Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)

2006-10-20 / 20. szám

MOZAIK 11 „Ültess fát, életfát” Díszcseresznyefákat vehe­tett át az a tíz család, ame­lyik jelentkezett az ÖKO Munkacsoport Alapítvány és az Egészséges Városok Pak­si Szervezetének közös „Ül­tess fát, életfát” programjá­ra, amelynek ötlete az alapít­ványnál vetődött fel. Egy­részt egy dalszöveg ihlette, amely így szól: „Ültess fát, életfát, őrizd az oxigén forrá­sát”, másrészt egy régi, szép hagyomány szerint, ha egy kisbaba születik, valamilyen élő növénnyel ajándékozzák meg. - A program szorosan kapcsolódik tevékenysé­günkhöz, hiszen elsősorban környezeti neveléssel, kör-Racskó Júlia Dóra február­ban született. Szülei nagy örömmel fogadták a prog­ram hírét, mert a fa gondo­zásával kialakulhat a gyer­mek kötődése a természet­hez, megfigyelheti az év­szakok változását, illetve együtt cseperedhetnek fel. Racskóné dr. Sztrida Emese elárulta, a fát házuk elé ülte­tik. A feladat az apukára vár, de gondozni már természe­tesen együtt fogja a család. Kovács Léda Ágnes szeptem­berben látta meg a napvilágot. Anyukája, Ágnes annak ide­jén kapott életfát szüleitől, nem ismeretlen számára a szokás, mondta el Kovács An­tal. Az olimpiai bajnok sporto­ló édesapa hozzátette, a fa pontos helyéről az átadás előtt nem döntöttek, az egész ud­vart előkészítette a büszke apuka. - Olyan helyre ültet­jük, ahol majd elfér mellette még egy, de lehet, hogy kettő. nyezetvédelemmel foglalko­zunk - tájékoztatott Jant­­nerné Oláh Ilona, az alapít­vány vezetője. A kezdemé­nyezéshez csatlakozott az Egészséges Városok helyi szervezete. Dr. Vöröss Endréné elmondta, hogy cél­juk az életminőség javítása, ehhez az éltető, oxigént adó fák ültetésével hozzájárul­nak a résztvevők, ugyanak­kor az a kisgyermek, aki egy ilyen életfát kap, megtanulja a természetet szeretni és be­csülni. Hozzátette, külön öröm számára, hogy családja is részt vesz benne, ugyanis nemrégiben született meg második unokája. A tervek szerint ezután minden év őszén megtartják a faosztást, azok a családok jelentkezhetnek majd, akik­nél a „gólya” az előző egy év­ben járt. A mostani akció so­rán háromszor iskolázott díszcseresznye-csemetéket és egy kis emléktáblát kap­tak a jelentkezők.-gyöngy-Vöröss Edina szeptemberben született. A család szereti a természetet, szívesen kirán­dulnak, és úgy gondolták, ez­zel is hozzájárulnak ahhoz, hogy minél több zöld legyen a városban. Mivel társasházban laknak, a nagyszülőknél várta a hely a facsemetét. - Egyelő­re mi, szülők gondozzuk majd a fácskát, de amint elég nagy lesz kislányunk, ő is részt vesz a munkában nővérével együtt - mondta Vöröss Andrea. A népzene paksi követei „Nem hal ki a magyar népzene!”- hangzott el a XII. Országos Népzenei Találkozó zárónapján, me­lyet Bonyhádon tartottak. Paksot a Pro Artis Művé­szeti Iskola két növendé­ke, Juhász Kitti és Lehőcz Diána képviselte. Tanítvá­nyait elkísérte Lehőcz Józsefné tanárnő, aki el­mondta, idén különösen sok fiatal vett részt a ta­lálkozón. Az ország minden tájáról - művészeti és zeneisko­lákból - érkezett több száz előadó 105 verseny­számban bizonyított. Diá­na gyimesi népdalokat énekelt, előadásáért „Ní­vódíjban” részesült. Évek óta rendszeresen utazik Gyimesközéplokra népze­nei táborba, ott szerette meg a vidék zenéjét, dala­it. Azt mondják róla az ott élők, úgy énekeli dalaikat, mintha közülük való len­ne. Kitti felvidéki dalokat választott, fedémesi nép­dalcsokrot hallhattak tőle saját citerakísérettel. Előadását „Kiemelt Nívó­díjjal” jutalmazták. A ta­nárnőjoggal büszke tanít­ványaira, akik több éve magas színvonalon műve­lik a népdaléneklést, a hangszeres zenét. Az utóbbi négy-öt évben rendszeres szereplői a ze­nei fesztiváloknak, talál­kozóknak, díj nélkül nem is tértek haza, hírnevet szerezve művészeti isko­lájuknak és városuknak. Lehőcz Józsefné örömmel számolt be arról, hogy a Zeneakadémián 2007 szeptemberétől népzene szak indul, ami kiemelke­dő jelentőségű a magyar zenei életben. zsu Fotók: Szaffenauer Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents