Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)
2006-03-10 / 5. szám
MOZAIK 11 Híres paksiak, paksi hírességek Daróczy Zsiga Közeledve a magyar sajtó napjához, érdemes legalább néhány mondatban megemlékezni arról, hogy Pakson 1882 és 1901 között jelentek meg különféle újságok, folyóiratok. A korabeli újságírás meghatározó személyiségei Balás Sándor és Daróczy Zsiga. Balás Sándor szerepe ismertebb, a róla elnevezett díjat a helyi sajtó munkatársai kaphatják meg színvonalas munkájukért. Daróczy Zsiga egész életében legfontosabb feladatának tartotta Paks közéletének sajtóban való megjelenítését, paksi újságok kiadását. Királydaróci Daróczy Zsiga (Zsigmond, István, Ferenc) földbirtokos, laptulajdonos, alapító szerkesztő', új-Lazán heverészek az ágyon. Fontos rekvizitumok körülöttem. Távirányító készenlétben, mogyoró a kézben, borocska a vérben. Kattintok, s máris képben vagyok. Tudom honnét fúj a szél, és honnét hull a hó... Tudom ki a hunyó és miért van a bunyó... Tudom, hogy a néző szeretnivaló. Reklámszignál. Álmodnék egy álmot magamnak, de mire ellazult agysejtjeim dolgozni kezdenének, rosszcsont kölykök édesanyja vakítóan fehér ruhában hirdeti az intelligens mosópor mindenhatóságát. Óvatosan lejjebb csúsztatom a tekintetemet, egészen a pólómig. - Már megint bepaliztak! - konstatálom rezignáltan. Rám sóztak valami minimál IQ-jú port. A hülyéje kifakította a reklámfeliratot, és meghagyta egy szombati háságíró Pakson (Dunakömlődön) született 1846. november 17-én. A családi hagyományok szinte kötelezővé tették számára a közösség érdekeit képviselő, támogató szerepvállalást. Vagyonának jelentős részét áldozta arra, hogy megteremtse és finanszírozza Pakson helyi lapok megjelenését. A korabeli újságok, melynek tulajdonosa vagy munkatársa: a Paks-Kalocsai Közlöny, a Magyar Szövetség, a Paksi Lapok, a Duna Vidéke, a Paksi Hírlap fontos hírforrásai településünk életének. írásaiból megismerhetjük a paksi közélet mindennapjait. Ezek a cikkek hívták fel a lakosság figyelmét a közállapotokra: a fíloxéra veszézibuli sültkolbászos, forralt boros emlékét. Elmosolyodom és lapozok... A csatorna új arculata nem rossz. Gondolkodásra sarkall... Azt kapjuk, amit szeretünk, vagy azt szeretjük, amit kapunk? Ideáljainkat igazítjuk a tömegkultúrából áradó mintákhoz, avagy éppen fordítva, árgus szemek kutatják viselkedésünket, szokásainkat, hogy ahhoz igazítsák az eladásra kínált televíziós világot? A híradóban egy rövidhírre figyelek fel: „Kosztolányi Dezsőről elnevezett újságíró iskola kezdi meg működését. .. ” Ismét egy tanoda a tenger sok között. Természetesen jeles újságírók tanítanak majd, utóvégre „minden mesterség azzal mulat, azzal vétkezik, amivel kenyerét keresi” - jegyezte meg egykor egy Kosztolányi Dezső névre lyeire, egy gőzfürdő létesítésének fontosságára, a méhészegylet alapítására, a korszerűbb gazdálkodás teendőire, a tűzvészek, biztosítási csalások áldozatainak szenvedéseire, a község településfejlesztő politikájának hiányosságaira. A paksi sportbarátok a Daróczy-virtusúszást is az ő egykori híradása nyomán elevenítették fel. E tevékenysége Daróczy majdnem teljes vagyonát elvitte, nem vette észre, vagy nem akarta tudomásul venni, hogy a XIX. század végi dunántúli kisvárosok lakossága sem gazdasági lehetőségei, sem kulturális igényei alapján nem képesek fenntartani egy városi hetilapot. Elszegényedve, megkeseredett emberként hunyt el 1911. június 19-én. Sírköve a Kálvária temetőben található. Kernné Magda Irén hallgató tollforgató. Jó volna megtanítani a leendő újságíróknak, hogy nem lehet mindent megtanulni. A kíváncsiság például nem tanítható, miként az emberek szeretete sem. Nem szólva a tehetségről. Sokat emlegetik manapság, hogy tele vannak a médiumok negatív tartalmú hírekkel. Talán, mert ezek megírásához kell a legkevesebb tehetség. Felmutatni a jót, úgy, hogy az ne tűnjék hencegésnek, és ne legyen lapos, unalmas, sokkal inkább szívet melengető, követendő példa - nos, ide már nem árt némi tehetség sem. Csak halkan jegyezném meg, talán egy ilyen tanfolyamnak nem kellene Kosztolányi Dezső neve mögül kukucskálnia. Kosztolányiról nevezzünk el például egy parkot, ahol belecsőrözhetünk egy gömbölyded vadgesztenyébe. Kosztolányi talán visszamosolyogna ránk.-dínó-Kísértetek kora Suhai Pál válogatott és új verseit tartalmazó kötete bontóján az alaszkai Yukon folyó vidékéről származó temetkezési táncmaszk látható. „A viselője arcát csak félig eltakaró álarc élők és holtak összetartozását jelképezi” - olvasható a könyv borítóján. Suhai Pál „kivételes alkalmakkor lépett nyilvánosság elé. Három évtized alatt háromszor. De mindannyiszor gondosan megformált, kiérlelt művekkel illetve kötetekkel” - ajánlja olvasói figyelmébe a versgyűjteményt a kötet kiadója, az Orpheusz, majd Suhai formai biztonságát, modernségét és egyúttal a nemes hagyományokhoz kapcsolódó művészi igényét is méltatja. „A történelmi események, mondhatom, komolyan befolyásolták az életemet és gondolkodásomat...” - írja a költő a kötet Pályám emlékezete című prózai írásában. „Én írtam verseimet, ők meg engem. Modern kalózként múlt időkben hajóztam, s bujkáltam - időtlenül a jelen útvesztőiben. Folyton összeadódtam és kivonódtam, kivonultam és beivódtam, pőre indulatokat idéztem. Csak idéztem, s közönséges túszdrámába keveredtem. Játszottam: lejátszódtam. Megszülettem, ha megelőztem önmagamat” - vallja a kötetről a szerző. Suhai Pállal olvasói, iskolatársai április 10-én újra találkozhatnak a városi könyvtárban. Remit Tenda Reklám, image, tehetség Gondolatok a sajtó napján...
