hogy adottságai fanatikus szorgalmával kiegészítve sikeres sportemberré tehetik. Csanád csillogó szemmel mesél a kosárlabdáról, szeretne egyszer magyar válogatott játékos lenni, tudja, ehhez rengeteget kell dolgoznia. Szülei több évig kosaraztak, így egyenes ágon örökölte ennek a labdajátéknak a szeretetét, édesapja a városi bajnokság aktív résztvevője. A fiú lelkes szurkolója a felnőtt csapatnak, igyekszik tanulni tőlük. Életkoránál fogva részt vehet a gyerek- és kengurubajnokságokon is, nem ritka, hogy csapatának legeredményesebb pontszerzője. A sport mellett a tanulást sem hanyagolja el, jó tanuló, szereti a matekot, a környezetismeretet és az irodalmat. Kevés szabadidejében számítógépéhez ül vagy zenét hallgat. A családban természetes a sportos élet, hatéves kishúga is a mozgás, a sport szeretetét látja otthon. Példaképe lehet a bátyja, aki korát meghazudtoló kitartással, szorgalommal dolgozik nem titkolt célja eléréséért, -bzsszággyűlésiképviselő-jelöltséget. Utóbbit azért, hogy a kis- és középvállalkozások boldogulását segítse. Hasonló célokkal vállalta a helyi képviselő-jelöltséget azzal kiegészítve, hogy itt már szülővárosáért is tenni akart. Elég sok meghasonlással járt egyéni képviselőként dolgozni, de úgy érzi, jobbára sikerült a programjában ígérteket megvalósítani. Ennek ellenére nem választották újra. A politika, s a helyi ügyek iránti érzékenysége megmaradt, ma is jól eligazodik az önkormányzat háza táján. Ennek munkájában veszi hasznát a Fortuna Rádió hírszerkesztőjeként. A váltás több mint tíz éve történt életében, már a kísérleti adásoknál ott volt, 1993-ban csendült fel az első Leporolt LP-k című nosztalgiaműsor. Ennek utódja a Suki-koktél, melynek összeállításán, vezetésén túl főszerkesztői teendőket is ellát a Fortunában, de kalandozott kicsit az írott sajtó világába, s feltűnik a helyi tévé híradójában is. A fortunás munka rengeteg örömöt és sikert hozott már, az egyik hetedhét országra szóló közülük a Guiness-rekord: 42 órás műsorvezetés, amire a sokat emlegetett bizonyítási vágy ösztökélte. Közben 29 év után elfáradt házassága felbomlott. Újabb kihívásként állt előtte a feladat, új életet kezdem. Sikerült, kiegyensúlyozott, boldog, új társra talált. Miként korábban szüleiről, most gyerekeiről, Grétáról és Gergőről is cseppet sem titkolt büszkeséggel beszél. Imád főzni, a bonyolult ételek elkészítésétől sem riad vissza, de kedvence a rakott tészta, ami egyszerű, könnyen készíthető, de nem szab határt a szakács fantáziájának. Emellett persze zene és zene minden mennyiségben, illetve némi rejtvény és kvíz, illetve a legújabb lehetőség, megfelelni az elvárásoknak, mint a helyi kosárlabda-mérkőzések szpíkere. -vt-Fotók: Vida Tünde (fent), Molnár Gyula (lent)