Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)
2006-02-24 / 4. szám
MOZAIK 11 Egy levél margójára Lapunk előző számában közöltük Serdültné Benke Éva levelét, melyben azt kifogásolja, hogy Paks nem állít méltó emléket Palágyi Menyhértnek. E levél nyomán kerestük meg több helytörténeti vonatkozású tanulmány szerzőjét, a Paksi Városi Múzeum nyugalmazott múzeumpedagógusát. A polihisztor Palágyi Menyhért - mint Kernné Magda Iréntől megtudtuk - matematikus, filozófus, irodalomtörténész és esztéta volt, s csupán egy évet élt Pakson. Munkásságáról máig nem készült összefüggő monográfia, jóllehet a magyar gondolkodástörténet kiemelkedő alakja, s azon kevés magyar filozófusok egyike, akik nyelvterületükön kívül is hatottak, sőt iskolát teremtettek. Némelyik, korábban vitatott vagy dilettánsnak ítélt elméletében pedig gyakran a jelen legkorszerűbbnek ítélt irányzatai ismerik fel elődjüket. Palágyi Menyhért 1859. december 16-án született Pakson. Apja, Silberstein Sámuel, szegény sorsú zsidó vándortanító, aki Kossuth katonájaként részt vett a szabad■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ságharcban, fiát Melchior Salamon néven anyakönyveztette. Az egyre népesebb családot a nyomorúság városról, városra költöztette, Pakson mindössze egy évig laktak. Palágyi Menyhért Kassán végezte el a reáliskolát, majd apja mellett itt dolgozott segédtanítóként. 1881-ben matematika-fizika szakos tanári diplomát, 1886-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Huszonegy éves volt, amikor az akadémia kiadta Vonalgeometriai tanulmányait, disszertációja, Az ész törvénye filozófiai ismeretét bizonyítja. Budapesti és vidéki középiskolák tanáraként dolgozott, de bekapcsolódott a korabeli irodalmi életbe is, szerkesztője volt az Irodalmi Lapoknak, az Új Nemzedéknek, illetve az öccsével együtt szerkesztett Jelenkornak. Szerteágazó irodalomtörténeti munkásságának mintegy összegzése az 1900-ban kiadott monográfia: Madách Imre élete és költészete. 1905-től filozófiát tanított a kolozsvári egyetemen, ekkorra már számos művét adták ki itthon és külföldön. A biológiai idealizmus képviselője, jelentős szerepe volt a vitalista filozófia elindításában, a relativitáselmélet előkészítésében. 1919-től Németországban a darmstadti egyetemen tanított filozófiát 1924-ben bekövetkezett haláláig. Vida Tünde Az Energetikai Szakközépiskola minden évben rendez Palágyi Menyhért emlékére, s az ő nevével fémjelezve matematikaversenyt. A többfordulós megmérettetésre hetedik-nyolcadik osztályos diákok nevezhetnek. Az idei verseny múlt hónap végén zárult. Első Kovács Zoltán lett (Bölcske), második Lippai Péter (Paks), harmadik pedig Kiss Renátó (Dunaszentgyörgy). A Paksi Polgári Kör kezdeményezésére emléktábla is készül Palágyi Menyhért tiszteletére. Mivel a polihisztor szülőháza már nem áll, ezt a városi könyvtár falán helyezik majd el. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Együtt könnyebb célba érni Huszonkét család képviselte magát a Nagycsaládosok Paksi Egyesületének éves közgyűlésén. Az elmúlt évi munkát Tumpek János, az egyesület elnöke tekintette át, majd Feil Ferencné a pénzügyi beszámolóval folytatta a tanácskozást. Az egyesület viszonylag nagyobb összegből gazdálkodott, mert rendszeresen pályáznak a Nemzeti Civil Alapprogram által biztosított keretre, melyből tavaly számítógépet vásárolhattak 250 ezer forint értékben. Ezen felül több mint 400 ezer forinttal rendelkeztek az előző esztendőben. Az ülés során petíciót fogalmaztak meg a jelenlevők az új családtámogatási rendszerrel kapcsolatban. Ebben kifejtették, hogy az új rendelkezés az egy- és kétgyermekes családok számára kedvező, a nagycsaládosokat hátrányosan érinti. Idén szeretnék elérni, hogy a civil szervezeteknek legyen Pakson egy irodahelyisége. Megrendezik hagyományos programjaikat is, újdonságként pedig a Dunaparti családi napokon közösen szeretnének főzni, hogy hangot adhassanak véleményüknek: együtt könnyebb célba érni! S. Szabó Örök szerelmek, percnyi szeretők Ez a címe Harmat Béla 2005-ben Orfűn kiadott könyvének. Amikor megmutatta költeményeit a szerző egyik érdeklődő és értő barátjának (kiderül a kötetből: ő Botár Attila költő, az előszó írója), sietve leszögezte: „ezek csak olyan alkalmi versek.” „Joggal kérdezhetik: ha tisztában vagyok ezen írások irodalmi értékével - szólítja meg a szerző az olvasót a hátlapon - miért kellett megírnom... őket? ... mert megrendelődtek. És mert örömet szereztem velük magamnak, a versek címzettjének, s talán... néhány kívülálló olvasónak is.” A kötet verseiben a vonzás, a vágyakozás, a varázslat izzása, a lopva szeretés, a titkos találkák megidézése, az újrakezdés mámora és kétségei után Harmat Béla tollán is (fohász- és föloldozást kérő) versek után megszületik az elbocsátó üzenet. (Mosolygós-szomorkás versike...) Ekkor a versíró már nem a régi hódító, harcos, büszke férfi: Már megnyugodtam. Régesrég nem érzem,/ hogy nincs éltem, ha nélküled kell élnem, / nem omlott össze a világ. (Évforduló) Érdemes szemügyre venni, Harmat Béla miképpen jeleníti meg a szerelmi gyönyört. A kéj a szerető arcán elomló. (Kérdések) Ugyanebben a versben: Simogatlak és kíváncsi kezem / ráég bőrödnek bíbor parazsára. Máshol vad paripa, amely eltép minden béklyót (a Milyen lehetsz című szonettben.) Parázslóit az ágy is, e vén pogány oltár t egybeforrasztotta testünket a kéjjel. (Tilosban) Harmat Béla az Elmúlások ciklusban köszönti egyik ősét és másokért-gondban, szeretetben, békében élő (már halott) édesanyját. Műfordításait is közli a könyvben, főként Heinrich Heine verseit ültette át magyarra. A könyvet Csepeli István, Kormos Erzsébet és Harmat Attila rajzai díszítik. Remit Tenda Fotó: Fonyó Dániel