Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)

2006-10-06 / 19. szám

ATOMERŐMŰ 9 Tízéves a társulás A nagy aktivitású erőművi hulladékok leendő tárolója a szakemberek szerint az átmeneti leállás ellenére idő­re elkészülhet Boda térségében. A kutatási program stagnál, a tájékoztatás, információtovábbítás viszont folyamatos. Minderről a harmadik Tájoló napon, Bodán beszéltek a szakemberek. A program a már ha­gyományos, tudományos üléssel kezdődött, szórakoz­tató programokkal folytatódott, célja: szélesebb kör­ben is megismertetni a radioaktív hulladékok elhelye­zését célzó munkát. A Radioaktív Hulladékke­zelő Közhasznú Társaságot (RHK Kht.) a hazánkban keletkezett radioaktív hul­ladékok biztonságos és hosszú távú elhelyezésére hozták létre. A meglévő vagy leendő tárolók kör­nyezetében már ezt meg­előzően szövetségre léptek az önkormányzatok. Jelen­leg négy ilyen működik, a Boda térségiek a Nyugat- Mecseki Társadalmi és In­formációs Társulást tíz éve alapították. Az itt rende­zett Tájoló nap ilyen érte­lemben jubileuminak szá­mított. A tervek szerint ebben a térségben építenek egy mélygeológiai tárolót a nagy aktivitású radioaktív hulladékok számára. Az ed­digi vizsgálatok nem tártak fel olyan momentumot, amely megkérdőjelezné az itt lévő aleurolit kőzet al­kalmasságát.- A kutatási program anyagi források hiányában gyakorlatilag leállt - kezd­te az elmúlt egy évről szóló beszámolóját dr. Hegyháti József. Az RHK Kht. ügy­vezető-igazgatója hozzátet­te, némelyek megkérdője­lezik a tároló szükségessé­gét. Ez nem kérdés - hang­súlyozta -, mivel hiába szállítanák külföldre a ki­égett fűtőelemeket, a paksi atomerőmű leszerelési hul­ladékát, illetve az egyéb nagy aktivitású és hosszú élettartamú hulladékokat nem lehet máshol elhelyez­ügyi helyzetének stabilizá­lása az elsődleges, és ne­künk is van egy projek­tünk, ami elsőbbséget él­vez. Erről, azaz a Bátaapátiban folyó munká­ról szólva úgy tájékozta­tott, a kis és közepes akti­vitású hulladékok tárolójá­nál minden adott, csupán pénzkérdés, hogy befejez­zék. A terv az, hogy elsőként egy techno­lógiai épület készül el, s máris idekerül­het az atomerőműből háromezer hordónyi hulladék, és az erő­mű területén nem kell bővíteni az át­meneti kapacitáso­kat. Ez a lépés dr. Hegyháti József sze­rint növeli a paksi erőmű versenyké­pességét, mivel nincs szükség plusz kiadá­sokra. A Bátaapáti­ban és Bodán terve­zett tárolók építési ni. Az, hogy immár máso­dik évben szünetel a prog­ram, dr. Hegyháti József szerint nem okoz behozha­tatlan hátrányt, legfeljebb egy-két évvel csúsztatni kell a közbenső határidő­ket, de amikorra szükség lesz rá, elkészülhet a táro­ló. - Tisztában vagyunk az­zal, hogy az ország pénz­költsége viszont nem növeli az áram árát, hiszen azokra előre tervezetten évente fi­zet az erőmű a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap­ba. A régióban a lakosság tá­mogatja a kutatásokat, és a tárolólétesítmények meg­építését. Ez, mint a nyugat­mecseki társulás elnöke, Boda polgármestere beszá­molt róla, komoly kommuni­kációs munka eredménye. Már nemzetközi színtérre is kiléptek, csatlakoztak a nuk­leáris létesítmények körüli önkormányzatok nemzetkö­zi szövetségéhez, a GMF- hez. Kovács Győző elmond­ta, nemzetközi szinten pél­daként állítják a magyar társulások munkáját. Boda térségében sajtókiadvány­ok, előadássorozatok segít­ségével tájékoztatják a la­kosságot. Erre szolgálnak az évente rendezett Tájoló napok is, melyekre - mint a mostanira - meghívják a társult települések vezetőit, lakóit, hogy részletesen be­számoljanak a radioaktív hulladék elhelyezés hazai és nemzetközi eredményeiről. A Tájoló napra a Bátaapáti környékén működő TETT elnöke, Krauchn Szilárd ajándékkal érkezett. Egy gránittömböt ajándékozott a társszervezetnek. Az aján­dék a leendő radioaktív hul­ladéktároló kutatási prog­ramjában épült Észter-ak­nából származik. Kovács Győző azt is el­mondta, Bakonya, Boda, Bükkösd, Cserdi, Cserkút, Helesfa, Hetvehely, Kővá­­gószőllős, Kővágótöttös tíz éve azzal a céllal társult, hogy tájékoztassa a lakos­ságot a kutatásokról, és biz­tosítsa annak társadalmi el­lenőrzését. Idéntől a terü­letfejlesztés is a közös fel­adatok közé került. Erre az ösztönözte a településeket, hogy az atomerőmű létreho­zott egy alapítványt terület­­fejlesztési céllal, s ezek a te­lepülések is élni kívánnak a pályázatok nyújtotta lehe­tőséggel. Idén már 21 millió forintot sikerült elnyerniük infrastruktúra és turizmus­­fejlesztésre, illetve munka­helyteremtésre. Vida Tünde Fotók: Vida Tünde

Next

/
Thumbnails
Contents