Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2007-03-23 / 6. szám
12 MOZAIK A verőfényes tavaszi délelőttön, több százan idézték fel a Szent István téren a 159 évvel ezelőtti március 15-i esős nap reggelét az ünnep szónokával, Hajdú János polgármesterrel és a Bezerédj Általános Iskola diákjaival. Hajdú János beszédének első részében Széchenyi István munkásságát vázolta fel, aki, mint mondta, igazi liberális reformer volt, de mégis megtalálta a középutat az uralkodóval való együttműködés és szembenállás között.- Az események nem történnek csak úgy, forradalmak nem robbannak ki csak úgy, különösen nem nálunk Magyarországon, itt aztán nem! Itt sokat kell tenni az uralkodónak, a hatalmon lévőknek, hogy a nép haragra gerjedjen, hogy az idő megérjen... - fogalmazott. 1848 márciusában ez az idő elérkezett. Mégis a világ egyik legbékésebb eseménysorozatára emlékezünk. - A március 15-i forradalom, a mindent legyőző lelkesedés, a felemelő beszédek és a hatalmas indulatok ellenére kiegyezésre törekvőnek nevezhető már az első óráitól kezdve. A Pilvaxból indulók nem az indulatok hergelésére játszottak, nem ellenőrizetlen események elindításában jeleskedtek, nem a rendbontást, az aljas indulatok elszabadulását keresték és kívánták - mondta a szónok. A kiegyezés ellentmondásos korszakának érintésével fejeződött be a történelmi áttekintés. Hajdú János záró gondolatában a következőképpen összegezte a korszak üzenetét: - Boldog és elégedett lehet annak a nemzetnek, annak az országnak az uralkodó osztálya vagy vezetéssel megbízott rétege, amelynek olyan türelmes, béke- és rendszerető polgárai vannak, mint a magyar. Viszont azt is tudnia kell a kormányzatoknak, hogy mindennek eljön az ideje: a türelemnek és a béketűrésnek vége szakadhat egyszer... A beszédet a Bezerédj Általános Iskola diákjainak ünnepi műsora követte, majd Jámbor Pál szobrának megkoszorúzása zárta a rendezvényt. A paksi ünnepség békésen, nyugalomban telt, a városi rendezvényen együtt emlékeztek a forradalomra a jobb- és a baloldali politikusok.-SHonvédsorsok a szabadságharcban Előző lapszámunkban indult cikksorozatunk a paksi Kornis testvérekkel foglalkozik. Most a második, befejező részt közöljük. Kornis Pál honvédszázados 1824. január 28-án született Bölcskén. 0 is jogot végzett, és a forradalom kitöréséig ügyvédként dolgozott. 1848 novemberétől lett hadnagy az 1. utászezredben, illetve a 2. utászzászlóaljnál. Egyes adatok szerint már 1848. decemberben, más adatok szerint 1949. februárban kapott főhadnagyi rangot ugyanitt. 1849 márciusában századossá léptették elő, egyben áthelyezték a IX. hadtest 3. utászzászlóaljához. Élete során a megyei közélet szereplője volt: tagja az 1848 májusában és az 1861. januárban választott Tolna megyei állandó bizottmánynak, neve megtalálható az 1872. évi Tolna vármegye legtöbb adót fizető bizottsági tagjainak névsorában is. Kornis Pál a kiegyezés idején városunkban élt, ügyvédként dolgozott, és Pakson halt meg, 1876. március 31-én. A tótváradjai Kornisok jogász leszármazottai közül többen éltek egészen az 1940-es évekig Pakson, ügyvédként, szolgabíróként dolgoztak. A kúriájukat, a Kornis-féle házat (ahogy az 1893/94-es polgári iskolai évkönyv nevezte) Paks önkormányzata megvásárolta a létesítendő polgári iskola számára, a család pedig a Malom (mai Deák Ferenc) utca 18-as számú házba költözött, az egykori szolgabírói hivatal szolgálati lakásába. Sajnos, a családi sírbolt, mint Pakson annyi más híres családé (elég, ha csak Deák Ferenc nővérének, nemeskéri Kiss Józsefné Deák Jozefának sírjára gondolunk), mára megsemmisült, helyét, sírköveit eladták, átcsiszolták, de utcanév őrzi a Kornisok emlékét. És ahogy múlnak az évek, elmondhatjuk, bár nem mindegyikőjükét, de közülük egyre többeket, és egyre személyre szólóbban ismerjük azokat a honfitársainkat, egykori paksiakat az 1848-49-es forradalom és szabadságharc honvédéi közül, akikre kegyelettel és tisztelettel emlékezünk március 15-én. Források.- Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban, I-III. k. Heraldika, Bp. 1998.- Bona Gábor: Kossuth Lajos kapitányai, Zrínyi Bp. 1988.- Tolna megye 1848-49-ben, Szerk: Dr. Dobos Gyula, Szekszárd, 1998. - Dr. Horváth Árpád: A Tolna megyei 1848-as szabadságharcosok nyomában, in: Tanulmányok Tolna megye Történetéből, (továbbiakban: TTmT.) I.k. Szekszárd, 1968.- Dr. Braun Sándorné: Tolnavármegye és a rendi országgyűlések, in: TTmT. VIII. k.- Dr. Horváth Árpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában 1848-1872. között, in: TTmT. VIII. k. Szekszárd, 1978. Itt szeretném megjegyezni, hogy az általam ismert források nem következetesek a Kornis családnév írásában, egyaránt előfordul a Kornis és a Korniss írásmód is. Mivel főként Bona Gábor adatait használtam fel, ezért az ő általa használt írásmódot vettem át. Egyébként a tótváradjai Kornisok esetében a családtörténeti szakmunkákban is így található. Kernné Magda Irén Fntfv Mnlnár fíx/nla Együtt, békében ünnepeltünk
