Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)
2006-11-17 / 22. szám
18 MOZAIK Híres paksiak, paksi hírességek Rosti Pál Paks régi lakói közül is csak kevesen tudják, kinek a személyét örökíti meg a Rosthy utca elnevezése. A világutazó néprajztudós és fotográfus Rosti Pálról (aki családjával ellentétben következetesen i-vel használta a nevét) minden életrajzi lexikon közöl szócikket, de ezek még utalást sem tartalmaznak paksi kapcsolatokra. Tudjuk, hogy a Virág utca és a Jámbor Pál utca sarkán állt egykor a paksi közbirtokos nemesi családok egyikének, a Rosti-családnak a kúriája (régebben a „katolikus kör”, majd ifjúsági ház, jelenleg szociális foglalkoztató). Az is tudható, hogy a paksi Kálvária temető' területét Rosty Ferenc adományozta, árkoltatta és kerítette körbe, de vajon az utca névtábláján „Rosthy”ként szerepló' személy ehhez a családhoz tartozó-e? A válasz: igen, Rosti és Paks kapcsolatát megismerhetjük Dr. Németh Imre: Olvasmányos szemelvények Paks város múltjából c. kötetének Liszt Ferenc paksi látogatásáról beszámoló írásából és Dr. Prahács Margit Liszt szekszárdi látogatásainak történetét ismertető tanulmányából, melyet a szekszárdi levéltár a Tanulmányok Tolna megye történetéből, II. kötetében olvashatunk. Rosti Pál 1830. november 29-én született Pesten, 1848- 49-ben a Károlyi huszárezred katonájaként vett részt a szabadságharcban. A fegyverletétel után Münchenben majd Párizsban élt, természettudománnyal és néprajzzal foglalkozott, és megismerkedett a fényképezés technikájával. 1856-59-ben amerikai útján bejárta New York környékét, Mexikót, Texast, Venezuelát, Kubát és az Antillák más szigeteit. Útjáról szakszerű, geológiai, néprajzi, növény- és állattani leírásokat tartalmazó tudományos művet írt, még ebben az évben a kiadta az úton készített fotóinak gyűjteményét. Tevékenysége elismeréseként a MTA 1861-ben tagjául választotta. 1862-ben evezős túrán vett részt Rotterdamtól Budapestig a Rajnán és a Dunán. 1874. december 7-én halt meg Dunapentelén. Rosti Pál fiatal éveiben, utazásai közt Ferenc nagybátyjához gyakran és szívesen látogatott Paksra, évente több hónapot töltött városunkban. Jó barátságban volt a paksi nemes ifjakkal, a Bernrieder fivérekkel, Szeniczey Ödönnel, a paksi evezősnégyes tagjaként országos versenyeken is együtt indultak. A zenéhez mindig is vonzódó Rosti európai utazásai során ismerkedett meg Liszt Ferenccel, s megszervezte, hogy Liszt szekszárdi útjai egyikén Paksra is ellátogasson. Liszt a hajóút fáradalmait Daróczy Tamás kúriájában kipihenve elbűvölte vendéglátóit: néhány darabját is eljátszotta Daróczyné Szeniczey Stefánia zongoráján. Mindenki tudta, hogy a csodába illő alkalmi hangverseny Rosti tekintélyének és szervezésének köszönhető. Miután a Millenniumra készülő Paks elöljáróság 1896- ban határozatot hozott arról, hogy Paks utcái viseljék a magyar történelem nagyjainak nevét, mindenki természetesnek tartotta, hogy Rosti Pál nevét is őrizze utcanév Pakson. Kernné Magda Irén Újabb kiállítás nyílott a Paksi Rendőrkapitányság „Zsaru galériáján”. A kiállítók a Paksi Fotósok Baráti Körének tagjai, akik tavalyi anyagukból hoztak ízelítőt a közönségnek. A társaság 2002-ben alakult, azóta rendszeresen találkoznak a művelődési központban. Összejöveteleiken elemzik fotóikat, előadásokat, a fotózással kapcsolatos bemutatókat szerveznek, illetve átadják tapasztalataikat egymásnak és az érdeklődőknek. Wollner Pál, a Paksi Fotósok Baráti Körének vezetője elmondta, ezt a válogatást három hónapon át a Magyar Villamos Művek Zrt. épületében láthatta a közönség. A rendőrségen megnyílt tárlatot Köllő Imre rendőrkapitány ajánlotta a közönség figyelmébe. -gyöngy -Régi dísztárgyakból, hímzésekből rendeztek kiállítást a Dunakömlődi Faluházban. Amikor a szervezők első ízben buzdították a kömlődieket régi tárgyak gyűjtésére, bemutatására, korántsem gondolták, hogy sorozatot indítanak útjára. Első ízben régi tárgyakat mutattak be, utána konyhai eszközöket, ez alkalommal pedig dísztárgyakat és hímzéseket. Bodó Katalin faluházvezető elmondta, bár egyetlen darabnak sem ismerik a pontos keletkezési idejét, úgy gondolják a '900- as évek elejétől az 1970-80- as évekig készültek a kiállított darabok, melyeket november végéig láthatnak az érdeklődők a Faluházban.-TVFotó: TelePaks (balra), Molnár Gyula (jobbra)
