Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)

2006-02-10 / 3. szám

MOZAIK 15 Jó napot, mi újság? Agócs Mihályné Három éve még a Bezerédj Általános Iskola tanáraként oktatta a gyerekeknek a kémiát, a biológiát. Kedvenc témája a drogprevenció és az egészséges életmód volt. A felnőtteknek az XL-klubban segített a fölösleges kilók elleni harcban. Aztán egyszer csak váltott...- A paksi korszak lezárult. Életem szép és tartalmas idó'szaka volt, mert sokat ta­nultam a vezetőktől és a kol­légáimtól is, de új kezdődött, egy más fajta életforma, új kihívások - kezdi Agócsné Zsuzsa. Mindig érdekelték a közoktatásban zajló folya­matok, reformok. Kíváncsi volt, mi van a háttérben. Amikor a közoktatás-vezetői szakvizsga megszerzéséhez látott, eszébe sem jutott, hogy egy intézmény vezetője legyen, csak tetszett, hogy jobban megérti az összefüg­géseket. - Éppen hogy meg­száradt az oklevelemen a tin­ta, mikor megjelent a madocsai önkormányzat ki­írása, hogy igazgatót keres­nek az iskola élére. A döntés nem volt könnyű: nagyon jó közösségben dolgoztam, mérlegelnem kellett, hogy egy viszonylag biztos, nyu­godt állást, ahol jól éreztem magam, élveztem a kollégák megbecsülését és szeretetét, feladjak-e egy nagy kihívá­sért - meséli. Zsuzsa azon­ban sosem ment el a kihívás mellett. Nagy hegycsúcshoz szokta hasonlítani, melyet meg kell mászni.- Amikor kapaszkodik fel­felé az ember, még jobban látja a következő akadályt, és az is egyre vüágosabbá válik, hogy a csúcsot nem fogja meghódítani, mert az egyre messzebb van, de ki­tartó munkával esetleg meg­közelítheti azt, amit el sze­retne érni. Kérdésemre, hogy miből is áll új munkahelyének igazi kihívása, sorolni kezdi:- Megbirkózni egy intéz­mény irányításával, a tantes­tületben egy új értékrendet kialakítani, elfogadtatni, a munkát megszervezni és még sorolhatnám. Egy kiala­kult szokásokkal rendelkező közösségbe kívülállóként be­illeszkedni nem könnyű, de nagyon törekedtem arra, hogy ami abban a testület­ben érték, hagyomány, azon ne változtassak - meséli. Új vezetőként első ténykedései­nek egyike volt az informati­kai fejlesztés, a gép­park kialakítása. Nagy hangsúlyt fektet a tehetség­­gondozásra, vala­mint a nyelvtanulás­ra. Igazgatóként is tanít, megyei ötödik helyen végzett leg­utóbb egyik tanítvá­nya. Újdonság volt szá­mára, hogy az iskola mennyire részt vesz a falu életében, min­den megmozdulásá­ban együtt dolgozik az önkormányzattal és a szülőkkel. Nagy eredménynek tart­ja, hogy maga mö­gött tudhatja nem­csak kollégái, de az egész fa­lu támogatását. Amikor a családja felől ér­deklődöm, felhőtlen örömöt látok arcán:- Mindenképpen életem első fontos értéke és értel­me a három gyermekem. Egyik lányom ötödéves böl­csész Veszprémben, másik főiskolára jár és az állam­­igazgatási pálya irányába tart, fiam az ESZI-ben ta­nul - mesél róluk. A munka és a család mellett nem sok szabadidő marad már, de azért a szépirodalom olva­sására jut egy kicsi, az XL- klubból azonban már csak az egészséges életmód ma­radt, némi uszodai prog­rammal. Újabban pedig ze­nét is hallgat, amikor utazik az iskolába. Nagy kihívás a közoktatás­ban a kistérségek kialakulá­sa, azok közoktatási felada­tainak kialakítása. Azért, hogy ezt is át tudja tekinteni, kistérségi tanügy-igazgatási szakértői oktatáson vesz részt. S mivel a pályázatírás a kis iskolában a pénzszerzés egyik kényszerűsége, azzal is ismerkedik, mégpedig úgy, hogy bekapcsolódott egy eu­rópai uniós projekttervezői képzésbe. S. Szabó Tehetségesek, fiatalok Juhász Kitti Kittit bizonyára sokan isme­rik azok közül, akik gyakran fordulnak meg kiállítás­megnyitókon, városi össze­jöveteleken, hiszen a Kalinkó együttessel gyak­ran vállal fellépéseket. Leg­utóbb csupán saját citerájá­­nak kíséretében csendült fel gyönyörűséges hangja. - Zongorázni szerettem volna, de sajnos nem volt hangsze­rünk, amin gyakorolhattam volna. Mivel akkoriban nép­tánccal is foglalkoztam, a népzene mellett döntöttem. Már nyolc éve citerázom, s vagy három éve játszom a Kalinkó együttessel. Orszá­gos minősítő versenyeken nem egyszer kaptunk arany minősítést, egyénileg ezüs­töt nyertem, de van a tarso­lyomban nívódíj is, azt Gö­döllőn kaptam - újságolja. Bármilyen meglepő, Kitti­nek mégsem az ének a ked­venc tantárgya a Vak Boty­­tyán Gimnázium lO.b osztá­lyában: - A német nyelvet szeretem a legjobban, való­színűleg ebben az irányban folytatom majd a tanulmá­nyaimat. Régebben szépki­ejtési és prózamondó verse­nyen is részt vettem. Amikor a szabadideje felől kérdezem, ismét csak a mu­zsikához tér vissza:- Zenét jó hallgatni - nép­zenét - bár a rockot is ked­velem, főleg a 60-as évek fel­vételeit. De nem szeretem azt a könnyűzenét, amely népdal-feldolgozásokon ala­pul, szerintem elferdíti az eredeti folklórt - vélekedik. Beszélgetésünk végén indul haza gyakorolni. - A szom­szédok nem szóltak, de állí­tólag hallották már... S. Szabó Fotó: Molnár Gyula (fent), Vida Tünde (lent)

Next

/
Thumbnails
Contents